Header Ads Widget

Külügyi szóvivő: Kijev csak új köntösbe csomagolta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényét




– A hatályos ukrán jogszabályok továbbra is hátrányosan érintik a kisebbségeket és fenntartják a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Paczolay Máté külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy az ukrán parlament kedden egy új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. A külügyi szóvivő kitért arra is: a törvény továbbra sem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását és ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, ahogy kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is.

A hét elején új törvényt fogadott el az ukrán parlament a nemzeti kisebbségekről, s ezzel egy időben – a magyar távirati iroda által is szemlézett Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint – hatályon kívül helyezte a korábbit. A hivatalos tájékoztatás szerint az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A magyar álláspont évek óta világos. Mint ismeretes, a magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei évek óta sürgették Kijevet, hogy rendezze az ukrajnai kisebbségek védelmét garantáló jogszabályt, tekintve, hogy a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, valamint az ukrán mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabály, közismertebb nevén a nyelvtörvény egyaránt csorbította az Ukrajnában élő kisebbségek jogait. 

Egyebek mellett a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény volt a fő oka annak is, hogy a magyar kormány eddig nem járult hozzá Ukrajna NATO csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november végén a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóján úgy fogalmazott: 

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat.

Csak nevében változott a törvény. Az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény kapcsán megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), változott-e a magyar álláspont az ügyben. Érdeklődésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő tudatta: a hatályon kívül helyezést követően az ukrán parlament új törvényt fogadott el a kisebbségekre vonatkozóan, így gyakorlatilag csupán a törvény neve változott, annak tartalma lényegében nem. 

A hatályos ukrán jogszabályok továbbra is hátrányosan érintik a kisebbségeket és fenntartják a kárpátaljai magyarok jogfosztottságát

– emelte ki a külügyi szóvivő. Paczolay Máté kitért arra is: a törvény továbbra sem biztosítja a nemzeti kisebbségek képviselői számára a politikai képviselethez való jogot, és nem rendelkezik a helyi politikában vagy közigazgatásban való képviselet lehetőségeiről. „Nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását és ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, ahogy kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is” – húzta alá.

Borítókép: Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium (Fotó: Mirkó István)






Segítsen egy megosztással!
Független médiánk sem állami, sem vállalati, sem párttámogatásban nem részesül. Munkánk sikerét elsősorban olvasóink segítsége biztosítja. Ön is küldhet be cikkeket, amelyeket közzéteszünk hírportálunkon.

Itt tudja támogatni munkánkat

Ha fontosnak tartja ezt a tartalmat, az alábbi gombok segítségével egy megosztással sokat tehet azért, hogy másokhoz is eljusson.