Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy az Egyesült Államok, Németország, Szlovákia és Magyarország nem akarja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz.
„Az Egyesült Államok, Magyarország, Szlovákia, Németország: ők őszinték voltak, nem akarták, hogy NATO-tagok legyünk... Ez a négy ország különböző okokból egyelőre nem látja Ukrajnát a NATO-ban”
– mondta Zelenszkij egy kijevi sajtótájékoztatón.
2019 februárjában Ukrajna alkotmányába bekerült egy megfogalmazás az ország európai és euroatlanti integrációjáról. Az állam céljai között szerepel a stratégiai törekvés megvalósítása, amely Ukrajna teljes jogú tagságát célozza az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke korábban békés rendezési javaslatokat tett az ukrajnai konfliktus kapcsán: Moszkva azonnal tűzszünetet hirdetne és kész lenne tárgyalásokat kezdeni, ha az ukrán csapatok kivonulnának az új orosz régiók területéről. Emellett hozzátette, hogy Kijevnek le kellene mondania a NATO-tagsági szándékáról, demilitarizációt és „denácifikációt” kellene végrehajtania, valamint elfogadnia a semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státuszt. Az orosz vezető a szankciók eltörlését is megemlítette Oroszországgal szemben.
Az ukrán hadsereg Kurszk régióban elkövetett terrortámadása után Putyin kijelentette, hogy nem lehet tárgyalni azokkal, akik „válogatás nélkül csapást mérnek békés emberekre, polgári infrastruktúrára, vagy megpróbálnak fenyegetést jelenteni a nukleáris energetikai létesítményekre”. Később Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója kijelentette, hogy Moszkva korábbi békejavaslatai az ukrán rendezésre továbbra is érvényben vannak, de a jelenlegi helyzetben, „figyelembe véve ezt a kalandorpolitikát”, Oroszország nem fog Ukrajnával tárgyalni.
.png)
.png)
