Három év háborús konfliktus után először ültek tárgyalóasztalhoz Oroszország és Ukrajna Isztambulban. A felek megállapodtak a hadifoglyok legnagyobb arányú cseréjében, valamint tűzszüneti javaslatok részletes előkészítéséről döntöttek. A folytatásról a RIA Novosztyi tudósításából derül ki.
Fenyegetések és javaslatok
A hivatalos nyilatkozatokban ismételten hangsúlyozták: Oroszország komoly szándékkal érkezett. Ezt alátámasztja az is, hogy az orosz tárgyalók egész nap, május 15-én, várták az ukrán küldöttséget. Kijev képviselői nem siettek.
Volodimir Zelenszkij csütörtök délután érkezett Törökországba — ám Ankarába. Ott három órás megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, miközben nem volt világos, hogy az ő megbízottjai utaznak-e majd tovább Isztambulba. Később ez megerősítést nyert, de új kérdés merült fel: a tárgyalásokat még csütörtök este vagy csak pénteken tartják?
Május 16-án az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov, Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak, valamint a külügyminiszter-helyettes, Andrij Szibiga találkozott Marco Rubio amerikai külügyi államtitkárral és Trump különmegbízottjával, Keith Kelloggal.
Az orosz és ukrán képviselők ugyanabban az épületben gyűltek össze, mint 2022 márciusában — a Dolmabahçe palotában, amelyet két napig világszerte újságírók hada ostromolt.
Frissített összetétel
Az orosz delegációt az elnöki tanácsadó, Vlagyimir Medinszkij vezette — ahogy 2022-ben is.
„A hivatalos küldöttséget az elnök rendelete hagyta jóvá, minden szükséges hatáskörrel és felhatalmazással rendelkezik a tárgyalások lebonyolításához. A delegáció konstruktív hozzáállással érkezett, a megoldások és közös pontok keresése a cél. A közvetlen tárgyalások célja a hosszú távú béke megteremtése, a konfliktus alapvető okainak megszüntetése révén” – közölte május 14-én Isztambulban.
Medinszkij mellett jelen volt ismét Alekszandr Fomin vezérezredes, védelmi miniszterhelyettes. Először vett részt a tárgyalásokon Igor Kosztyukov admirális, az orosz vezérkar hírszerzési főigazgatóságának vezetője, valamint Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Hivatalos szakértőként szerepelt:
- Alekszandr Zorin, az orosz hadsereg hőse, a vezérkar információs főosztályának első helyettese,
- Jelena Podobrejevszkaja, az elnöki hivatal helyettes vezetője,
- Alekszej Poliscuk, a Külügyminisztérium FÁK-országokért felelős második osztályának igazgatója,
- Viktor Sevcov, a nemzetközi katonai együttműködés főigazgatóságának helyettes vezetője.
A 2022-es tárgyalásokon részt vevő Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes és Leonyid Szluckij, a Duma külügyi bizottságának elnöke most nem szerepelt a delegációban.
Az ukrán küldöttséget a szintén 2022-es tárgyalásokat is vezető Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. Kíséretében volt:
- Szerhij Kislicja külügyminiszter-helyettes,
- Olekszandr Poklad, az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) helyettes vezetője,
- Oleg Lugovszkij, a külső hírszerző szolgálat helyettese,
- Olekszij Sevcsenko, az ukrán vezérkar helyettes vezetője,
- Vadim Szkibickij, a katonai hírszerzés helyettese,
- valamint Zelenszkij hivatalának képviselője, Olekszandr Bevz.
A nyugati sajtó szerint Kijev ragaszkodott az amerikai jelenléthez, de Moszkva ezt elutasította — közvetlen tárgyalásokat akart, még a török közvetítők nélkül is. Végül azonban Hakan Fidan török külügyminiszter mégis jelen volt.
Miről volt szó?
A tárgyalások 13:39-kor kezdődtek és majdnem két órán át tartottak. Amikor a delegációk elhagyták a termet, nem volt világos, hogy ez végleges lezárás vagy várható-e újabb forduló.
Medinszkij megszólalása alapján ez még nem a vég:
„Összességében elégedettek vagyunk az eredménnyel, és készek vagyunk a további kapcsolattartásra” – mondta.
