Megjelent az Egyensúly Intézet 2023. júniusi közvélemény-kutatásából kiderül, hogy három hónap alatt jelentősen nőtt, 220 ezer forintról havi 250 ezer forintra nőtt az a bevétel, ami a létszükségletek biztosítását fedezi. A felmérés szerint 3 hónap alatt 4 %-al nőtt azok tábora, akik nem tudják megteremteni az átlagos életvitelhez szükséges anyagi feltételeket.
Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások 70 százalékának nem fog változni a havi bevétele, 15 százalék viszont bevételcsökkenést vár a következő negyedévben. Emellett nagyjából 11 százalékuk véli úgy, hogy háztartása bevételei kifejezetten növekedni fognak az elkövetkezendő három hónapban.
Az átlagosnak tartott életvitelhez egy magyarnak havi 350 ezer forint kéne, a gondtalan élethez pedig havi 500 ezer nettó.
A megkérdezettek 41 százaléka keres kevesebbet havi nettó 250 ezer forintnál, vagyis tízből négy magyar – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez minimálisan szükségesnek tartott jövedelemmel. Érdemes rámutatni arra is, hogy a magyarok 2 százaléka egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel. Emellett az eredmények arról tanúskodnak, hogy a megkérdezettek 16 százaléka visz haza havi nettó 250 ezer és 350 ezer forint közötti összeget, így összességében elmondható, hogy a magyar társadalom 57 százaléka nem tudja megteremteni az átlagosnak tekintett életszínvonalhoz szükséges anyagi feltételeket.
500 ezer forint felett pedig csak a válaszadók négy százaléka keres.
16 százalék pedig azt válaszolta, hogy a jövedelme nem éri el a 350 ezer forintot, tehát a magyarok 57 százaléka nem rendelkezik az átlagosnak tartott életszínvonalhoz szükséges jövedelemmel.
Az átlagos és a gondtalan életvitelhez szükséges jövedelmi sávba (350–500 ezer forint) jelenleg a magyarok 10 százaléka tartozik, és a társadalom mindössze 4 százaléka mondhatja el magáról, hogy a gondtalan élethez szükséges összeghatár felett keres. A válaszadók 80 százaléka nem jut hozzá az átlagos igények kielégítéséhez szükséges jövedelemhez. Mindössze a válaszadók ötöde (20 százalék) visz haza átlagosnak gondolt vagy afeletti összeget.
A válaszadók 29 százaléka saját bevallása szerint nem tudna saját zsebből kifizetni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadást, 40 százalék azt válaszolta, hogy nehezen, de megoldaná, 29 százalék pedig azt, hogy nem okozna neki problémát.
Júniusban a háztartások 7 százaléka nagy, 17 százaléka pedig csak közepes nehézségek árán tudta fedezni a szokásos kiadásokat. A megkérdezettek 39 százaléka arról számolt be, hogy a háztartás finanszírozását kisebb erőfeszítések árán tudja csak megoldani, amiből kirajzolódik, hogy a magyar háztartások 62 százalékának van valamilyen nehézsége a hétköznapi költségek fedezésében.
A magyarok 27 százalékának viszont problémát okozhat a fűtésszámla kiegyenlítése, miközben további 6 százalék számol azzal, hogy egyáltalán nem lesz annyi pénze az otthonát – ha szükség lenne rá – melegen tartsa. Az életkor tekintetében továbbra is az látszik, hogy minél idősebb valaki, annál jobban tart attól, hogy a következő három hónapban nem lesz képes megfelelő hőmérsékleten tartani a lakóhelyét. Településtípus szerinti bontásban egyértelműen a városokban élők a legkiszolgáltatottabbak: közel 39 százalékuk csak kisebb-nagyobb nehézségek árán (34 százalék) vagy egyáltalán nem tudná kifűteni az otthonát (5 százalék).
A nem kicsit ellentmondásosan a helyzetet fényezni próbáló elemzés itt található
