A parlamentben többséggel rendelkező Tisza Párt elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyik legjelentősebb eleme, hogy megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. A hatályos szabályok alapján azonban a módosítás csak akkor léphet életbe, ha azt maga az államfő is aláírja és elrendeli a kihirdetését. Ez különleges jogi helyzetet teremt, hiszen Sulyoknak egy olyan jogszabályt kellene szentesítenie, amely saját hivatali idejének végét jelentené.
A módosítás elfogadását követően Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem írja alá a jogszabályt, azzal megsérti az Alaptörvényt, ezért kezdeményezhető vele szemben a megfosztási eljárás. A Sándor-palota ezzel kapcsolatban a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti kétharmados többség gyakorlása sem lehet korlátlan.
Mi történhet, ha az államfő nem ír alá?
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a köztársasági elnöknek az Alaptörvény alapján az elfogadott módosítás kézhezvételét követő öt napon belül alá kell írnia azt, valamint rendelkeznie kell a kihirdetéséről. Az Alkotmánybírósághoz kizárólag akkor fordulhat, ha úgy látja, hogy az elfogadás vagy a kihirdetés során eljárási szabálytalanság történt.
Ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg közjogi érvénytelenséget vagy eljárási hibát, az államfőnek nincs lehetősége tartalmi kifogásokra hivatkozva visszatartani a módosítás aláírását. A jogszabály célját vagy személyre szabott jellegét önmagában nem vizsgálhatja.
Amennyiben az Alkotmánybíróság eljárási hibát találna, a módosítást az Országgyűlésnek ismét napirendre kellene vennie és újra tárgyalnia.
Megfosztási eljárás is szóba kerülhet
Az alkotmányjogász rámutatott, hogy az országgyűlési képviselők legalább egyötöde kezdeményezheti a köztársasági elnök megfosztását hivatalától, ha szerintük szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy a tisztségéhez kapcsolódó törvényi kötelezettségeit. Az eljárás megindításához a parlament kétharmados, titkos szavazása szükséges.
Az eljárás ideje alatt az államfő nem gyakorolhatja alkotmányos jogköreit, ezeket átmenetileg az Országgyűlés elnöke venné át. Ebben az esetben ő írhatná alá és hirdethetné ki az Alaptörvény módosítását.
A módosítás kihirdetését követően az átmeneti rendelkezések alapján Sulyok Tamás megbízatása már a következő napon megszűnhetne, függetlenül attól, hogy a megfosztási eljárás vagy az Alkotmánybíróság vizsgálata még folyamatban van.
Ifj. Lomnici ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Sulyok Tamás megválasztása óta nem merült fel olyan közjogi körülmény, amely megalapozhatná a megfosztását, ezért egy ilyen eljárás szerinte jogilag nehezen lenne indokolható.
Felmerülhet az átmeneti akadályoztatás is
A szakértő szerint elméletileg az is elképzelhető, hogy az Országgyűlés egyszerű többséggel megállapítja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását. Erre a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő is tehet javaslatot.
Ebben a helyzetben szintén az Országgyűlés elnöke látná el ideiglenesen az államfői feladatokat, ami lehetővé tenné az Alaptörvény módosításának gyors kihirdetését.
Korlátozott az Alkotmánybíróság mozgástere
Ifj. Lomnici kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és annak módosításait kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja felül. Tartalmi kontrollra nincs felhatalmazása, ezt a korlátozást még a negyedik alaptörvény-módosítás vezette be.
A kihirdetést követő harminc napon belül ugyan meghatározott szereplők kezdeményezhetnek alkotmánybírósági vizsgálatot eljárási hibára hivatkozva, ez azonban nem akadályozza meg a módosítás hatálybalépését.
Uniós és nemzetközi jogi kérdések is felmerülhetnek
A szakértő szerint az ügy európai jogi vonatkozásokkal is rendelkezik, hiszen Magyarország uniós tagállamként köteles tiszteletben tartani a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok elvét.
Emlékeztetett arra is, hogy a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalásaiban többször hangsúlyozta: az alkotmánymódosítások során elengedhetetlen a megfelelő társadalmi egyeztetés, az átlátható jogalkotás és a jogbiztonság érvényesülése. A testület korábban arra is figyelmeztetett, hogy a hivatalban lévő tisztségviselők célzott, átmeneti rendelkezésekkel történő eltávolítása különösen érzékeny alkotmányossági kérdéseket vet fel.
Ifj. Lomnici végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény jelenleg öt évre szóló megbízatást biztosít a köztársasági elnök számára, és részletesen szabályozza a mandátum megszűnésének eseteit, valamint a megfosztási eljárást.
Álláspontja szerint az a rendelkezés, amely a hivatalban lévő államfő megbízatásának automatikus megszűnését írná elő a módosítás hatálybalépését követő napon, a mandátum alkotmányos védelmének megkerülését jelentheti.
Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Németh András Péter)
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
KAPCSOLÓDÓ CIKK
ALAKUL A DIKTATÚRA! Mi bújik meg a 17. Alaptörvény-módosítás mögött? Az alkotmányos rend megdöntése, államcsíny és alkotmányos válsághelyzet, visszaélés a kizárólagos hatalommal, önkényes hatalomgyakorlás – mondjuk ki nyíltan: ALAKUL A DIKTATÚRA! Amit a demokrácia hozott létre, az Alaptörvény segítségével! Ennyit ér az írott „alkotmány”!
Az újabb módosítások mögött bújik meg a kizárólagos hatalomgyakorlás törvénytelenül törvényes rögzítése! Részletek: https://www.napitema.com/2026/07/alakul-diktatura-mi-bujik-meg-17.html
.png)
