A COVID-19 válság zavaros kezdeti napjaiban világszerte emberek milliói hittek a kormányzati tisztviselőknek, akik azt mondták, hogy bizalmas adatokra van szükségük az új technikai eszközökhöz, amelyek segíthetnek "megállítani a terjedést". Cserébe a kormányok egészségügyi adatok, fényképek, arclenyomatok és még a lakcímek áradatát is megkapták.
Az Associated Press (AP) hírügynökség Pekingtől Jeruzsálemig, az indiai Hyderabadtól az ausztráliai Perth-ig az Associated Press (AP) hírügynökség megállapította, hogy a hatóságok arra használták ezeket a technológiákat és adatokat, hogy megakadályozzák aktivisták és egyszerű emberek utazását, hogy zaklassanak marginalizált csoportokat, és hogy az emberek egészségügyi adatait összekapcsolják más megfigyelési és bűnüldözési eszközökkel.Egyes esetekben az adatokat megosztották a kémügynökségekkel.
Az AP újságírói több mint egy éven keresztül interjúkat készítettek forrásokkal, és dokumentumok ezreit fésülték át, hogy kiderítsék, hogyan használták a "görbe ellaposítására" forgalmazott technológiákat más célokra. Ahogy a szeptember 11-i terrortámadások után a magánélet és a nemzetbiztonság közötti egyensúly eltolódott, úgy a COVID-19 is indokot adott a hatóságoknak arra, hogy olyan megfigyelési eszközöket építsenek be a társadalomba, amelyek még jóval a lezárások után is fennmaradnak.
"Minden olyan beavatkozás, amely növeli az állam hatalmát az egyének megfigyelésére, hosszú farkat eredményez, és egy racsnis rendszer" - mondja John Scott-Railton, a torontói székhelyű Citizen Lab internetes megfigyelőközpont vezető kutatója. "Nagyon valószínűtlen, hogy valaha is elmúlik, ha egyszer már megvan. Forrás
