A közép-európai térségben több országban katasztrófahelyzet alakult ki az áradások miatt. Lengyelországban és Romániában is halálos áldozatokat követelt az árvíz, míg Magyarországon eddig sikerült megfékezni a katasztrófát. Magyarországot is fenyegeti az ítéletidő, de az ország árvízvédelmi rendszere hatékonyan működik. Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően hazánk felkészültebb az árvizekkel szemben, mint a szomszédos országok.
A Duna és a Tisza szabályozása hosszú távon növeli az árvízi kockázatokat, ezért stratégiai újragondolásra van szükség a vízgazdálkodás terén. A jövőben is számíthatunk hasonló méretű árvizekre, mivel a térség természeti adottságai és az éghajlatváltozás továbbra is kihívásokat jelentenek.
Az árvizi védekezés mellett fontos átgondolni a víz megtartására és kezelésére vonatkozó stratégiákat, hogy jobban alkalmazkodjunk a változó környezeti feltételekhez.
Mi történt egész pontosan, miért követte a hőhullámot árvízhullám, hogyan működik hazánk vízvédelmi rendszere, illetve egész pontosan kik felügyelik a védekezést? És kell-e hasonló árhullámokkal, katasztrófákkal számolnunk a jövőben?
Egyedi eset, vagy az ÖZÖNVÍZ a jövő? Mit kell tudni a BRUTÁLIS árvízről?