Történelem ismétli önmagát? Németország megint vezetni akarja Európát – akár a tagállamok rovására? Friedrich Merz interjúja aggodalomra ad okot.
Az európai politika viharos vizeire evezett Friedrich Merz, a német CDU elnöke, aki legutóbbi interjújában élesen bírálta az EU döntéshozatali rendszerét. Szerinte „nem engedhetjük, hogy egy kisebbség döntései blokkolják az egész Európai Uniót.” Üzenete egyértelmű: a nagy tagállamok akarata szerinte felül kell, hogy írja a kisebbek érdekeit. Ez pedig – ha komolyan vesszük – nem más, mint az uniós alapszerződések szellemének nyílt felülírása.
Merz üzenete egyértelmű: Németország több beleszólást akar – és kevesebb ellenkezést.
A nyilatkozat különösen érzékeny időszakban érkezett. A héten vette kezdetét a budapesti CPAC konferencia, ahol Orbán Viktor miniszterelnök éles hangvételű beszédben határozta meg a patrióták négy legfontosabb célját: béke, szuverenitás, szabadság és biztonság.
A magyar kormányfő szerint Európa jövője ezek köré az értékek köré kellene hogy szerveződjön – szemben Brüsszel és Berlin „föderalista, központosító törekvéseivel.” A miniszterelnök világossá tette: „nem kérünk közös adókból, közös hitelekből és abból sem, hogy a pénzünket idegen háborúkra fordítsák.”
Történelmi párhuzamok és aggodalmak: harmincévente jön valami Németországból?
A Patrióta Extra című műsorban Békés Márton történész és Szűcs Gábor jogász értékelték a helyzetet. Békés súlyos történelmi párhuzamokat vont: szerinte Németország körülbelül harmincévente újra kísérletet tesz az európai hegemónia megszerzésére – legyen szó 1871-ről, 1914-ről, 1939-ről vagy akár a jelenlegi geopolitikai helyzetről.
„A német politikai elit újra Ukrajna felé tekint, és ezzel együtt egy újabb keleti dominanciát céloz meg,” fogalmazott Békés, utalva a német hadseregfejlesztési terveire és a berlini külpolitika fokozódó aktivitására.
Jogállamiság vagy politikai fegyver? – Brüsszeli nyomás jogi köntösben
Szűcs Gábor szerint a Németország és Brüsszel által alkalmazott „jogállamisági eljárások” nem mások, mint politikai nyomásgyakorlási eszközök jogi álruhában. Úgy látja, az unió nem az objektív jogsértéseket bünteti, hanem a szuverenitást védő tagállamokat, különösen Magyarországot.
„Miért baj az, ha meg akarjuk védeni a gyermekeinket? Miért baj az, ha meg akarjuk védeni a nemzeti szuverenitásunkat?” – tette fel a kérdést a jogász, utalva a gyermekvédelmi és a szuverenitásvédelmi törvények miatt indított brüsszeli eljárásokra.
Orbán Viktor: Nem kérünk beleszólást, vissza akarjuk venni Európát
A CPAC-en Orbán Viktor négy pontban fogalmazta meg a patrióták célkitűzéseit:
- Béke: Nem kell új keleti front – Ukrajna uniós tagsága nélkül is lehetséges a stabilitás.
- Szuverenitás: Nem akarunk közös pénzügyi eszközöket, központi gazdaságirányítást.
- Szabadság: A véleménynyilvánítás, gondolkodás és politikai szabadság védelme elsődleges.
- Biztonság: Európa utcáit vissza kell venni a félelem nélküli, keresztény gyökerű közösségek számára.
A rendezvényre nemcsak kormánypárti, hanem több uniós tagállamból érkező konzervatív ellenzéki vezetők is ellátogattak, jelezve: az európai jobboldal újra szerveződik, és egyre erősebben hallatja hangját.
Brüsszel kontra szuverenisták – kié lesz Európa jövője?
A jelenlegi konfliktus sokkal többről szól, mint politikai vitákról: az Európai Unió alapszövetéről, a tagállamok szabadságáról, és a közös jövőről. Berlin most a szuverenitást kérdőjelezi meg – és kérdés, meddig hajlandóak az olyan országok, mint Magyarország vagy Szlovákia, ebbe belemenni.
Ahogy Szűcs Gábor fogalmazott: „A németek zsarolnak bennünket kötelezettségszegési eljárásokkal – de mi lenne, ha mi indítanánk eljárást a zsarolás miatt?”
A kérdés adott: vajon újabb történelmi fordulóponthoz érkezett Európa?
