Rendkívül súlyos kijelentéseket tett Varga Judit volt igazságügyi miniszter az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának november 11-i ülésén. A Schadl–Völner-ügy vizsgálatára összehívott meghallgatás hamar túlmutatott a végrehajtási rendszer működésén: a volt miniszter részletesen beszélt a Magyar Péterrel való házasságának felbomlásáról, a hírhedtté vált hangfelvétel keletkezésének körülményeiről és annak nyilvánosságra hozataláról is. Varga állítása szerint volt férje már a válás bejelentése után fenyegetésekkel próbálta sakkban tartani, és hónapokon keresztül a hangfelvétellel tartotta bizonytalanságban.
Varga Judit bocsánatkérést követel a sajtótól
Varga Judit a Szókratész védőbeszédéből vett gondolatokkal kezdte parlamenti felszólalását, majd arról beszélt, hogy az elmúlt években szerinte súlyos és igazságtalan sajtókampány zajlott ellene a Schadl–Völner-üggyel összefüggésben.
Elmondása szerint Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését 2021 decemberében kezdeményezték, az azóta eltelt időszakban pedig több mint nyolcszáz olyan online cikk jelent meg az általa baloldali-liberálisnak nevezett sajtóban, amelyben a neve összekapcsolódott az üggyel. Munkatársaival mintegy 130 olyan írást és videót is azonosítottak, amelyek szerinte különösen negatív színben tüntették fel, vagy közvetlen érintettségére utaltak.
A volt igazságügyi miniszter felidézte Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének bizottsági meghallgatását is. Állítása szerint Fürcht egyértelművé tette, hogy neki nincs köze a Schadl–Völner-ügyhöz.
Varga Judit ezért nyilvános bocsánatkérést vár azoktól a szerkesztőségektől, amelyek szerinte megalapozatlanul rontották a jó hírnevét.
Hangsúlyozta, hogy miniszteri munkáját mindig a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen végezte, és soha nem a saját érdekeit helyezte előtérbe.
Felszólalásában egy különösen beszédes körülményt is megemlített: állítása szerint hivatali ideje alatt még a volt férje és a most a meghallgatásától távol maradó tiszás képviselő is rendszeresen gúnyolta és kinevette azért, mert nem volt hajlandó a hatalmát saját céljaira felhasználni.
Ez a kijelentés azért is figyelemre méltó, mert a politikai hatalommal való visszaélés kérdése az elmúlt években a közéleti viták egyik központi témájává vált.
Schadl Györgynek is nemet mondott a volt miniszter
A meghallgatás eredeti témájára visszatérve Varga Judit a végrehajtási rendszer átalakításáról és az igazságosabb szabályozás szükségességéről beszélt.
Szerinte egy jól működő végrehajtási rendszernek egyszerre kell hatékonyan érvényesítenie a jogos követeléseket és figyelembe vennie az adósok kiszolgáltatott helyzetét. Nem lehet ugyanis kizárólag az egyik fél érdekeit szem előtt tartani, hiszen a vissza nem fizetett kölcsönök mögött is valódi emberi sorsok állnak.
Felidézte a 2015-ben elindított végrehajtási reformot, amelynek utóhatásai már az ő minisztersége idején is érezhetők voltak. A korábbi kamarai rendszer helyett létrejött a végrehajtói kar, a kinevezések pályázathoz kötődtek, a megbízatások időtartamát pedig hét évben határozták meg.
Varga Judit azt is elmondta, hogy miniszterként nem támogatta a végrehajtói kar elnöki megbízatásának korlátlan meghosszabbítását lehetővé tevő javaslatot.
Külön kiemelte a gyermektartásdíjak behajtásának gyorsítását célzó intézkedést, amelyet 2021-ben Novák Katalin akkori családügyi miniszterrel közösen terjesztettek a kormány elé.
A módosítás lényege az volt, hogy a gyermektartásdíjra jogosult követelését előbb teljes egészében ki kellett elégíteni, és csak ezt követően lehetett rendezni a végrehajtási költségeket.
Varga Judit ezt az intézkedést különösen fontosnak nevezte az egyszülős családok szempontjából, majd meglehetősen keményen fogalmazott a végrehajtói kar korábbi elnökével kapcsolatban:
„Lenyomtuk a Schadl torkán” – mondta, utalva arra, hogy a módosítást a végrehajtói kar ellenállása ellenére is keresztülvitték.
A járvány időszakából azt is felidézte, hogy a minisztérium javaslatára átmenetileg korlátozták a magánszemély adósok lakóingatlanának árverezését.
„Soha nem kaptam és nem is kértem semmit cserébe”
A meghallgatáson szóba került a végrehajtási rendszer esetleges nonprofit átalakítása is. Varga Judit szerint egy ilyen változtatásnak nem pusztán szervezeti vagy gazdasági kérdésnek kell lennie: azt is vizsgálni kell, hogy az új rendszer hatékonyabban és emberségesebben működne-e.
