Dr. Hossó Andrea közgazdász az Európai Unió működéséről, Magyarország mozgásteréről, a migrációról, a gazdasági kiszolgáltatottságról és a nemzetközi erőviszonyokról fogalmazott meg határozott véleményt.
A közgazdász szerint téves az az elképzelés, hogy az Európai Unió kizárólag békeszerető, demokratikus és humanitárius célok mentén jött létre. Úgy véli, hogy az európai integráció mögött már kezdetben is megjelent az a törekvés, amely a nemzetállamok szerepének fokozatos csökkentését és egy föderális rendszer kialakítását célozta.
Hossó Andrea szerint az Európai Unió idővel egy olyan birodalmi jellegű struktúrává vált, amelyben a nemzetállamok önállósága egyre inkább háttérbe szorul. Ezzel összefüggésben a világpolitika átalakulásáról is beszélt, és úgy vélekedett, hogy egyes globális szereplők egy egységesebb világrend kialakításán dolgoznak.
A közgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte Kína és Oroszország sem tekinthető automatikusan a demokrácia képviselőjének. Meglátása szerint ezek az országok inkább saját érdekeik mentén próbálnak ellenállni annak, hogy egy általuk elfogadhatatlannak tartott globális rendszer kiszolgálóivá váljanak.
Az Európai Unió geopolitikai helyzetét Hossó Andrea különösen kritikusnak látja. Véleménye szerint az EU önálló hatalmi tényezőként jelentősen meggyengült, és egyre inkább kiszolgáltatottá vált az Egyesült Államoknak, valamint a nemzetállamokhoz nem kötődő globális gazdasági szereplőknek.
A migráció kérdését szintén az európai nemzetállamok átalakulásával hozta összefüggésbe. Szerinte a tömeges bevándorlás hosszú távon megváltoztatja az egyes országok társadalmi és kulturális szerkezetét. Egy korábbi, 2012-es migrációs vitára is hivatkozott, amelyben szerinte az Európai Unió szerepét a nemzetállami különállás felszámolásával kapcsolták össze.
Hossó Andrea szerint az Európai Unió létrehozásának eredeti céljai között valóban lehettek olyan elképzelések, amelyek Európa együttműködését és megerősítését szolgálták. A második világháború után ugyanis Európa jelentősen meggyengült, miközben az Egyesült Államok és a Szovjetunió meghatározó nagyhatalommá vált.
Úgy látja azonban, hogy az eredeti elképzelések idővel háttérbe szorultak. Szerinte Európából fokozatosan eltűntek azok a közös kulturális és történelmi alapok, amelyekre egy valódi európai együttműködés épülhetne.
A közgazdász szerint Európának szüksége lenne együttműködésre, de nem egy olyan rendszerre, amelyben központi intézmények határozzák meg a tagállamok számára követendő irányelveket. Ehelyett egy közös történelmen, közös érdekeken és keresztény értékeken alapuló európai együttműködést tartana kívánatosnak.
A magyar kormány és az Európai Unió kapcsolatáról azt mondta: véleménye szerint Magyarország jelentős mértékben kiszolgáltatott az uniós döntéseknek. Úgy látja, hogy az uniós támogatásokhoz számos feltétel kapcsolódik, miközben az ország gazdasági mozgástere korlátozott.
Hossó Andrea a magyar gazdaság elmúlt évtizedeit is kritikusan értékelte. Szerinte 1990 óta az egymást követő kormányok nem tudtak kellően önálló gazdaság- és külpolitikát kialakítani, és Magyarország túlzottan függővé vált külső gazdasági szereplőktől.
Példaként a 2008-as pénzügyi válságot és a kelet-európai bankrendszer helyzetét említette. Rámutatott arra, hogy a régió bankrendszerében jelentős volt a külföldi tulajdon aránya, ami egy válsághelyzetben komoly kiszolgáltatottságot jelenthetett.
A közgazdász szerint ezért fontos lenne, hogy Magyarország több lábon álló gazdaságot építsen ki. Véleménye szerint nem elegendő kizárólag egyetlen országcsoporthoz, piacokhoz vagy iparágakhoz kötni a magyar gazdaságot. Szerinte egyaránt szükség van nyugati, keleti, északi és déli kapcsolatokra, természetesen az ország földrajzi és történelmi adottságait figyelembe véve.
A keleti nyitás gondolatát ebből a szempontból pozitív kezdeményezésnek tartotta, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a külföldi beruházásokra épülő gazdaság nem jelent valódi önállóságot. Szerinte Magyarországnak olyan termékeket és szolgáltatásokat is elő kell állítania, amelyeket saját maga képes értékesíteni a nemzetközi piacokon.
A beszélgetés során a korrupció kérdése is szóba került. Hossó Andrea úgy vélekedett, hogy a korrupció nem kizárólag a jelenlegi politikai rendszer sajátossága, hanem korábbi korszakokban is jelen volt, csak más formában jelentkezett.
Végül úgy fogalmazott: Magyarországnak és Európának is nagyobb önállóságra lenne szüksége. Szerinte az európai együttműködés önmagában fontos és szükséges lehet, de nem olyan formában, amelyben a nemzetállamok egyre inkább elveszítik saját mozgásterüket.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg:
A következő időszak legnagyobb kérdése az lesz, hogy ki és milyen jogrendszer képes megvédeni az országot és az embereket a globális pénzhatalmi elit pusztító terveitől. Részletek
.png)
.webp)
