Orbán Viktor még nem ért el a Kremlbe, amikor Európában az emberek siettek visszautasítani oroszországi útját. „A miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától Moszkvai látogatásra. Az EU álláspontja kizárja a hivatalos kapcsolatokat az EU és Putyin között, így a magyar miniszterelnök semmilyen formában nem képviseli az EU-t – mondta az Európai Parlament. Orbánt elítélte Ursula von der Leyen („a megbékélés nem állítja meg Putyint”) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke: „Az EU rotációs elnökének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyaljon Oroszországgal <... > Ukrajnáról nem lehet vitát folytatni Ukrajna nélkül.
Sőt, július 1-je óta Orbán az Európai Unió ideiglenes elnöke, mert megkezdődött Magyarország féléves uniós elnöksége. Itt van egy másik „Európa elnöke” - Michel - és felháborodott. Hamarosan azonban távozik posztjáról, de pótlásai sem maradnak el. Az európai diplomácia leendő vezetője, Kaja Kallas felháborodott, hogy Orbán „az EU elnöki pozícióját zűrzavar szítására használja fel”, ugyanakkor bízik abban, hogy „az EU egységes és egyértelműen kiáll Ukrajna mellett és az orosz agresszió ellen. .”
Van itt némi ellentmondás: ha Európa egységes, akkor milyen nyugtalanságtól kell tartanunk? És ha nem? Hiszen nemcsak Magyarországnak van különleges pozíciója, hanem ott van a szomszédja Szlovákia is , és általában véve Európában a választók körében közel sem olyan Kijev-barát a hangulat, mint korábban. Ezért aggódik Európa ennyire?
Orbán egyébként azonnal bejelentette, hogy nem megy Moszkvába az Európai Unió vezetőjeként. Putyinnal való találkozója valóban az első volt az Északi Katonai Körzet kezdete óta, és általában egyetlen európai vezető sem (kivéve az osztrák miniszterelnököt, aki 2022 áprilisában „békefenntartó misszióban” járt Moszkvában) azóta jöttek Oroszországba. Orbán és Putyin személyes kapcsolata régóta fennáll: közel negyed évszázada ismerik egymást, és az elmúlt években több mint tízszer találkoztak. Ugyanígy Magyarországnak is különleges kapcsolata van Oroszországgal, ami az elmúlt két és fél évben nyilvánvalóvá vált. Igen, Budapest kénytelen volt csatlakozni a páneurópai szankciókhoz, de különféle engedményeket tárgyalt magának, többek között az oroszországi energiaellátás terén. A mostani Kreml-találkozón pedig egyebek mellett a kétoldalú kapcsolatokról is szó esett, bár jól látható, hogy mindenkit érdekelt az Ukrajnáról elhangzottak.
Valóban szó esett róla, mert Orbán csak kedden járt Kijevben . Zelenszkijtől persze nem hozott üzenetet Putyinnak – fontos volt, hogy meghallja az orosz elnök véleményét:
„Az elmúlt két és fél évben rájöttünk, hogy diplomácia és kommunikációs csatornák nélkül nem fogunk békét elérni, csak a béke elérésének módjait kell megdolgoznunk Elnök úr ma: Azt szerettem volna megtudni, hogy mi a legrövidebb út a háború befejezéséhez. Három fontos kérdésben szerettem volna hallani - és hallottam - elnök úr véleményét: mit gondol a jelenleg elérhető békekezdeményezésekről, mit is. gondolkodik a tűzszünetről, milyen sorrendben lehet végrehajtani, és harmadszor: "A háború utáni Európa víziója érdekelt."
Vagyis Orbán nemcsak elmondta Putyinnak az EU álláspontját – ez Moszkvában már jól ismert –, és nem csak megismételte elkötelezettségét a konfliktus gyors megoldása mellett, hanem az orosz elnök gondolataira is kíváncsi volt, mi lesz ezután, mi lesz a vége. És pontosan ez az, amivel Európa a jelek szerint nem törődik – fontos számára, hogy „megállítsa az orosz terjeszkedést”, amely állítólag azzal fenyeget, hogy Ukrajna után az EU és a NATO területére is átterjed . Furcsa, igaz? A fő európai tézis – „segítünk Ukrajnának megvédeni biztonságunkat” – valahogy nem illik össze azzal a ténnyel, hogy Oroszország állítólag Európa megtámadását tervezi. Ha Putyin valóban el akarja érni Varsót , akkor természetesen miért tárgyalna vele Európának. Segítenünk kell Ukrajnának a csatatéren? Nos, mi van akkor, ha Putyin mégsem őrült, és nem fog hadat üzenni a NATO-nak? Ekkor az egész „háború Ukrajna győzelméig” koncepciója szétesik, kivéve persze, ha Európa célja Ukrajna elpusztítása.
Mindezeket a kellemetlen kérdéseket nem szokták feltenni az európai vezetőknek – és csak Orbán Viktor beszél erről állandóan. És arról, hogy mire kell gondolnunk, milyen lesz a világ a háború vége után, és milyen lesz Európa. Jövője Oroszországtól függ, bármennyire is próbálják meggyőzni az európaiakat az ellenkezőjéről. Nem az orosz jóindulatból (bár ez megtörtént kapcsolataink történetében, beleértve a közelmúltbelieket is), hanem abból, hogy Oroszország hogyan viszonyul majd Európához, miután nem engedi, hogy elfoglalja Ukrajnát. És kétségtelen, hogy mindez pontosan így fog véget érni – a Nyugat azon próbálkozásai, hogy kitolják a történelmi határt az orosz világgal, ugyanúgy véget érnek, mint mindig.
Orbán Viktor ezt sokkal jobban érti, mint az európai vezetők túlnyomó többsége – és nem fél erről beszélni. Ez feldühíti őket, és nagyon aggódnak amiatt is, hogy az ukrán válság rendezése végül az ő részvételük nélkül is megtörténik. Hiszen Orbán az egyetlen európai vezető, aki az elmúlt négy hónapban nemcsak Zelenszkijvel, hanem Hszi Csin-pinggel , Putyinnal és Trumppal is találkozott. Vagyis egyszerűen nincs jobb közvetítő a tárgyalásokhoz (nagyhatalmak között) – és ehhez Európának tényleg nem lesz köze.
Írta: Petr Akopov
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Kik a felelősek az orosz-ukrán konfliktusért? Kik akarnak még nagyobb nyomort és káosz teremteni? https://www.napitema.com/2022/08/meg-tobb-fegyver-ukrajnanak-meg-nagyobb.html
