A cigarettázás immunrendszerre gyakorolt hosszú távú káros hatásait a Pasteur Intézet szakértői mutatták ki, tanulmányuk a rangos Nature magazinban jelent meg.
A kutatók eredetileg azt akarták megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és a genetika mellett milyen egyéb tényezők befolyásolják a szervezet védekezőképességét. Összesen 1000 önkéntes vérmintáit tették ki a vírusoknak és a baktériumoknak, majd figyelték a betolakodókkal szembeni immunválaszokat. Eközben a kutatók 136 változót vizsgáltak, ezek között szerepelt többek között a testtömegindex (BMI), a dohányzás, az alvás és a testmozgás is.
A vizsgálat során három változó szerepét tartották kiemelendőnek: a dohányzást, a korábbi citomegalovírus-fertőzést (ezt egy tünetmentesen fertőző kórokozó idézi elő a herpeszvírusok családjából), illetve a testtömegindexet.
A jelenleg is dohányzó embereknél fokozott gyulladásos reakciót mutattak ki, ha baktériumokkal stimulálták őket. Ez a heves válaszreakció leszokás után ugyan megszűnt, de
a dohányzás még évekkel később is komolyan befolyásolta a T-sejtes immunválaszt, vagyis azoknak a sejteknek a működését, amelyek nélkül testünk védelmi funkciói nem működnének.
A cigarettafüst a gének működésébe is beleavatkozik
„Amikor összehasonlítottuk a dohányosok és a cigarettáról leszokottak immunműködését, azt találtuk, hogy a leszokást követően a gyulladásos válasz gyorsan visszaállt a normál szintre, az adaptív immunválaszra gyakorolt káros hatások azonban még 10-15 év elteltével is megmaradtak”
– mondta Darragh Duffy, a Pasteur Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője a kiadott közleményben.
Úgy tűnik, hogy a dohányzás a génexpresszió befolyásolásával idéz elő tartós változásokat az immunrendszerben, állítják a szakemberek.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, amelyek keretében többféle populációt vizsgálhatnak. A remények szerint ezek a kutatómunkák azonosíthatják a dohányzás által befolyásolt fehérje- és génkölcsönhatásokat is.
.png)