Rámutatott, hogy a végrehajtási eljárások sok ember életében tragikus következményekkel járhatnak, ugyanakkor a jogos követelések teljesítése sem hagyható figyelmen kívül.
A volt miniszter Fiszter Zsuzsanna korábbi közösségi médiás bejegyzésére is reagált. A Mi Hazánk képviselője egy korábbi törvénymódosítással kapcsolatban azt vetette fel, vajon Varga Judit milyen ellenszolgáltatást kaphatott az intézkedésért.
A volt tárcavezető határozottan visszautasította a célzást.
„Soha nem kaptam és nem is kértem semmit cserébe” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogszabályok előkészítése során szakértő munkatársaira támaszkodott.
Varga Judit szerint a hangfelvétel története egészen más, mint ahogyan Magyar Péter bemutatta
A meghallgatás legnagyobb politikai visszhangot kiváltó része kétségtelenül a Magyar Péter által készített hangfelvétel ügye volt.
Varga Judit szerint a felvétel büntetőjogi megítélésével kapcsolatban már megszülettek a fontos döntések: felidézte a nyomozás megszüntetését, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság határozatát, amely elutasította Magyar Péter felülbírálati indítványát.
A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a bíróság harmincoldalas indokolást készített, és szerinte fontos lenne, hogy a közvélemény megismerje az ügy valamennyi körülményét.
Varga Judit úgy látja, a történet nem csupán egy politikai hangfelvételről szól. Szerinte legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen emberi és személyes körülmények között készült a felvétel, és miért csak hosszú idő elteltével került nyilvánosságra.
A Magyar Péterről készült Tavaszi szél című filmről is élesen fogalmazott. Azt állította, hogy az alkotás egyoldalúan mutatja be az eseményeket, összemossa az elkövető és az áldozat szerepét, miközben szerinte a volt feleség saját nézőpontja nem kapott megfelelő teret.
Varga Judit „mesterien kegyetlen alkotásnak” nevezte a filmet, mert megítélése szerint az nemcsak a történteket értelmezi át, hanem azoknak a családtagoknak és barátoknak a szenvedését is figyelmen kívül hagyja, akik hosszú éveken keresztül közelről látták a házasságuk megpróbáltatásait.
„Ahogy bejelentettem a válást, elkezdődött a pokol”
Varga Judit a hangfelvétel történetét 2023 januárjáig vezette vissza. Elmondása szerint ekkor közölte Magyar Péterrel, hogy több évnyi próbálkozás után végleg el akar válni.
Állítása szerint a felvétel elkészítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódott. Magyar Péter később a Gulyáságyú Médiának arról beszélt, hogy a családja védelme érdekében készítette a felvételt. Varga azonban egészen másként emlékszik a történtekre.
A volt igazságügyi miniszter szerint a válás bejelentését követően folyamatos fenyegetések kezdődtek. Azt állítja, hogy Magyar Péter 2023 januárja és márciusa között többször is a hangfelvételre hivatkozott, és azzal fenyegette, hogy feljelenti, börtönbe juttatja, illetve tönkreteszi, ha el meri hagyni.
Varga szerint férje úgy beszélt a birtokában lévő felvételről, hogy közben soha nem mutatta meg neki, mi hallható rajta. A volt miniszter azt is felidézte, hogy egyszerre tagadta a felvétel készítését, miközben annak létezésével fenyegetőzött.
Elmondása szerint március végén Magyar Péter egy, a Központi Nyomozó Főügyészségnek címzett feljelentést is elé tett, amely a Schadl–Völner-ügyre vonatkozott. Varga azt állítja, tudta, hogy nem követett el törvénytelenséget, ezért néhány nappal később elköltözött a közös otthonukból.
A történetnek ez a része különösen súlyos, hiszen ha a volt miniszter állításai helytállóak, akkor a közismert hangfelvétel nem egyszerűen egy politikai célú bizonyítékgyűjtés eredménye, hanem egy széteső házasságban kialakult, rendkívül feszült személyes konfliktus része volt.
Ezeket az állításokat ugyanakkor Magyar Péter oldalának álláspontjával és az ügy valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékával együtt lehet teljes körűen megítélni.
Miért várt Magyar Péter több mint egy évet a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával?
Varga Judit a meghallgatáson a felvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala között eltelt időt is szóvá tette.
Szerinte komoly kérdéseket vet fel, hogy ha Magyar Péter valóban olyan súlyú bizonyítéknak tekintette a felvételt, amelynek közérdekű jelentősége volt, akkor miért nem hozta azt korábban nyilvánosságra.
A volt miniszter a Magyar Péter által az európai parlamenti vagyonnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekre is hivatkozott. Állítása szerint a hangfelvétel elkészítése és közzététele közötti időszakban Magyar havi 4,4 millió forintot keresett.
