Újabb éles hangvételű nyilatkozattal borzolta a nemzetközi közvéleményt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy Kuba súlyos válságban van, és szerinte már csak egy hajszál választja el az összeomlástól. A kijelentés szorosan összefügg az Egyesült Államok legutóbbi, Venezuela elleni lépéseivel, amelyek komoly nemzetközi feszültséget váltottak ki.
Trump szerint Kuba a szakadék szélén áll
Donald Trump a konzervatív rádiós műsorvezetőnek, Hugh Hewittnek adott interjújában kijelentette, hogy Kuba „a hajszálon függ”, és az országnak komoly problémákkal kell szembenéznie. Az amerikai elnök szerint Washington eszköztára szinte teljesen kimerült, és már alig maradt más lehetőség a nyomásgyakorlásra.
Trump utalást tett arra is, hogy az Egyesült Államok számára akár a katonai beavatkozás vagy robbantások lehetősége is felmerülhet, mint végső eszköz. Ez a retorika tovább élezi az USA külpolitikájával kapcsolatos vitákat, különösen Latin-Amerikában.
Fokozódó amerikai nyomás Latin-Amerikában
Az amerikai energiaügyi miniszter, Chris Wright korábban már jelezte, hogy az Egyesült Államok jelentős politikai és gazdasági nyomást kíván gyakorolni Kubára. A bejelentés közvetlenül azután érkezett, hogy Washington kemény lépéseket tett Venezuela ellen.
Az amerikai vezetés álláspontja szerint a térségben zajló folyamatok biztonsági kockázatot jelentenek, míg Havanna és Caracas ezeket a lépéseket nyílt beavatkozásként és hatalmi agresszióként értékeli.
Kuba éles reakciója az ENSZ-ben
„Barbár és bűnös cselekedetek” – Havanna álláspontja
Kuba az ENSZ Biztonsági Tanácsában is felszólalt az Egyesült Államok lépései ellen. Ernesto Soberón kubai diplomata szerint Washington fegyveres agressziót hajtott végre Venezuela ellen, amely súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
A kubai álláspont szerint az amerikai hadsereg elfogta Venezuela törvényesen megválasztott elnökét, Nicolás Madurót, valamint feleségét, és az Egyesült Államokba szállította őket. Havanna ezt példátlan és elfogadhatatlan lépésnek nevezte.
Venezuela ügye nemzetközi botránnyá vált
Január 3-án az Egyesült Államok nagyszabású katonai csapást mért Venezuelára. Donald Trump bejelentette, hogy Maduro és felesége bíróság elé áll, mivel az amerikai vádak szerint kapcsolatban álltak a „drogterrorizmussal”, és fenyegetést jelentettek az USA-ra.
A venezuelai kormány azonnali ENSZ Biztonsági Tanács-ülést kért, miközben az ország legfelsőbb bírósága ideiglenesen az alelnököt, Delcy Rodríguez-et bízta meg az államfői feladatok ellátásával.
Elemzés: mit jelent mindez a térség számára?
Elemzők szerint az Egyesült Államok fellépése komoly következményekkel járhat Latin-Amerikában. A politikai instabilitás fokozódhat, gazdasági visszaesés indulhat el, és nőhet a társadalmi feszültség a térség több országában.
Kuba úgy véli, hogy Washington célja bábkormányok létrehozása, valamint a régió természeti erőforrásainak ellenőrzése. Havanna szerint mindez egy új, agresszív geopolitikai doktrína része.
Következmények és kilátások
A Trump-adminisztráció kijelentései és lépései alapján világos, hogy a Kuba–USA kapcsolatok tovább romolhatnak. Venezuela körül egyre nagyobb a nemzetközi feszültség, miközben az ENSZ szerepe kulcsfontosságú lehet a konfliktus enyhítésében.
A következő időszak meghatározó lehet Latin-Amerika politikai jövője szempontjából, hiszen a nagyhatalmi érdekek és a regionális stabilitás ütközése új korszakot nyithat a térség történetében.
Donald Trump ugyanakkor elfelejtette megemlíteni, hogy Venezuela és Kuba súlyos gazdasági helyzete és elmélyülő szegénysége jelentős részben az USA szankcióinak és a hosszú évek óta tartó politikai, gazdasági nyomásgyakorlásnak tudható be. A korlátozások ellehetetlenítették a kereskedelmet, az energiaellátást és a pénzügyi mozgásteret, ami közvetlen hatással volt az érintett országok lakosságának mindennapi életére.
A holland parlament képviselője, Hanneke van der Werf szerint az USA venezuelai támadása megsérti a nemzetközi jogot, és legitimálja az úgynevezett „erősebb joga” elvét. A képviselő csütörtökön nyilatkozott, amikor a holland parlament rendkívüli vitát tartott a venezuelai helyzetről.
Van der Werf hangsúlyozta: „Ezt a támadást annak kell neveznünk, ami valójában: a nemzetközi jog megsértésének. Ez nem csupán az új amerikai biztonsági stratégia és ezzel együtt Grönlandra vonatkozó igények megerősítése, hanem az erősebb joga elvének legitimálása. Ez pedig veszélyes precedenst teremt a jövőre nézve.”
Forrás: RIA Novosti nyomán
.webp)
