Az Országgyűlés őszi ülésszakának újabb napján ismét komoly politikai vita alakult ki a parlamentben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a magyar vidék helyzetét állította beszéde középpontjába, és egy új, Szent Istvánról elnevezett vidékfejlesztési program elindítását jelentette be.
A kormány emellett a megyei közgyűlések teljes átszervezésére készül, sőt Magyar Péter közlése szerint azok megszüntetésén is dolgoznak. A bejelentésekre az ellenzéki és a kormánypárti frakciók képviselői is reagáltak.
Szent István Vidékfejlesztési Program indul
Magyar Péter „A magyar vidékért” címmel tartotta meg napirend előtti felszólalását. Beszédében a korábban tett kampányígéretekre is kitért, majd bejelentette a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását.
A miniszterelnök szerint Magyarország megerősítése elképzelhetetlen a helyi közösségek megerősítése nélkül. A programmal ezért elsősorban a vidéki települések közösségi és területfejlesztési lehetőségeit szeretnék bővíteni.
A kezdeményezés a már működő Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett indulna el.
Tíz térségben indul a program tesztje
A tervek szerint első körben tíz térségben próbálják ki az új modellt. Magyar Péter ismertetése alapján az érintett települések:
- Zalakaros
- Harkány
- Bács
- Pásztó
- Medgyesegyháza
- Igal
- Tiszaújváros
- Gyöngyös
- Nyírbátor
- Gönc
A miniszterelnök szerint a kezdeményezésben összesen mintegy száz település és csaknem százezer ember vehet részt.
A program egyik fontos eleme, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanának. Magyar Péter a kezdeményezés alapjaként Szent István templomépítési politikáját hozta példaként.
A kormányfő szerint a próbaidőszak tapasztalatait később kiértékelik, és megvizsgálják, mely elemek működtek megfelelően, illetve min kell változtatni.
A tervek szerint erre építve létrehoznák az Országos Vidék- és Területfejlesztési Hálózatot, majd 2027. augusztus 20. után megkezdődhetne a program országos kiterjesztése.
Magyar Péter szerint a teljes körű bevezetés mintegy 2174 vidéki települést és csaknem kétmillió embert érinthet.
Megszüntetnék a megyei közgyűléseket
A parlamenti felszólalás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része a megyei közgyűlések jövőjére vonatkozott.
Magyar Péter közölte: a kormány már dolgozik a jelenlegi rendszer megszüntetésén és teljes átalakításán. Éles kritikával illette a megyei közgyűlések működését, amelyeket szerinte politikai és gazdasági alkuk helyszínévé tettek.
A miniszterelnök állítása szerint a közgyűlések jelentős része érdemi munkát már alig végez, miközben jelentős összegek kerülnek a politikai szereplőkhöz.
Magyar Péter szerint a jelenlegi struktúra helyett egy hatékonyabb, a vidéki települések valódi problémáira koncentráló rendszerre van szükség.
Duró Dóra: a vidékfejlesztés jó irány, de az államadósság a probléma
A miniszterelnöki felszólalást követően a frakciók képviselői is reagáltak.
Elsőként Duró Dóra, a Mi Hazánk képviselője kapott szót. Elismerte, hogy önmagában a vidékfejlesztési program célja üdvözlendő, ugyanakkor az államadósság növekedését komoly problémának nevezte.
A képviselő az Államadósság Kezelő Központ nyilvánosan elérhető adataira hivatkozva azt mondta: április 30. és július 31. között 2374 milliárd forinttal nőtt az államadósság.
Duró Dóra szerint ezért különösen fontos lenne tisztázni, hogy a kormány honnan és milyen forrásból kívánja finanszírozni a vidéki fejlesztéseket.
Duró Dóra konkrétumokat követelt Magyar Pétertől
A Mi Hazánk képviselője reagált Magyar Péter korábbi állításaira is. A miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a Mi Hazánk képviselői minisztériumokban saját családi vállalkozásaik érdekében lobbiztak.
Duró Dóra arra szólította fel Magyar Pétert, hogy nevezze meg konkrétan, ki, mikor, hol és melyik vállalkozás érdekében járt el. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor szerinte bocsánatot kell kérnie.
A képviselő visszautasította azt az állítást is, hogy a Mi Hazánk politikusai a megyei közgyűlésekben milliós összegeket keresnének, illetve hogy a Fidesz és a Mi Hazánk között ilyen jellegű együttműködés lenne.
Duró Dóra emellett ismét szóba hozta Lannert Judit ügyét is. Arra kereste a választ, hogy a napokban nyilvánosságra került kijelentései után továbbra is betöltheti-e miniszteri tisztségét.
Rétvári Bence szerint a kormány már korábban is bejelentette a programot
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence felszólalásában elsősorban a kormányfő bejelentéseit bírálta.
Szerinte a Szent István-program nem új bejelentés, hiszen Magyar Péter már júniusban is beszélt róla. Rétvári úgy vélte, a mostani parlamenti felszólalásban lényegében egy korábbi bejelentést ismételtek meg.
