Az emberiség történelmének egyik legveszélyesebb gazdasági és geopolitikai fordulópontjához érkezhetett. A globális pénzügyi rendszerben felhalmozódott spekulatív tőke olyan méreteket ölthetett, amelyek egy esetleges összeomlás esetén az egész világ gazdaságát megrázhatják. A kérdés már nem csupán az, hogy mikor következhet be egy újabb pénzügyi válság, hanem az is, hogy milyen eszközökkel próbálják megakadályozni annak pusztító következményeit.
A gazdasági háttérfolyamatokról Boros Imre és Bogár László közgazdászok beszélgettek Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezetővel a Nem píszcí című műsorban. A beszélgetés egyik központi gondolata, hogy a világ pénzügyi rendszere olyan mennyiségű spekulatív pénzt halmozott fel, amelynek értéke az elhangzott becslés szerint akár a Föld teljes vagyonának tizenegyszeresét is elérheti.
A pénzügyi lufi egyszer kipukkadhat – de mi történik utána?
A probléma gyökere az, hogy a pénzügyi rendszerben keringő spekulatív tőke jelentős része nem áll mögött valós gazdasági teljesítmény. Amennyiben ez a hatalmasra duzzadt pénzügyi buborék összeomlik, annak következményei messze túlmutathatnak egy hagyományos tőzsdei válságon. A világ országai, pénzügyi intézményei, vállalkozásai és a hétköznapi emberek egyaránt megérezhetik a következményeket.
A felvetés szerint a globális pénzügyi rendszer fenntartásához folyamatosan újabb és újabb valós erőforrásokra van szükség. A spekulatív tőke mögé ugyanis időről időre újabb gazdasági értékeket kell rendelni, hogy a rendszer ne szembesüljön saját ellentmondásaival. Csakhogy a Föld erőforrásai nem korlátlanok, a folyamatos terjeszkedésnek pedig előbb-utóbb határai lesznek.
Miért került Oroszország a globális érdekellentétek középpontjába?
Boros Imre és Bogár László értelmezésében Oroszország különösen fontos szerepet tölt be ebben a világméretű gazdasági és geopolitikai küzdelemben. Az ország hatalmas természeti erőforrásokkal, energiahordozókkal és stratégiai jelentőségű nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Ezek megszerzése vagy ellenőrzése rendkívüli gazdasági előnyöket jelenthetne azoknak a globális szereplőknek, amelyek a világ erőforrásai feletti befolyás növelésére törekednek.
Oroszország azonban nem kíván lemondani saját gazdasági és politikai önállóságáról. A konfliktus így nem pusztán területi vagy katonai kérdésként értelmezhető, hanem a világ erőforrásaiért és a jövő gazdasági rendjéért folytatott küzdelem részeként is.
A beszélgetésben megfogalmazott kritika szerint a globális pénzügyi rendszer válságának egyik lehetséges következménye lehet, hogy a még megszerezhető erőforrásokért egyre élesebb geopolitikai konfliktusok bontakoznak ki. Ebben a helyzetben pedig Oroszország mellett Kína is meghatározó szereplővé válik.
Oroszország és Kína ellen is kiterjedhet a konfliktus?
A közgazdászok gondolatmenete szerint a globális erőforrások feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló törekvések könnyen olyan nagyhatalmi szembenálláshoz vezethetnek, amelyben már nem csupán Oroszország, hanem Kína is közvetlenül érintetté válik.
Egy ilyen konfliktus következményei beláthatatlanok lennének. A két ország gazdasági és katonai súlya miatt egy közvetlen összecsapás nem maradna regionális ügy, hanem az egész világ biztonságát és gazdasági működését veszélyeztetné.
A kérdés tehát az, hogy a nagyhatalmak képesek-e olyan kompromisszumot találni, amely megakadályozza a további eszkalációt, vagy a globális pénzügyi rendszer problémái újabb háborús konfliktusok irányába terelik a világot.
Van kiút a pénzügyi összeomlás és a világháború veszélye közül?
A beszélgetés egyik legfontosabb felvetése egy alternatív gazdasági megoldás lehetősége. Ennek lényege, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína együttműködésével, fokozatosan és szabályozott keretek között kellene kezelni a spekulatív pénzügyi rendszerben felhalmozódott feszültségeket.
A gondolatmenet szerint nem egy hirtelen, ellenőrizetlen összeomlásra kellene várni, hanem olyan átmenetet kellene kialakítani, amely lehetővé teszi a pénzügyi egyensúlytalanságok lassú leépítését. Ez jelenthetné a háborús konfliktusok elkerülésének egyik lehetséges útját is.
Donald Trump amerikai elnök és támogatói számára is egy ilyen irány jelenthetne alternatívát a nagyhatalmi szembenállással szemben: a konfrontáció helyett a gazdasági együttműködést, a pénzügyi rendszer átalakítását és a globális összeomlás kockázatának mérséklését.
A felvetés azonban komoly kérdéseket vet fel: vajon érdekeltek-e a jelenlegi globális pénzügyi rendszer meghatározó szereplői egy ilyen változásban? Képesek lennének-e lemondani a megszokott hatalmi és gazdasági előnyökről egy békésebb világrend érdekében?
Az emberiség jövője a következő döntéseken múlhat
A Boros Imre és Bogár László által felvázolt helyzetkép szerint a világ egy olyan válaszút előtt áll, ahol a gazdasági érdekek, a geopolitikai ambíciók és a nagyhatalmi stratégiai döntések egyre szorosabban összekapcsolódnak.
A pénzügyi rendszer problémáinak megoldása nélkül a feszültségek tovább növekedhetnek, miközben az erőforrásokért folytatott verseny újabb konfliktusokat idézhet elő. Egy szabályozott gazdasági átmenet lehetősége ezzel szemben esélyt teremthetne arra, hogy a világ elkerülje a legsúlyosabb következményeket.
.png)
