Ralf Niemayer, a Német Alkotmányért és Szuverenitásért Tanács elnöke szerint Németország a migrációs hullám és az ukrajnai konfliktus nyomán ma jobban megosztott Nyugat és Kelet között, mint bármikor a hidegháború utáni időszakban. Nyilatkozata szerint a keletnémetek a 34 évvel ezelőtti újraegyesítés ellenére még mindig "másodrendű állampolgároknak" érzik magukat.
„A 90-es években a keletnémet lakosság nagy része elveszítette munkáját, miközben nyugatnémet vállalatok állami támogatásokkal felvásárolták a földeket és az ipari létesítményeket, vállalatokat zártak be, elbocsátottak embereket, majd a profitot megszerezve visszatértek Nyugat-Németországba”
– mondta Niemayer. Kiemelte, hogy bár mintegy húsz évig stabilizálódott a helyzet, az ellentétek az utóbbi időben újra felerősödtek.
2014-2015-től, a migrációs válság következtében – amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az országba – és a krími helyzet miatt újra érezhetővé vált a feszültség. A keletnémet lakosság jelentős része elutasította az oroszellenes, büntető jellegű retorikát. „Az emberek azt mondták: 'Várjunk csak, ez nem ilyen egyszerű'” – jegyezte meg Niemayer.
A politikus szerint ezek a társadalmi ellentétek a helyi választásokon is megnyilvánultak, például az Alternatíva Németországért (AfD) és Sahra Wagenknecht pártjának előretörésével. Ezek a pártok rávilágítanak arra, hogy a keletnémetek még mindig sok mindent nélkülözni kényszerülnek, és most azt is hallják a nyugatnémet médiából, hogy „túl buták” ahhoz, hogy „gyűlöljék Putyint” – fogalmazott Niemayer.
Németországban romlott az ukrán menekültek megítélése, állítja egy politikus
Ralf Niemayer, a Német Alkotmányért és Szuverenitásért Tanács elnöke szerint az ukrajnai konfliktus kezdete óta egyre negatívabb lett a német lakosság hozzáállása az ukrán menekültekhez. Niemayer a helyzet romlását részben azzal magyarázza, hogy sok németben visszatetszést keltett az ukrán menekültek tömeges támogatása.
Elmondása szerint jelenleg több százezer ukrán menekült tartózkodik Németországban, bár kevesebben, mint például a szomszédos Lengyelországban. Niemayer úgy véli, hogy a háborús zónákból menekülő embereket be kell fogadni, és nem szabad őket visszaküldeni a harcok helyszínére.
„De elég volt felmutatniuk egy ukrán útlevelet, és máris kaptak pénzt anélkül, hogy dolgozniuk kellett volna. Néhányan saját autójukkal érkeztek, ami érthető, hiszen azzal menekültek. Azonban én azt mondtam: ’Miért ne adhatnák el előbb az autót?’ Ebből néhány ezer eurót szerezhetnének, mielőtt az államtól kérnek segítséget. Sok németnek nincs autója, vagy legalábbis nincs új autója”
– magyarázta Niemayer. Véleménye szerint ez a helyzet egyre több németben keltett elégedetlenséget, és egyes munkanélküliek tréfásan megjegyezték, hogy „lehet, hogy ukránnak kellene lenniük, hogy több támogatást kapjanak.” Mindez tükrözi az egyre növekvő ellenérzéseket a menekültekkel szemben.
Niemayer szerint a probléma egyetlen megoldása az, ha sikerül lezárni a konfliktust, hogy az ukránok mielőbb visszatérhessenek hazájukba.
%20nev%C5%B1%20szervezet%20tev%C3%A9kenys%C3%A9g%C3%A9t.png)
