Úgy tűnik, hogy a nagyszabású fejlesztési tervek megvalósításában egyre nagyobb szerepet kaphatnak a külföldi hitelek. Magyar Péter kormánya az Európai Beruházási Bankkal (EIB) tárgyalt több milliárdos beruházási programok finanszírozásáról, miközben Karácsony Gergely főpolgármester a Lánchíd felújítását hozta fel példaként arra, hogy hitelből is megvalósíthatók jelentős fejlesztések. A kérdés azonban továbbra is az: milyen áron, mekkora eladósodás mellett és végső soron kinek a terhére valósulhatnak meg ezek az elképzelések?
Karácsony Gergely és Magyar Péter közös egyeztetésen vett részt az Európai Beruházási Bank Budapestre látogató vezetőivel a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében. A megbeszélés középpontjában a fővárosi és országos fejlesztések finanszírozása állt. A találkozóról közzétett videójában a főpolgármester külön kiemelte a Lánchíd felújítását, amely szerinte jól példázza, hogy az EIB-től felvett hitel segítségével, akár kedvezőtlen kormányzati környezetben is véghez lehet vinni nagyberuházásokat.
Magyar Péter szintén beszámolt az Európai Beruházási Bank elnökével, Nadia Calviñóval folytatott tárgyalásáról. Közlése szerint a kormány nagyszabású fejlesztési elképzeléseinek pénzügyi hátteréről egyeztettek. A tervek között kollégiumok és bérlakások építése, a vasúti és tömegközlekedési hálózat korszerűsítése, kórházépítések, valamint vízügyi és energetikai beruházások is szerepelnek.
Karácsony Gergely szerint a hitelfelvétel lehet a nagyberuházások egyik útja
A főpolgármester a találkozón ismertetett budapesti fejlesztési elképzelései között több jelentős projektet is felsorolt. Ezek közé tartozik Rákosrendező átalakítása, a Diákváros megépítése, a rakpartok megújítása, a metróhálózat fejlesztése, a lakásépítési program, a vasúti beruházások, a pesti fonódó villamoshálózat kialakítása és a HÉV-vonalak korszerűsítése.
Karácsony Gergely a Lánchíd példájával azt igyekezett alátámasztani, hogy az Európai Beruházási Bank által biztosított hitel alkalmas lehet nagyobb infrastrukturális projektek finanszírozására. A főpolgármester egyúttal azzal érvelt, hogy Budapest a korábbi kormány politikája miatt nem jutott hozzá bizonyos, korábban kialkudott uniós támogatásokhoz.
Ez a megközelítés azonban egy fontos kérdést is felvet: ha a fejlesztések finanszírozásához egyre nagyobb arányban külső hitelekre van szükség, akkor milyen mértékben növekedhet az ország pénzügyi kiszolgáltatottsága? Az uniós támogatások és a banki kölcsönök ugyanis nem ugyanazt jelentik. Míg az előbbiek vissza nem térítendő források lehetnek, a felvett hiteleket kamatokkal együtt vissza kell fizetni.
Akár egymilliárd eurós hitelről is szó lehet
A tárgyalások kapcsán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megszólalt. Beszámolója szerint egy további, egymilliárd eurós hitel lehetőségéről is folytak egyeztetések. Ez már önmagában is jelzi, hogy nem csupán kisebb fejlesztési források bevonásáról van szó, hanem jelentős összegű külső finanszírozás is napirendre kerülhet.
A mostani egyeztetések előzménye, hogy a Magyar Nemzet már október elején arról írt: a Tisza-kormány erdőbényei kihelyezett kormányülésén a 2027-es költségvetés mellett az állami hitelfelvétel lehetősége is szóba kerülhetett.
A lap értesülései szerint a kabinet számára komoly pénzügyi problémát jelenthet az uniós támogatásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozása. Ennek oka, hogy az uniós pénzek sok esetben csak a projektek előrehaladását követően érkeznek meg, miközben a munkálatok megkezdéséhez már korábban rendelkezésre kell állnia a szükséges összegnek.
Ez a helyzet felvetheti külső pénzügyi intézmények bevonásának szükségességét is. A korábbi sajtóértesülések szerint a lehetséges finanszírozók között nemzetközi szervezetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felmerülhetett.
A Pénzügyminisztérium azonban korábban cáfolta, hogy az erdőbényei kormányülésen állami hitelfelvételről tárgyaltak volna, illetve azt is, hogy Kármán András pénzügyminiszter ilyen ügyben egyeztetett volna az IMF-fel. A tárca korábbi válasza tehát nem támasztotta alá a hitelfelvételről szóló sajtóértesüléseket.
Több mint 3000 milliárd forinttal emelték a nettó kibocsátási tervet
A finanszírozási igény nagyságával kapcsolatban figyelemre méltó adat, hogy az Államadósság Kezelő Központ a 2026-os nettó kibocsátási tervet az eredetileg meghatározott 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelte. Ez több mint 3000 milliárd forintos növekedést jelent.
A változás hátterében több tényező is állhat, a korábbi sajtóbeszámolók pedig az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozási igényét is a lehetséges okok között említették. Fontos ugyanakkor, hogy a kibocsátási terv emelése önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes növekmény konkrétan az uniós projektek finanszírozását szolgálja.
Ki fizeti majd vissza a felvett hiteleket?
Az Európai Beruházási Bankkal folytatott tárgyalások önmagukban nem számítanak rendkívüli eseménynek. Az uniós pénzintézet egyik fő feladata éppen az infrastruktúra, a közlekedés, az energiaellátás és más hosszú távú fejlesztések finanszírozásának támogatása. A kérdés nem is az, hogy indokolt-e bizonyos beruházásokhoz külső forrásokat bevonni, hanem az, hogy milyen feltételekkel és mekkora adósság árán történik mindez.
A kormány által felvázolt fejlesztési programok jelentős pénzügyi kötelezettségekkel járhatnak. A kollégiumok, bérlakások, kórházak, vasútvonalak és energetikai beruházások megvalósítása hosszú évekre meghatározhatja az ország költségvetési mozgásterét. A felvett hitelek visszafizetése pedig akkor is kötelezettség marad, ha az uniós támogatások végül nem a tervezett ütemben érkeznek meg.
Magyar Péter és Karácsony Gergely nyilatkozatai alapján egyre inkább körvonalazódik, hogy a nagyszabású fejlesztések finanszírozásában fontos szerepet szánnak a nemzetközi pénzintézeteknek. A főpolgármester a Lánchíd példájával igyekszik igazolni a hitelből történő beruházások létjogosultságát, a kormány pedig már országos fejlesztési programokról tárgyal az Európai Beruházási Bank vezetésével.
Az igazi kérdés azonban továbbra is megválaszolásra vár: pontosan mekkora hitelállományt tervez felvenni a Magyar Péter vezette kormány, milyen kamatok és visszafizetési feltételek mellett jutna hozzá a pénzhez, és milyen következményekkel járna mindez a magyar államadósságra nézve?
Mert a beruházások bejelentése látványos politikai eredmény lehet, a hitelből megvalósuló fejlesztések számláját azonban végső soron az országnak kell rendeznie. A magyar adófizetőknek joguk van tudni, hogy milyen pénzügyi kötelezettségeket vállal a kormány a nevükben, és valóban megtérülő fejlesztésekről van-e szó, vagy egy újabb, hosszú évekre szóló eladósodási folyamat kezd körvonalazódni.
Források:
https://www.facebook.com/watch/?v=2283080522645258
https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/1677105343771483?ref=embed_post
Borítókép: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Magyar Péter miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Polyák Attila)
.png)
