Az Európai Unió Bírósága ma úgy döntött, hogy az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosságnak a Covid–19-vakcinaszerződésekhez, és szabálytalanságokat talált a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásában – írja a Politico.
Az ítéletet egy nappal a döntő szavazás előtt hozták meg: Ursula von der Leyennek csütörtökön 361 európai parlamenti képviselő támogatását kell megszereznie ahhoz, hogy ismét megerősítsék az Európai Bizottság élén – írta meg a Mandiner.
Az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik a bizottság és a Covid–19-vakcinagyártók közötti 2021-es megállapodás megértése érdekében hozzáférést kértek a vakcinaszerződésekhez és bizonyos kapcsolódó dokumentumokhoz.
A bizottság csak részben volt hajlandó betekintést adni bizonyos szerződésekbe, kereskedelmi érdekek védelmére és adatvédelmi okokra hivatkozva.
Az EP-képviselők ezután bíróság elé vitték az ügyet.
Szerdán az EU legfelsőbb közigazgatási bírósága úgy döntött: a bizottság azon döntése, miszerint a szerződések egyes szakaszait nemes egyszerűséggel kivágják a publikált verzióból, szabálytalan. Megállapította azt is: a bizottság nem bizonyította, hogy az említett záradékokhoz való szélesebb körű hozzáférés ténylegesen aláásná az említett vállalkozások kereskedelmi érdekeit.
Mint azt az MTI írja, az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.
Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek „múlékonyak", és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom" a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos".
A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes vonatkozó körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak
– írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezleten 2024. június 28-án hajnalban (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
.png)
