Az elmúlt években a nemzetközi jog, az emberi jogok és az európai politikai konfliktusok olyan összetett ügyeket hoztak felszínre, amelyek túlmutatnak az egyes államok hatáskörén. A Covid-időszak, az orosz–ukrán háború, valamint az Európai Unió jogállamisági vitái egyaránt nemzetközi szintű jogi eljárásokat generáltak. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk Dr. Monostori Attila nemzetközi szerepvállalását, a lengyel büntetőeljárást, valamint a hágai Covid-ügy hátterét.
Szakmai háttér és hazai pályafutás
Dr. Monostori Attila évtizedeken keresztül ügyvédként tevékenykedett Magyarországon, a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartásában. Polgári, büntető- és nemperes ügyekben szerzett tapasztalata megalapozta későbbi nemzetközi munkáját is.
Hazai ügyvédi tevékenysége egy, a magyar politikai rendszer legfelsőbb szintjét érintő jogvita következtében szűnt meg. Az ügy lezárása máig nem tekinthető teljesnek, ugyanakkor jelenleg Magyarországon nem folytat ügyvédi tevékenységet. Nemzetközi szerepvállalása ezzel párhuzamosan erősödött meg.
Igazságos Társadalom Nemzetközi Alapítvány
Az Igazságos Társadalom Nemzetközi Alapítvány elnökeként emberi jogi fókuszú munkát végez. A szervezet célja:
- emberi jogi visszásságok feltárása,
- polgári és büntető ügyek támogatása,
- jogalkalmazói döntések vizsgálata,
- nemperes eljárásokban való közreműködés.
A hangsúly minden esetben az alapvető jogok védelmén van.
Nemzetközi szerepvállalás Nyugat-Európában
Dr. Monostori Attila a United for Freedom emberi jogi szervezetnél az Etikai Bizottság választott tagja, valamint nemzetközi inspektori feladatokat lát el. Ez a szerepkör nem politikai aktivizmust jelent, hanem jogi alapú felügyeletet és szakmai állásfoglalást.
A nemzetközi emberi jogvédelem célja, hogy az Európai Unió területén az alapjogok következetesen érvényesüljenek, függetlenül az érintettek nemzetiségétől vagy politikai hovatartozásától.
Lengyel büntetőeljárás az orosz–ukrán konfliktus árnyékában
Az egyik legjelentősebb nemzetközi ügy egy Lengyelországban indult lengyel büntetőeljárás volt, amely az orosz–ukrán konfliktus előzményeihez kapcsolódott.
A vád alapja
A Nemzetközi Emberjogi Szervezet elnöke nyilvánosan tájékoztatta a nyugat-európai közvéleményt arról, hogy Ukrajna területén – még a háború kitörése előtt – orosz származású ukrán állampolgárokat ért atrocitások történtek, amelyek közül több halálos kimenetelű volt. A vád szerint ez sértette bizonyos állami érdekeket.
A kiszabható büntetés akár 15 év szabadságvesztés is lehetett. Az ügy politikai érzékenységét fokozta, hogy a vádemelés időszaka egybeesett Donald Tusk kormányalakítását követő politikai környezettel, ami az ügy nemzetközi érzékenységét tovább növelte.
Elsőfokú eljárás Wrocławban
Az elsőfokú tárgyalás Wrocław városában zajlott. Dr. Monostori Attila személyesen vett részt a tárgyalásokon, német nyelven tartotta meg védőbeszédét, amelyet szinkrontolmács fordított lengyel nyelvre.
A védelem érvei a következők voltak:
- az szólásszabadság európai alapjog,
- a közérdekű tájékoztatás nem minősül bűncselekménynek,
- nem volt megállapítható szándékos jogsértés.
Az elsőfokú bíróság teljes felmentő ítéletet hozott a 15 év fegyház fenyegetettsége alól.
Másodfok és rendkívüli fejlemények
A másodfokú eljárás során háromtagú büntetőtanács járt el. Az eljárás egyik rendkívüli mozzanata az volt, hogy a tanács elnökét az ügy folyamán felmentették, és másik bíró került a helyére.