Varga ezt annak kapcsán vetette fel, hogy szerinte volt férje hosszú ideig nem lépett ki az állami pozícióiból, és csak később kezdett politikai mozgalmat építeni.
A volt igazságügyi miniszter a felvételt manipuláltnak nevezte, és azt is megkérdőjelezte, miért nem kapott lehetőséget arra, hogy a filmben vagy annak készítése során a saját verzióját is elmondja.
A kérdések valóban fontosak: egy közéleti jelentőségű bizonyíték esetében nemcsak annak tartalma, hanem a keletkezésének körülményei és a nyilvánosságra hozatal időzítése is vizsgálatra érdemes. Ugyanakkor önmagában a késlekedés még nem bizonyítja, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatalának célja személyes vagy politikai zsarolás lett volna.
„Debil szobanövénynek” nevezte, mert nem foglalkozott a pletykákkal
A képviselői kérdések során Varga Judit arról is beszélt, hogyan viszonyult Magyar Péter a minisztériumi munkájához és a környezetében zajló eseményekhez.
A volt miniszter szerint Magyar Péter rendszeresen foglalkozott a közéleti és magánéleti pletykákkal, őt viszont azért gúnyolta, mert nem követte ezeket a híreszteléseket.
Varga elmondása szerint férje többször is „debil szobanövénynek” nevezte, amiért nem tudta, miről beszélnek éppen az emberek a városban.
A volt igazságügyi miniszter azt is visszautasította, hogy miniszterként tudhatott volna a végrehajtási ügyekben érintett személyek magánéleti vagy titkos megfigyelésekből származó információiról.
Hangsúlyozta, hogy a minisztériumban három munkatársára bízta a végrehajtási területet, kinevezésük pedig a saját hatáskörébe tartozott. Azt állította, hogy nem volt lehetősége arra, hogy előre ismerje a később nyilvánosságra került titkos megfigyelések tartalmát.
A Schadl–Völner-ügy nyomozati iratainak kiszivárgását is bírálta. Különösen azt kifogásolta, hogy miközben a sajtóban részletes információk jelentek meg a nyomozásról, a minisztérium munkatársai nem kapták meg ugyanazokat az iratokat.
A kegyelmi ügyről is megszólalt volna
Varga Judit a meghallgatáson azt is kérte, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság hallgassa meg őt, mert szerinte az eseményekről még számos fontos részletet tudna elmondani.
A volt miniszter attól tart, hogy megfeledkeznek a meghívásáról, ezért külön is felhívta a figyelmet arra, hogy szeretné ismertetni a saját álláspontját.
Felszólalása végén azt is hangsúlyozta, hogy beszédét maga írta meg, mesterséges intelligencia segítségét nem vette igénybe, és Rogán Antallal sem egyeztetett a tartalmáról.
Szerinte a politikai ellenfelei ennek ellenére megpróbálják majd Rogán Antal személyével összekapcsolni az elhangzottakat.
Nem lehet megkerülni a kérdést: mit árul el mindez a magyar közélet állapotáról?
Varga Judit meghallgatása messze túlmutat a végrehajtási rendszer működésének vizsgálatán. A Schadl–Völner-ügy, a hangfelvétel körüli politikai konfliktus, a volt házastársak egymással szembeni állításai és a sajtó szerepe egyetlen ülésen találkoztak.
Különösen elgondolkodtató, hogy egy olyan ügyben, amelynek középpontjában a hatalommal való visszaélés gyanúja áll, mennyire nehéz különválasztani a bizonyítható tényeket, a politikai értelmezéseket és a személyes sérelmeket.
A közvéleménynek joga van tudni, mi történt a Schadl–Völner-ügyben, milyen felelősség terheli az érintetteket, és hogyan működött az igazságügyi tárca a kérdéses időszakban. Ugyanígy az is jogos elvárás, hogy a politikai szereplők magánéleti konfliktusait ne lehessen automatikusan közéleti bizonyítékként vagy politikai felmentésként felhasználni.
A legsúlyosabb kérdések azonban továbbra is megválaszolásra várnak. Miért csak hosszú hónapokkal a felvétel elkészítése után került sor annak nyilvánosságra hozatalára? Milyen körülmények között született a hangfelvétel? Mennyiben támasztják alá a rendelkezésre álló bizonyítékok Varga Judit állításait? És vajon a közvélemény megismerheti-e valaha a történet valamennyi oldalát?
Egy biztos: a volt igazságügyi miniszter november 11-i meghallgatása újra felszínre hozta a Magyar Péter körüli egyik legvitatottabb politikai konfliktust. A történet pedig nemcsak két ember múltjáról szól, hanem arról is, hogy milyen erkölcsi és politikai mérce alapján ítéljük meg azokat, akik az ország vezetésére készülnek.
.png)
.png)