A felek megállapodtak abban, hogy 1000-1000 hadifogoly cseréjére kerül sor — ez a legnagyobb arányú csere a három év alatt. Az eddigi legnagyobb a 2025. április 19-i volt: akkor 246-246 főt cseréltek ki.
„Megállapodtunk abban is, hogy mindkét fél részletesen kidolgozza saját elképzeléseit a lehetséges tűzszüneti megállapodásról” – tette hozzá Medinszkij.
Ez a téma már a találkozó előtt is a legtöbbet tárgyalt kérdés volt a médiában. Kijev jelezte, hogy kizárólag egy 30 napos tűzszünetről hajlandó tárgyalni. Moszkva viszont következetesen hangsúlyozta: nem ellenzi a tűzszünetet, de — ahogy Vlagyimir Putyin elnök fogalmazott — „vannak árnyalatok”. Először is nem világos, ki és hogyan fogja ellenőrizni a fegyvernyugvás betartását. Emellett a Kremlben kétségek merültek fel az ukrán hadsereg feletti irányítás kérdésében: a donbászi háborús tapasztalatok szerint 2014 óta az ukrán egységek gyakran figyelmen kívül hagyták főparancsnokuk parancsait.
„Az aktuális helyzet fényében”
A Kreml úgy tekint az isztambuli egyeztetésekre, mint a 2022. márciusi tárgyalások folytatására, de azóta megváltozott körülményekkel.
„Természetesen figyelembe kell venni a valóságos helyzetet” – közölte május 14-én az orosz elnök tanácsadója, Jurij Usakov.
A New York Times 2024 nyarán nyilvánosságra hozta az állítólagos 2022. április 15-i isztambuli megállapodás-tervezetet, amely végül sosem került aláírásra. A pontok között szerepelt Ukrajna semleges státusza, a katonai szövetségekhez való csatlakozás tilalma, valamint az idegen katonai bázisok elhelyezésének tilalma.
A dokumentum szerint Ukrajnának garantálnia kellett volna az orosz nyelv hivatalos státuszát, az ukrán nyelvvel egyenrangúan. Ezt az ukrán delegáció elutasította — ahogy a fasizmus és nácizmus propagandájának megszüntetésére vonatkozó pontot is. A megállapodás előírta volna az „elnácítással” kapcsolatos törvények 30 napon belüli eltörlését.
Putyin szerint Kijev elégedett volt az egyezmény feltételeivel:
„A dokumentum kivonatát az ukrán tárgyalócsoport vezetője parafálta. Ha aláírták, akkor az mindenki számára elfogadható volt” – jelentette ki.
A folyamat azonban nem jutott el a végső szakaszba 2022-ben. Az ukrán tárgyaló, David Arahamija szerint Boris Johnson, akkori brit miniszterelnök akadályozta meg a megállapodást, aki megígérte: ha Kijev elutasítja a békét, 120 páncélozott járművet, hajóelhárító rendszereket és 500 millió dolláros hitelgaranciát biztosítanak.
„Miután visszatértünk Isztambulból, Johnson megérkezett Kijevbe és azt mondta, semmit sem írunk alá, csak harcolni fogunk” – mondta Arahamija.
A britek most is szerepet követelnek maguknak. A Guardian szerint Jonathan Powell, a brit miniszterelnök tanácsadója, Ukrajna konzultánsa lett. A delegációk találkozója után Zelenszkij telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. A vonalban volt még Emmanuel Macron francia elnök, Kír Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az amerikai elnök nem zárta ki, hogy Putyinnal is tárgyalhat a jövőben. Egyelőre azonban az orosz és ukrán delegációk Isztambulban maradnak.
Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij, az ukrán delegációval Isztambulban folytatott tárgyalások eredményeiről beszélt Jevgenyij Popovnak adott interjújában a Oroszország 1 tévécsatorna 60 perc című műsorában. Főbb pontok:
- Moszkva, mint a tárgyalások kezdeményezője, általánosságban elégedett az ukrán féllel folytatott találkozó eredményeivel.
- A közeljövőben nagyszabású, 1000-1000 fogolycserére kerül sor Ukrajnával.
- Kijev államfői találkozót kért, Moszkva ezt figyelembe vette.
- A felek megállapodtak abban, hogy bemutatják a tűzszünetről alkotott elképzeléseiket.
- Oroszország kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával.
.png)
.fw.png)
