Tanulmányok is készülnek és egyes információk szerint Brüsszelben is már elkezdték összeszámolni, hogy hány katonát lehet küldeni Ukrajnába.
Naponta több száz katona esik el a csatatereken az orosz-ukrán háborúban, mindkét fél nagyon komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt egy évben. Pontos adatokat nyilván senki sem fog közölni, az azonban bizonyos hogy százezres nagyságrendű az elesett katonák száma. A nyugati nagyhatalmak az értelmetlen öldöklés ellenére is minden lehetséges fórumon azt hangoztatják, hogy még több fegyvert, még több felszerelést és még több harci eszközt kell szállítani Ukrajnába, mert – szerintük – ez az ára annak, hogy Ukrajna győzelmet arasson.
Sőt, amióta a békés megoldás lehetősége egyre csak távolodik és Ukrajna is kifogyóban van a lőszerek és katonák terén, egyre több nyugati országban merül fel ismét az hadkötelezettség és a katonai szolgálat körüli vita. Már érzékenyítő tanulmány is készült, amellyel talán már előre megágyaznának annak, hogy a Nyugat nyíltan kijelenti: katonákat küldene Ukrajnába harcolni.
A NATO európai tagállamai közül jelenleg csak Dánia, Észtország és Görögország írja elő a kötelező katonai szolgálatot, a közelmúltban pedig Lettországban is úgy döntöttek, hogy újra bevezetik, az intézkedés tehát folyamatban van. Vlagyimir Putyin támadása újabb átgondolásra késztette az országokat. Romániában – amely néhány éve elutasította a hadkötelezettség újbóli bevezetését – a védelmi minisztérium ebben a hónapban terjesztette elő azt a törvénytervezetet, amely arra kötelezné a külföldön élő állampolgárokat, hogy rendkívüli állapot vagy háború esetén 15 napon belül hazatérjenek hadkötelezettség céljából. A többi ország a hidegháború vége óta már felfüggesztette ezt a rendelkezést. De Németország új védelmi minisztere, Boris Pistorius a közelmúltban már tett olyan kijelentéseket, amelyekkel arra célzott, hogy újra szükség lehet rá. Egészen pontosan úgy fogalmazott:
“Hiba volt felfüggeszteni a kötelező katonai szolgálatot”.
Igaz, a védelmi tárca hivatalosan azt közölte a sajtó megkeresésére, hogy egyelőre nincs napirenden a kötelező katonai szolgálat visszaállítása.
A nemrég kinevezett védelmi miniszter kijelentése valóságos lavinát indított el Németországban és azóta többen követték a példáját. A Honvédelmi Bizottság elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann nem zárta ki a sorkatonaság újbóli bevezetését . “A kötelező szolgálat megszűnése alapvetően csak békeidőben érvényes. Feszültség vagy védekezés esetén újra aktiválható” – mondta az FDP politikusa a Süddeutsche Zeitung című lapnak.
Patrick Sensburg, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője is továbbra is tévedésnek tartja a kötelező katonai szolgálat eltörlését. 2011. március 24-én az akkor hatalmon lévő pártjának egyetlen tagjaként a felfüggesztés ellen szavazott.
“Természetesen a sorkatonaság pénzbe kerül, a honvédelem pénzbe kerül. Politikailag azt a döntést kell meghoznunk: akarjuk-e egyáltalán megvédeni hazánkat?”
– jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. A Foreign Policy egyik tanulmánya szerint olcsóbb, egyszerűbb és rövidebb lenne, ha a a hadkötelezettség visszaállítása helyett a tartalékos rendszert reformálnák meg és bővítenék ki. Van olyan ország, ahol ennek megfelelően úgy gondolják, hogy az ukrajnai háború fényében vonzóbbá kell tenni a katonai szolgálatot.
Először is, az európai NATO-hadseregekben lévő tartalék erőknek szerkezeti átszervezésen kell átesni, hogy növelni tudják a méretüket. A tartalékokat már nem elsősorban a hiányosságok betömésére és az aktív szolgálatot teljesítő erők létszámhiányának pótlására kell használni, hanem aktívabban kell integrálni és egységesebben kiképezni a nagy intenzitású harci műveletek támogatására. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a tartalékok a legrosszabb forgatókönyv esetén is képesek legyenek helyettesíteni az aktív szolgálatot teljesítő állományt. Ennek egyik módja az lenne, ha a tiszta tartalékos egységek mellett több, aktív és tartalékos katonákból álló hibrid egységet hoznának létre
– olvasható a Foreign Policy tanulmányában. Néhány országban, például Franciaországban már most fontolgatják tartalékaik megkétszerezését és ilyen reformokat. Lengyelországban is folyamatban van tartalék haderejének, a Területi Védelmi Erőknek a bővítése, de egyelőre vegyes eredménnyel.
A dokumentum szerint az ukrajnai háború megmutatta, hogy a nagyszabású hagyományos katonai műveleteket nehéz végrehajtani, és nem szimulálhatók megfelelően mesterséges kiképzési környezetben. Franciaország lesz az egyik első európai ország, amely ilyen nagyszabású, hadosztályszintű hadgyakorlatot tart: idén tavasszal a tervek szerint mintegy 10 000 fős gyakorlatot tartanak majd tartalékosok részvételével. Lengyelország 200 000 inaktív tartalékos katonát tervez behívni különféle kiképzési gyakorlatokra. “Más országoknak is követniük kell a példát. Ezeknek a gyakorlatoknak mindenekelőtt a kombinált fegyveres hadműveletek készségeit kell csiszolniuk” – írja a tanulmány szerzője.
