Számos alkotmányjogi és jogállamisági kérdés merült fel a köztársasági elnök hivatalából történő esetleges eltávolításával kapcsolatban. Dr. Hack Péter alkotmányjogász közösségi oldalán részletesen ismertette aggályait, amelyek szerinte túlmutatnak az aktuálpolitikai vitákon, és hosszú távon is hatással lehetnek a magyar alkotmányos rendszer működésére.
A jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása óta Európában nem volt példa arra, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását olyan módon szüntessék meg, mint amilyen megoldás jelenleg Magyarországon felmerült. Véleménye szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy a döntéshozók egyértelmű és szakmailag megalapozott válaszokat adjanak a felvetett alkotmányos kérdésekre.
Hack Péter elsőként arra keres választ, miben tér el a most tervezett megoldás az elmúlt másfél évtized gyakorlatától. Szerinte azt is indokolni kell, hogy ha az eddigi rendszer hibásnak bizonyult, akkor annak részbeni átvételével miként lehetne más eredményt elérni, illetve hogyan erősítené ez a jogállamiságot.
Az alkotmányjogász hangsúlyozza, hogy bár több független közjogi tisztség betöltése az elmúlt években vitákat váltott ki, a köztársasági elnök megválasztásának és hivatalból történő eltávolításának szabályai lényegében nem változtak 1990 óta. Álláspontja szerint ezért különösen fontos tisztázni, milyen közjogi indok támasztja alá az alkotmányos kereteken kívülinek tekinthető megoldást.
Kiemelt aggályként említi az úgynevezett „Lex Sulyok” lehetőségét is. Ennek lényege, hogy egy alkotmánymódosítás a hatálybalépését követő napon megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Hack szerint erre választ kell adni: milyen garancia védi meg a jövőben a független közjogi tisztségeket attól, hogy egy kétharmados parlamenti többség hasonló módszerrel bármikor leválthassa azok vezetőit.
Felvetése szerint ez nem csupán az államfő személyéről szól, hanem arról is, hogy a jövőben mennyire maradnak valóban függetlenek azok az intézmények, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, hogy a hatalommal szemben ellenőrző szerepet töltsenek be. Szerinte tisztázni kell, miként működhetne tovább a fékek és ellensúlyok rendszere, ha egy alkotmánymódosítás elegendő lenne a vezetők leváltásához.
Hack Péter további kérdése arra irányul, milyen biztosítékok garantálják, hogy a jelenlegi vezetők leváltását követően kinevezett személyek valóban függetlenek lesznek a mindenkori parlamenti többségtől. Megfogalmazása szerint a közvélemény joggal vár választ arra, mi akadályozza meg, hogy a korábban politikailag elfogultnak tartott vezetők helyére más politikai oldalhoz kötődő személyek kerüljenek.
Szintén kifogásolja az új Nemzeti Választási és Választásfelügyeleti Hivatal vezetőinek jelölési rendszerét. Úgy látja, hogy a parlament alkotmányügyi bizottságának meghatározó szerepe önmagában nem jelent garanciát a függetlenségre, különösen akkor, ha a döntést ugyanaz a parlamenti többség hozza meg. Véleménye szerint azt is indokolni kell, hogy ez a modell miben különbözik az Alkotmánybíróság tagjainak korábban sokat bírált kiválasztási gyakorlatától.
Az alkotmányjogász végül hangsúlyozza: amennyiben a javaslat támogatói rendelkeznek olyan szakmailag megalapozott közjogi érvekkel és garanciákkal, amelyek megválaszolják ezeket a kérdéseket, akkor azokat a nyilvánosság számára is ismertetni kellene.
Álláspontja szerint kizárólag olyan megoldás fogadható el, amely hosszú távon is biztosítja a független intézmények működését és a jogállami garanciák fennmaradását. Ennek hiányában a most meghozott döntések következményei később komoly történelmi felelősséget jelenthetnek a döntéshozók számára.
Forrás: Dr. Hack Péter Facebook-bejegyzése (az eredeti bejegyzés a cikk alatt beágyazva olvasható).
Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Forrás: Facebook)
.png)
