Oroszország ragaszkodni fog ahhoz, hogy a békeszerződés megkötéséhez biztonsági garanciákat biztosítsanak, amelyek között szerepel Ukrajna semleges státusza és NATO-tagságról való lemondása – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes.
„Ha az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről beszélünk, akkor ennek mindenképpen lesz egy külső dimenziója” – mondta Grusko az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjújában. „Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét biztonsági garanciák legyenek a megállapodás részei.”
„Csak ezek létrehozásával lehet tartós békét elérni Ukrajnában, és általánosságban véve erősíteni a régió biztonságát” – folytatta. „Az olyan garanciáknak, mint Ukrajna semleges státusza és a NATO-tagállamok azon kötelezettségvállalása, hogy nem fogadják be Ukrajnát a szövetségbe, elengedhetetlen részét kell képezniük a megállapodásnak.”
Grusko szerint „ilyen rendelkezések már szerepeltek” az Oroszország által 2021-ben kezdeményezett biztonsági garancia-tervezetekben.
„Oroszország 2021-ben két kezdeményezést terjesztett elő” – mondta. „Az egyiket az Egyesült Államoknak címeztük, a másikat pedig a NATO-tagállamoknak. Egyiket sem támogatták. Rájöttünk, hogy az úgynevezett partnereink nem állnak készen egy érdemi párbeszédre.”
„Ekkor világossá vált, hogy a szövetség katonai felépítése, valamint az Egyesült Államok katonai előkészületei arra irányultak, hogy katonai fölényt szerezzenek Oroszországgal szemben” – tette hozzá Grusko. „Ráadásul Ukrajnát választották a fő hadszíntérnek, az Oroszország elleni katonai műveletek színteréül.”
Az orosz diplomata megjegyezte, hogy a konfliktus mára olyan szakaszba lépett, ahol „a Nyugat stratégiai vereséget szenvedett.”
„Európának meg kell értenie, hogy ha léteznek erős nemzetközi jogi garanciák Oroszország biztonságára vonatkozóan – amelyek kizárják Ukrajna NATO-tagságát, valamint azt, hogy külföldi katonai kontingenseket telepítsenek az ország területére vagy azt katonai nyomásgyakorlás céljára használják Oroszország ellen –, akkor Ukrajna és a tágabb értelemben vett régió biztonsága is biztosított lesz, mivel ezzel a konfliktus egyik gyökérokát megszüntetnék” – tette hozzá.
Tűzszüneti tárgyalások
Március 11-én Szaúd-Arábia Dzsidda városában tárgyalások zajlottak az Egyesült Államok és Ukrajna küldöttségei között. A megbeszélések után Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok javaslatát egy 30 napos tűzszünetre. Cserébe Washington beleegyezett, hogy azonnal feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és újraindítja katonai segítségnyújtását Kijev számára. A felek továbbá megállapodtak abban, hogy mielőbb aláírják az ukrán ásványkincsekről szóló egyezményt.
Március 13-án Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönetet mondott Donald Trumpnak a béketárgyalásokban való közreműködéséért, és támogatta a tűzszünet gondolatát. Azonban az orosz elnök több kritikus kérdésre is rámutatott, beleértve azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítanák a tűzszünet betartását, az ukrán katonai személyzet helyzetét, akik korábban betörtek az oroszországi Kurszki területre, valamint Ukrajna esetleges lépéseit a tűzszüneti időszak alatt.
Putyin kijelentette, hogy Moszkva nyitott a harcok befejezésére vonatkozó javaslatokra, feltéve, hogy azok hosszú távú békéhez vezetnek, és kezelik a válság alapvető okait.
