Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európával való esetleges háborús konfliktus következményeiről, az ukrajnai háború rendezésének lehetőségeiről, valamint az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokról beszélt a Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon.
Lavrov: Európa egyre többet beszél az Oroszországgal való háborúról
Az orosz külügyminiszter szerint az európai politikai elit megszólalásaiban egyre hangsúlyosabb téma az Oroszországgal szembeni esetleges háborúra való felkészülés.
Lavrov azt mondta, hogy Moszkvának nincs szándékában háborút kezdeményezni Európával. Ugyanakkor határozottan figyelmeztetett arra, milyen következményei lehetnek annak, ha Európa közvetlenül megtámadná az Oroszországi Föderációt.
„Nincs semmilyen érdekünk abban, hogy ezzel foglalkozzunk, de ha Európa, amely nap mint nap az Oroszország elleni háborúra való felkészülésről beszél, megtámadja az Oroszországi Föderációt, akkor ez már egy teljesen más háború lesz, és nagyon rövid ideig fog tartani” – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Lavrov szerint európai országokban nyilvánosan is felmerülnek olyan elképzelések, amelyek szerint különböző katonai erőket telepítenének Ukrajna területére. Megfogalmazása szerint ezzel egy olyan ukrán politikai rendszer fennmaradását kívánják biztosítani, amelyet Moszkva náci és oroszellenes rezsimként jellemez.
Ukrajna: Moszkva továbbra is tárgyalna
Az ukrajnai konfliktus rendezéséről Lavrov azt mondta, hogy Oroszország továbbra is az úgynevezett különleges katonai művelet kezdetén meghatározott célok teljesítésére törekszik.
A miniszter szerint ezek között a konfliktus szerintei kiváltó okainak megszüntetése is szerepel.
Lavrov úgy véli, hogy az orosz vezetés által meghatározott célok teljesítése nemcsak az ukrajnai válság rendezéséhez járulhat hozzá, hanem szerinte az egész eurázsiai kontinens biztonsági helyzetére is hatással lehet, különösen Nyugat-Európában.
A külügyminiszter felidézte, hogy az elmúlt években több alkalommal is történtek kísérletek az orosz és az ukrán fél közötti tárgyalások újraindítására. Állítása szerint ezek a folyamatok nem Oroszország kezdeményezésére szakadtak meg.
Lavrov példaként említette a 2022 márciusában és áprilisában zajló belarusz–törökországi tárgyalásokat, amelyek később Isztambulban folytatódtak. Szavai szerint az ott már egyeztetett megállapodások végül nem valósultak meg.
Az orosz külügyminiszter a későbbi tárgyalási kezdeményezéseket is felsorolta, köztük az orosz–ukrán kétoldalú egyeztetéseket, valamint az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú megbeszéléseket, amelyeken amerikai részvétel is volt.
Lavrov szerint Moszkva továbbra sem zárkózik el a diplomáciai rendezéstől. Azt is jelezte, hogy Oroszország kész lenne részt venni egy háromoldalú, amerikai részvétellel zajló tárgyalási folyamatban is, ugyanakkor szerinte ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióik.
Lavrov az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról is beszélt
Az orosz külügyminiszter szerint Donald Trump Fehér Házba való visszatérését követően bizonyos pozitív jelek mutatkoztak az amerikai–orosz kapcsolatokban.
Lavrov szerint az amerikai fél már korán párbeszédet kezdeményezett Moszkvával. Ezt önmagában fontosnak nevezte, még akkor is, ha a két ország álláspontja számos kérdésben jelentősen eltér egymástól.
Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok részéről az ukrajnai konfliktus szerintei kiváltó okainak megértésére utaló jelzések is érkeztek.
Ugyanakkor Lavrov úgy látja, hogy a barátságosabb hangvételű diplomáciai párbeszéd eddig nem eredményezett alapvető változásokat a konfliktus körüli helyzetben.
Szerinte az amerikai–orosz kapcsolatok teljes körű normalizálásához a szankciós politika rendezésére is szükség lenne. Lavrov arra is utalt, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetése továbbra is újabb korlátozó intézkedéseket vezet be Oroszországgal szemben.
Felidézte Donald Trump korábbi kijelentését is, amely szerint az ukrajnai háború Joe Biden elnökségéhez köthető, és Trump szerint az ő elnöksége alatt nem kezdődött volna meg a konfliktus.
Lavrov szerint azonban a jelenlegi helyzetben már az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációjának politikájával is számolni kell.
Stratégiai stabilitás: Kína szerepe is előkerült
A külügyminiszter egyetértett azzal, hogy szükség lenne az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai stabilitási párbeszédre.
Az amerikai félnek azt a javaslatát azonban, hogy ebben Kína is vegyen részt, Lavrov elsősorban Peking döntési körébe tartozó kérdésnek nevezte.
https://ria.ru/20260916/lavrov-2118022868.html
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Hazugságra épített orosz-ukrán háború: Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globális érdekeket kiszolgáló politikus bármi áron háborút akar Európában. Nem azért, mert az emberek ezt akarják, hanem mert megbízóik ezt diktálják. Ezek a megbízók nem mások, mint a globális pénzügyi elit, a fegyvergyártók és bizonyos NGO-k. Ők felelősek a konfliktus kirobbantásáért, és most az EU-tagállamokat is bele akarják rángatni a háborúba.
A NATO létezése óta csak kárt tesz. Minden ígéretét megszegte, rátelepedett Oroszországra, nem védelmet szolgálja, hanem ellenség képet gyárt, háborús feszültséget gerjeszt és veszélyezteti a világbékét. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html

.png)