Újabb politikai vita bontakozott ki a magyar falvak jövőjéről, miután Bart István, a Gazdasági Minisztérium frissen kinevezett helyettes államtitkára olyan kijelentéseket tett, amelyek komoly visszhangot váltottak ki. A nyilatkozatra Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke reagált, aki szerint a magyar kistelepülések jövője nem lehet pusztán gazdasági számítások kérdése, hiszen a falvak a nemzet történelmének, kultúrájának és közösségi életének meghatározó részei.
Vita a népességcsökkenésről és a falvak fenntarthatóságáról
Bart István egy nyilvános megszólalásában arról beszélt, hogy hosszabb távon kedvező folyamat lehet Magyarország népességének stabilizálása, vagy akár fokozatos csökkentése. Megfogalmazása szerint, ha az ország képes alkalmazkodni egy kisebb lélekszámhoz, az akár pozitív folyamatként is értelmezhető.
Érvelésében azt is kiemelte, hogy egy városi lakás fenntartása általában kevesebb energiát és infrastruktúrát igényel, mint egy falusi családi ház. Példaként említette, hogy a falvak esetében hosszabb úthálózatot, gáz- és vízvezetékeket, valamint számos közszolgáltatást kell fenntartani, ami jelentős költséget jelent az állam számára.
A kijelentések több politikai szereplő részéről is kritikát váltottak ki, mivel sokan úgy értelmezték, hogy azok a vidéki települések szerepének csökkentését vetítik előre.
Pakusza Zoltán: a falvak nem jelentenek terhet
Pakusza Zoltán szerint a kijelentések különösen annak fényében keltenek aggodalmat, hogy az elmúlt időszakban többször is felmerült a kistelepülési önkormányzatok összevonásának lehetősége, illetve a vidéki otthonteremtési program folytatásáról sem érkeztek egyértelmű bejelentések.
A Mi Hazánk alelnöke úgy véli, hogy ezek a folyamatok együttesen azt a benyomást kelthetik, hogy hosszabb távon a falvak szerepe háttérbe szorulhat. Álláspontja szerint azonban a vidéki települések fennmaradása nemcsak társadalmi, hanem nemzetstratégiai kérdés is.
A falu és a város egymást kiegészíti
Pakusza Zoltán hangsúlyozta, hogy szerinte hibás megközelítés egymással szembeállítani a falvakat és a városokat. Véleménye szerint a két településtípus eltérő feladatokat lát el, ezért nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a városok és a falvak organikus egységet alkotnak, ezért egyik sem tekinthető fontosabbnak vagy kevésbé értékesnek a másiknál. Szerinte a vidéki közösségek megőrzése nélkül a magyar társadalom is szegényebb lenne.
Korábbi problémák is a figyelem középpontjába kerültek
A Mi Hazánk alelnöke emlékeztetett arra is, hogy pártja az elmúlt években több alkalommal felszólalt a kistelepüléseket érintő döntések miatt. Példaként említette a kisiskolák bezárását, az ATM-ek megszűnését, a közbiztonsági problémákat, valamint azt, hogy számos faluban a kötelező visszaváltási rendszerhez szükséges REpont sem érhető el.
Álláspontja szerint ezek a problémák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidéki élet egyre nehezebbé váljon, miközben éppen az lenne a cél, hogy a fiatal családok számára is vonzó legyen a falvakban maradás vagy az odaköltözés.
A Mi Hazánk szerint meg kell védeni a kistelepüléseket
Pakusza Zoltán kijelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom továbbra is kiáll a magyar falvak mellett, és minden olyan intézkedést támogat, amely a vidéki települések fejlődését, a helyi szolgáltatások megőrzését és az ott élők életminőségének javítását szolgálja.
A politikus üzenetet küldött a kistelepüléseken élőknek is, hangsúlyozva, hogy számíthatnak a párt támogatására. Egyúttal a kormány felé is azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a falvak jövőjét érintő döntéseknél ne a leépítés, hanem a fejlesztés és a megerősítés legyen az elsődleges szempont.
Továbbra is vita tárgya a magyar vidék jövője
A megszólalások ismét ráirányították a figyelmet arra a kérdésre, hogy milyen jövő vár a magyar vidékre. Míg egyes szakmai álláspontok elsősorban gazdasági és fenntarthatósági szempontok alapján közelítik meg a településszerkezet átalakulását, addig más politikai szereplők szerint a falvak fennmaradása nem csupán gazdasági kérdés, hanem a nemzeti örökség, a közösségi élet és a vidéki Magyarország jövőjének egyik legfontosabb záloga.