A megyei közgyűlések megszüntetését politikai bosszúként értékelte. Szerinte különösen ellentmondásos, hogy miközben a kormány Szent István nevét viselő programot hirdet, éppen azon a napon kerül napirendre a vármegyei rendszer átalakítása.
Rétvári ugyanakkor hangsúlyozta: a KDNP támogatja, hogy a vidéki térségek több fejlesztési forráshoz jussanak.
Bóka János: „Rákosi Mátyás-program”
A Fidesz részéről Bóka János élesen bírálta a kormány elképzeléseit.
A politikus szerint különös ellentmondás van a Szent István-program és a vármegyei rendszer felszámolásának terve között. Gúnyos megjegyzéssel azt mondta, hogy az új kezdeményezést inkább „Rákosi Mátyás-programnak” kellene nevezni.
Bóka János ezzel párhuzamosan a korábbi Orbán-kormányok vidéki intézkedéseit sorolta. Állítása szerint mintegy 1400 falusi üzlet bezárását sikerült megakadályozni, 1100 falusi óvodát és iskolát újítottak fel, valamint 600 orvosi rendelő korszerűsítését hajtották végre.
A Fidesz frakcióvezetője a Magyar Falu Program forrásainak elosztását is bírálta. Példaként Vas és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye támogatási arányát említette, valamint egy olyan települést is felhozott, ahol szerinte mindössze egy óvodás korú gyermek él, mégis játszótér-fejlesztési támogatást kaptak.
Bóka János szerint a Szent István-program újbóli bejelentése egyúttal arra is szolgálhat, hogy elterelje a figyelmet az üzemanyagárakról.
A Tisza szerint a döntéshozatalt is át kell alakítani
A Tisza Párt részéről Kiss Máté Zsolt frakcióvezető-helyettes szólalt fel.
Álláspontja szerint a vidékfejlesztés nem pusztán arról szól, hogy mennyi pénz jut egy-egy településre. Szerinte legalább ilyen fontos a döntéshozatali rendszer átalakítása és a Budapest, illetve a vidék között kialakult ellentét megszüntetése.
Beszédében reagált a többi frakció felszólalására is, több ponton élesebb politikai kritikát megfogalmazva.
Magyar Péter válaszolt az ellenzéki kritikákra
A miniszterelnök ezt követően lehetőséget kapott a felszólalások megválaszolására.
Magyar Péter megvédte Lannert Juditot, és kijelentette, hogy szerinte az oktatási miniszter inkább a munkáját végzi, mintsem a parlamenti vitákat hallgatja.
Az államadósság kérdésében Duró Dóra által ismertetett adatokra reagálva azt mondta: március végén 839 milliárd forint volt a költségvetés folyószámláján, július 31-én pedig mintegy 5000 milliárd forint.
Magyar Péter szerint az Államadósság Kezelő Központ a Tisza-kormány hivatalba lépésekor kialakult kedvező piaci környezetet használta ki. Állítása szerint ennek köszönhetően kedvezőbbé váltak az államadósság finanszírozási feltételei és csökkentek a kötvénykamatok.
A miniszterelnök szerint emiatt az állam kedvező feltételekkel eurókötvényt bocsátott ki, amelynek ellenértékét a költségvetés folyószámláján helyezték el arra az esetre, ha a nemzetközi helyzet később kedvezőtlenebbé válna.
Magyar Péter szerint ez a kockázat később valóban megjelent, többek között a Hormuzi-szoros körüli helyzet miatt.
A vármegyei rendszer átalakítása komoly politikai vitát váltott ki
A miniszterelnök Rétvári Bence emberi méltósággal kapcsolatos kritikájára is reagált, és felidézte Orbán Viktor korábbi, úgynevezett „poloskás” beszédét.
A vármegyékkel és a megyei közgyűlésekkel kapcsolatban Magyar Péter azt mondta: szerinte nincs szükség a régi közigazgatási rendszer változatlan formában történő fenntartására.
Úgy véli, hogy a korábbi kormányok fokozatosan kiüresítették a megyei közgyűlések valódi hatáskörét, ezért szerinte ma már nem töltenek be olyan szerepet, amely indokolná jelenlegi formájuk fenntartását.
A miniszterelnök szerint a magyar vidék komoly problémákkal küzd. Több százezer lakatlan ingatlan található vidéken, és vannak olyan települések is, amelyek népessége drasztikusan visszaesett vagy gyakorlatilag eltűnt.
A kormány ezért a következő időszakban a vidéki térségek fejlesztését, a helyi közösségek megerősítését és a területfejlesztési rendszer átalakítását helyezné a középpontba.
A Szent István Vidékfejlesztési Program első, tíz térséget érintő szakasza így egyfajta tesztidőszakként szolgálhat. A kormány a tapasztalatok alapján dönthet arról, milyen formában terjeszti ki a programot 2027-től az ország teljes vidéki területére.
