Az Egyesült Államok újabb lépést tett vissza az egyeduralmi világrend megőrzéséért folytatott harcában, amikor Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozott a 2024-es BRICS-csúcson, amelyet Kazanyban rendeztek. Erre Ted Snyder, a The American Conservative elemzője hívta fel a figyelmet.
„India megtagadta, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni amerikai szankciókhoz <…> Oroszország így India 18. legnagyobb kereskedelmi partneréből negyedik helyre lépett elő, és egyben legnagyobb olajszállítójává vált” – áll a cikkben.
Snyder szerint az Egyesült Államok régóta kihasználja a két legnagyobb ország közötti ellenségeskedést, India segítségével próbálva ellensúlyt képezni Kínával szemben. Ezzel nemcsak Kína befolyását próbálja visszaszorítani, hanem éket is igyekszik verni Kína és a globális Dél közé.
Az indiai-kínai kapcsolatokban bekövetkezett jelentős fordulat mellett India és Kína azzal is szimbolikus szerepet vállalt, hogy elfogadták Oroszország közvetítését azáltal, hogy történelmi találkozójukat Kazanyban tartották – emelte ki a szakértő.
India és Kína között hosszú ideje fennáll egy területi vita mintegy 60 ezer négyzetkilométernyi északkeleti terület – az indiai Arunácsal Prades állam északi része –, valamint egy kasmíri hegyvidéki terület hovatartozásáról. A két ország közötti tényleges ellenőrzési vonal Ladakh régióban helyettesíti az államhatárt. A vita 1962 őszén határháborúig fajult.
A konfliktus 2020 májusában újra fellángolt Ladakhban, amikor több összecsapás történt a Panggong-tó közelében az indiai és kínai katonák között, ami után mindkét ország növelte katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a felek nagy része visszavonta a régióba vezényelt csapatait, és újabb tárgyalásokat kezdtek. 2022 szeptemberének elején India és Kína újabb csapatkivonási szakaszt hajtott végre a határon, bár a területi kérdéseket nem sikerült teljesen megoldani.
A kazanyi BRICS-csúcs keretein belül öt év után először találkozott személyesen a kínai és az indiai vezető. A csúcsot megelőzően a két ország diplomatái és katonai képviselői több tárgyalást folytattak, és megállapodások születtek a határ (pontosabban a tényleges ellenőrzési vonal) menti járőrözés mechanizmusáról, ami a 2020-as összecsapások előtti állapot visszaállítását célozza.
.jpg)
