Peking befagyasztja együttműködését Washingtonnal a globális felmelegedéssel kapcsolatban, de a szakértők remélik, hogy a világ két legnagyobb kibocsátója közötti hideg csak átmeneti.
A kapcsolatok romlása nem sokkal azután következett be, hogy Kína és az Egyesült Államok meglepetésszerűen bejelentette, hogy a 2021-ben Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 ENSZ éghajlat-változási konferencián megállapodást kötöttek az éghajlatvédelmi intézkedések fokozásáról. (...)
"Lehetetlen kezelni az éghajlati vészhelyzetet, ha a világ első és második számú gazdasága, valamint az első és második számú kibocsátó nem tesz lépéseket" - mondta az AFP-nek Alden Meyer, az E3G agytröszt vezető munkatársa. "És mindig jobb, ha ezt közösen teszik".
A két ország közötti együttműködés elengedhetetlen a világ "legsürgetőbb problémáival" kapcsolatban - mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár sajtótitkára pénteken újságíróknak.
Kína bejelentése elsősorban azzal kapcsolatban vet fel kérdéseket, hogy milyen következményekkel járhat a novemberben Egyiptomban megrendezésre kerülő COP27 klímakonferenciára. "Mik a feltételei a párbeszéd folytatásának? Ezek a feltételek éghajlati vagy geopolitikai jellegűek?" - kérdezte Li Shuo a Greenpeace-től a Twitteren.
"Ez egy taktikai lépés vagy egy hosszabb távú stratégiai lépés?" - kérdezte Meyer. "Kína azt mondja, hogy amíg az USA és Kína között feszültség van, addig lehetetlen az együttműködés?" Az amerikai-kínai vitán kívül a kötelezettségvállalásokat már meggyengítette a Covid 19 világjárványból eredő gazdasági válság és Oroszország ukrajnai inváziója, amely elsősorban a széntüzelésű erőművek újraindításához vezetett.
Az IPCC szerzője, Francois Gemenne "teljes katasztrófának nevezte Kína döntését a klíma szempontjából.... hasonlóan az USA kilépéséhez a Párizsi Megállapodásból", amelynek célja, hogy a felmelegedés az évszázad végére jóval két Celsius-fok alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest - és lehetőleg ne haladja meg az 1,5 fokot.
Donald Trump korábbi elnök kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból, de utódja, Joe Biden 2021-ben visszahozta az országot a megállapodásba. (...)
Biden ígéretet tett arra, hogy 2030-ra az USA kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 50-52 százalékkal csökkenti, és 2050-re szén-dioxid-semlegességet ér el.
Ambícióit azonban meghiúsította a zöld energiaprojektek és az éghajlatvédelmi kezdeményezések kudarca a Kongresszusban, bár az elmúlt napokban történt némi előrelépés.
Kína, amely abszolút értékben az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója, de az egy főre jutó kibocsátás tekintetében messze elmarad az USA-tól, vállalta, hogy 2030-ban tetőzik a kibocsátása, és 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik.
Addig is, még ha nem is működik együtt az Egyesült Államokkal, "Kínára más országok, köztük az EU, beleértve a gyengébb országokat is, nyomást fognak gyakorolni" - mondta Meyer."" Forrás