A súlyos szabadságvesztés lehetősége végleg lekerült a napirendről, azonban 1500–2000 eurós bírságot szabtak ki. A vádlott ezt is vitatta, elvi alapon, mivel álláspontja szerint az emberi jogi kötelezettség teljesítése nem lehet szankcionálható.
Várható uniós jogi következmények
Az ügy további szakasza az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága szintjén folytatódhat. Ez már nem pusztán nemzeti büntetőjogi kérdés, hanem uniós jogértelmezési probléma.
Amennyiben precedensértékű döntés születik, az hatással lehet az európai jogállamiság és az emberi jogok érvényesítésének gyakorlatára is.
Covid-ügy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon
A Covid-időszak kapcsán Dr. Monostori Attila eljár a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt. A Covid-per célja annak vizsgálata, történt-e nemzetközi jogi relevanciájú mulasztás vagy felelősség.
A kérdések között szerepel:
- megállapítható-e rendszerszintű felelősség,
- sérültek-e alapvető emberi jogok,
- biztosított volt-e az átláthatóság.
Magyarországon több mint 50 ezer haláleset történt a járvány időszakában. A Covid jogi felelősség kérdése sok százezer családot érint közvetetten.
Kisebbségvédelem és európai felelősség
A nemzetközi konfliktusok civil áldozatai, beleértve a kisebbségi közösségeket – például a kárpátaljai magyarokat – fokozott figyelmet igényelnek az Európai Unió emberi jogi mechanizmusai részéről.
Az alapelv változatlan: az emberi élet és méltóság nem lehet politikai alku tárgya. A nemzetközi jogi felelősség kérdése minden tagállam számára egyformán releváns.
Összegzés
A bemutatott ügyek – a hágai Covid-eljárás, a lengyel büntetőügy és az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódó emberi jogi vita – egy közös metszéspontban találkoznak: a nemzetközi jog alkalmazása és az emberi jogok következetes érvényesítése területén.
A következő időszak döntő lehet abban, hogy ezek az eljárások precedenst teremtenek-e az európai jogfejlődésben, és hogyan határozzák meg az emberi jogi jogvédelem jövőjét az Európai Unióban.
@napitema Nemzetközi jogi viharfelhők: Dr. Monostori Attila a Covid-perről, a lengyel büntetőügyről és az emberi jogok európai csatájáról. 15 év börtönnel fenyegettek egy nemzetközi emberi jogi vezetőt Lengyelországban – mert beszélt az orosz származású civileket ért ukrajnai atrocitásokról. A tét nemcsak egy ember szabadsága volt, hanem az a kérdés: szabad-e kimondani, ha civilek halnak meg? A vádlott azért került bíróság elé, mert nyilvánosan tájékoztatta a nyugat-európai közvéleményt arról, hogy az orosz–ukrán konfliktus előtt és alatt is történtek támadások orosz származású, de ukrán állampolgárságú emberek ellen. Olyan civilekről beszélünk, akiknek semmi közük nem volt a háborúhoz – az egyetlen “bűnük” az volt, hova születtek. Az elsőfokú bíróság végül felmentette a 15 éves fegyház fenyegetése alól. Másodfokon pénzbírság maradt, de az ügy uniós szintre kerülhet. A kérdés az: Európában minden emberi élet egyformán számít? Közben egy másik, még súlyosabb ügy is zajlik. A Covid-időszak alatt Magyarországon több mint 50 ezer ember hunyt el. Több mint 50 ezer magyar család veszített el édesanyát, édesapát, nagyszülőt, gyermeket. Ez százezreket érint közvetlenül. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt folyamatban lévő eljárás célja annak vizsgálata, hogy történt-e mulasztás, felelősségre vonható-e bárki, és megkapták-e a családok az igazságot. Magyar áldozatok. Orosz származású civil áldozatok. Európai bíróságok. A végső kérdés ugyanaz: Az emberi jogok valóban mindenkire egyformán vonatkoznak – nemzetiségtől, politikától és háborútól függetlenül? www.napitema.com
♬ eredeti hang – Napi Téma - Napi Téma
