A Tisza-kormány gazdaságpolitikája: adóemelés, euró és vagyonadó
A magyarok búcsút mondhatnak az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt gazdasági növekedésnek és növekvő jólétnek. Amint a Tisza Párt átveszi a kormányzást, a fókusz az eurózónához való csatlakozásra kerül, amely a stagnálást erősíti, valamint a klasszikus szocialista jellegű újraelosztásra.
Egy kisebb, egyenlően elosztott „torta” fontosabb lesz, mint a nagyobb gazdasági növekedésből származó előnyök.
Figyelmeztetés a gazdasági visszaesésre
Többször is figyelmeztettem arra, hogy milyen gazdasági visszahatások várhatók egy Tisza-kormány esetén. A választási győzelem után azonnal rámutattam, hogy a miniszterelnök-jelölt Magyar Péter fel akarja gyorsítani a forint euróra cserélését.
A valutaátállás közvetlen következményeként a Tisza fokozatosan visszafordítaná Magyarország elmúlt 16 évben elért gazdasági fejlődését.
Adórendszer átalakítása
A Tisza Párt a magyar adórendszer átalakítását is tervezi. Amikor novemberben nyilvánosságra kerültek az első adópolitikai elképzelések, már akkor rámutattam, hogy ezek jól illeszkednek azokhoz az európai országokhoz, ahol a baloldal jelentős befolyással bír a fiskális politikára.
Most, hogy a Tisza megnyerte a választásokat, új részletek is napvilágot láttak. A korábban kiszivárgott tervek szerint a jelenlegi egykulcsos 15%-os adórendszert háromsávos progresszív rendszer váltotta volna fel:
- 15%
- 22%
- 33%
A legmagasabb kulcs több mint kétszeresére növelné az adóterhet az 1,25 millió forint feletti jövedelmeknél (ez a magyar mediánbér kétszerese).
Adójóváírások rendszere
Azóta a Tisza módosította az adóterveit, de az ideológiai alapok nem változtak. A klasszikus sávos rendszer helyett célzott adójóváírásokat vezetnének be.
A tervek szerint kétféle adójóváírás lenne:
1. Alacsony jövedelműek támogatása
Az alacsony jövedelműek egy részét mentesítenék az adó alól, ami gyakorlatilag 15%-ról 9%-ra csökkentené az adóterhet.
Ez azonban csökkentheti a motivációt a magasabb fizetésű munkák felé, mivel növeli azt a jövedelmi küszöböt, amely felett „megéri” váltani.
2. Átlag alatti jövedelmek adójóváírása
A mediánbér alatti keresetűek esetében fokozatos adókedvezményt vezetnének be:
- 420 000 Ft-ig: +3,6% nettó jövedelem
- 420 000–500 000 Ft között: +2%
- 500 000–625 000 Ft között: +0,8%
Ez a nyugat-európai típusú újraelosztási modell része, amely a magasabb jövedelműek nagyobb adóterhelésére épít.
Újraelosztási logika
Ez a rendszer kétféleképpen értelmezhető:
- segítség az alacsony jövedelműeknek
- a magas jövedelműek nagyobb adóterhelése
Mindkettő ugyanannak az ideológiának a része: a jövedelmi különbségek csökkentése.
Amikor az adózás jövedelem alapján különböztet, mindig újraelosztás történik.
Gazdasági ösztönzők torzítása
Az ilyen rendszerben a magasabb jövedelem magasabb effektív adókulccsal jár, ami csökkenti az előrelépési ösztönzőket.
Ez hosszú távon visszavetheti:
- a túlórázást
- a képzési hajlandóságot
- a vállalkozási kedvet
KATA visszavezetése és vagyonadó
A Tisza tervezi a KATA visszavezetését, amely korábban a kisvállalkozások és induló vállalkozók számára volt kedvező.
Ugyanakkor ezt egy vagyonadó bevezetésével kombinálnák, ami új feszültséget okoz.
Vagyonadó
A leggyakrabban említett mérték 1%, amely széles eszközkörre vonatkozna.
Ez magában foglalhatja:
- pénzügyi eszközök
- ingatlanok
- vállalati részesedések
Jelenleg úgy tűnik, hogy ez bruttó vagyonadó lenne, tehát az adósságok levonása nélkül számítanák ki.
Fontos azonban, hogy a negatív hatások hasonlóak maradnak akkor is, ha nettó vagyonra vonatkozik.
A vagyonadó hatása
A vagyonadó gyakorlatilag jövedelemadóként működik, mivel kevés adózó likvidálja vagyonát az adó kifizetésére.
Ez azt jelenti, hogy az adó a jelenlegi jövedelmekből kerül kifizetésre, így növeli a sikeres vállalkozók adóterhét.
A vállalkozások értéke után is adót kell fizetni, amely az üzleti sikerrel együtt nő.
A vagyonadó a gazdasági siker büntetésének egyik legtipikusabb formája, amely a szocialista adópolitika jellemző eszköze.
Forrás: https://europeanconservative.com/articles/analysis/tiszas-tax-policy-reveals-sharp-left-turn/
Sven R. Larson, Ph.D. közgazdászként dolgozott kutatóintézetek munkatársaként, valamint politikai kampányok tanácsadójaként.
