Történelmi gazdaságélénkítés

A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében, miután az Országgyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amit a köztársasági elnök ki is hirdetett. Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor bejelentette, hogy április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, leg­átfogóbb, a gazdaság növekedését é­s élénkítését segítő akciótervét.

A kormánypártok és a Mi Hazánk Mozgalom független képviselőinek 137 igen szavazatával, 53 nem ellenében a parlament tegnap elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. Eszerint a kormány a veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kabinetet, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A szabályozás kimondja azt is, hogy aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nincs miért szégyenkeznünk

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A szavazás előtti vitában az ellenzéki képviselők azt hangoztatták: azért nem támogatják az előterjesztést, mert kérésük ellenére az nem tartalmaz határidőt a felhatalmazásra. Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormánypártok szándékosan megakadályozzák az együttműködést, és elindítottak egy kifejezetten gyűlöletkeltő, „hazug kormányzati propagandát”.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kijelentette, hogy semmi szükség nincs a törvényjavaslatra, az alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény ugyanis pontos előírásokat tartalmaz arról, hogy a kormánynak mit kell tennie. Arató Gergely (DK) pedig azt kifogásolta, hogy a kormány által irányított ügyészség és rendőrség dönt majd arról, mi számít álhírnek, ami szerinte alkalmas arra, hogy tönkretegyék a szabad média maradékát.

Parlamenti kontroll

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, nem igazak az ellenzék azon állításai, hogy a kormány határidő nélkül kapna felhatalmazást a rendeletek útján történő jogalkotásra, ez ugyanis kizárólag a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére áll fenn, azt követően pedig megszűnik. Völner Pál szerint az ellenzék akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, a kormány mindenfajta kontroll és beszámolási kötelezettség nélkül gyakorolhatja majd a hatalmat, hiszen a törvényben az szerepel, hogy a kabinetnek tájékoztatnia kell a parlamentet, illetve a frakcióvezetőket.

– Az ellenzék megrettent attól a bizalomtól, amely a lakosság köré­ben kialakult a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, és most egy bizalmatlansági vitával akarják azt erodálni – összegzett Völner Pál. Nem sokkal a javaslat elfogadása után a köztársasági elnök alá is írta azt. „A törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható” – közölte Áder János.

Segély helyett munkát

Az azonnali kérdések órájában az ellenzéki képviselők továbbra is diktatúrát emlegettek, továbbá a kormánynak a járvány leküzdése, illetve a gazdaság megvédése érdekében tett intézkedéseit bírálták.

Orbán Viktor válaszában közölte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, addig türelmet kért a konkrét lépések ismertetését illetően.

Az alapjövedelem bevezetésére vonatkozó javaslatokat a miniszterelnök elutasította.

– Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek ötven-százezer forintot? Biztosan jó ötlet ez? – kérdezte. Orbán hangsúlyozta: minden gazdaságkezelő csomagnak azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkájuk, a kormány most is ezt teszi pénzosztás helyett.

Mint fogalmazott, nem fogunk belefordulni abba az utcába, „ami úgy hangzik, hogy segélyalapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az utca végén IMF és a hitelező bankok spekulánsai egy tekintélyes magyar ember vezetésével”. Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, és akkor vállalták, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet fognak létrehozni. – Az ellenzék csak nevetett – jegyezte meg.

Nincs miért szégyenkezni

A miniszterelnök tájékoztatása szerint eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére, hét laboratóriumban összesen 13 301 tesztet végeztek el eddig a WHO ajánlása szerint. Az első fertőzött esettől számított hetedik napon kihirdették a veszélyhelyzetet, betiltották a rendezvényeket, a tizenharmadik napon átálltak a digitális oktatásra és lezárták a határt.

A kormánypártok és a Mi Hazánk képviselői támogatták a járvány okozta veszélyhelyzetben szükséges rendkívüli jogrendet
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Higgyék el, nincs miért szégyenkeznünk – mondta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt forrásokat vontak ki az egészségügyből, az ott dolgozóktól elvettek egyhavi bért, a kórházak adósságokat halmoztak fel. – Ezt használják mérceként a támadásokkor – ajánlotta az ellenzéknek. Orbán Viktor kitért Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő hétfői brüsszeli kijelentésére is, miszerint „ez egy relatíve ártalmatlan járvány […], ez most egy relatíve egy olcsó figyelmeztetés”. – Jussanak egymással konszenzusra, ha kérhetem! – jegyezte meg.

A kormányfő kijelentette: nem történt Magyarországon alkotmánymódosítás, és a koronázást az alkotmány továbbra sem teszi lehetővé.

– Van viszont veszélyhelyzet: a járvány miatt van 15 elhunyt – öt nő, tíz férfi –, átlagéletkoruk 72 év. Van 447 regisztrált fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember és van 279 tünetmentes hordozó – sorolta.

Orbán Viktor közölte, hogy a veszélyhelyzet elhárításához szükséges jogkört arányosan és észszerűen használják, és a végén minden jogkört hiánytalanul adnak vissza. – Akkor a kritikusoknak lesz esély a bocsánatkérésre – tette hozzá.

magyarnemzet.hu