Az államfő szerint alapvető változást hozna a módosítás
A közlemény szerint a köztársasági elnöki intézmény eddig stabil alkotmányos keretek között működött, ugyanakkor a tervezett módosítás jelentős változást eredményezne ebben a rendszerben. Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy az új szabályozás alapján hivatalba lépő államfő olyan helyzetbe kerülhetne, amelyben egy alkotmányosan megválasztott, de rendkívüli módon eltávolított köztársasági elnök utódjaként kezdené meg megbízatását. Véleménye szerint ez hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a mindenkori köztársasági elnök a parlamenti többség politikai döntéseitől válik függővé. A benyújtott javaslat értelmében a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne.Más független intézmények működésére is hatással lehet
A köztársasági elnök szerint a módosítás nem kizárólag az államfői tisztséget érinti. A közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezet precedenst teremthet más független közjogi intézmények vezetőinek vagy tagjainak leváltására is. Az államfő álláspontja szerint egy ilyen gyakorlat gyengítheti az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét, és a hatalommegosztás elve helyett a hatalom koncentrációját erősítheti.Az Alkotmánybíróságot is érintené a tervezet
A módosítás egyik eleme az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozó 70 éves felső korhatár visszaállítása lenne. A közlemény szerint ez a változtatás a testület jelenlegi vezetését is érintheti. Sulyok Tamás szerint az alkotmányos intézmények vezetőinek ilyen módon történő eltávolítása komoly kérdéseket vet fel a jogállami működés szempontjából.Változhatnak a parlamenti mandátumokra vonatkozó szabályok is
A javaslat az országgyűlési képviselők esetében is új szabályokat vezetne be. A tervezet alapján egy képviselő legfeljebb 12 éven keresztül tölthetné be mandátumát. A köztársasági elnök szerint ez a rendelkezés több jelenlegi parlamenti képviselő újraindulását is kizárhatná, ami szintén alkotmányossági kérdéseket vethet fel.A demokratikus felhatalmazásnak is vannak korlátai
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy még a széles körű demokratikus felhatalmazás sem ad lehetőséget az alkotmányos alapelvek vagy az alapvető jogok sérelmére. A közlemény szerint a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás olyan alapvető értékek, amelyek minden politikai szereplő számára kötelező érvényű keretet jelentenek.A jogállamiság védelme kiemelt jelentőségű
Az államfő úgy látja, hogy az Alaptörvény 17. módosítása több ponton is veszélyeztetheti azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek a rendszerváltás óta a demokratikus működés alapját jelentik Magyarországon.A Velencei Bizottság véleménye jelenthet megoldást
A közlemény kitér arra is, hogy a kialakult alkotmányos vita rendezésében szerepet kaphatna a Velencei Bizottság szakmai állásfoglalása. A nemzetközi szinten is elismert alkotmányjogi testület véleménye az államfő szerint hozzájárulhatna ahhoz, hogy a rendkívüli helyzet kezelése összhangban maradjon az európai alkotmányos normákkal és a jogállamiság követelményeivel.Felelősség a közéleti megszólalásokban
Sulyok Tamás a közlemény végén a közélet meghatározó szereplőihez és a politikai véleményformálókhoz is szólt. Arra kérte őket, hogy megszólalásaik során legyenek tekintettel arra a felelősségre, amelyet a közgondolkodás alakításában viselnek. Kiemelte, hogy a társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről alkotott képe jelentős részben a közéleti szereplők nyilatkozatain keresztül formálódik. A köztársasági elnök szerint Magyarország jelenleg olyan történelmi időszakot él, amely hosszú távon meghatározhatja az ország alkotmányos fejlődésének irányát. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség megőrzése közös társadalmi felelősség, amelynek jelentősége a jelenlegi helyzetben különösen nagy.Forrás: Sándor-palota közleménye.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=122300819228239180&set=a.122102622536239180&type=3&ref=embed_post
.png)
