A Tisza vezér azonnal tisztogatásba kezdett, de nem a korrupciótól mentesítette a hivatalokat, hanem 200 embert rúgott ki a külügytől. Az amerikai demokráciavédelem legfontosabb területe a külügy és a nagykövetségek, mert a befolyást ezeken keresztül lehet a legkönnyebben gyakorolni a bábkormányokra. Az új parancsolónk is a korábbi amerikai nagykövet, a nemi identitászavarban szenvedő Présember segítségével jutott hatalomra.
Az EU egy részt adott csak oda a visszatartott pénzekből, amit a nemzeti jog „eus” jognak történő alárendelése miatt kaptunk, cserébe a csatlakozásért az államok felett ítélkező Európai Ügyészséghez, a migránspaktumhoz és a Pride-vonaglás engedélyezéséhez, ami már be is lett jelentve. De az ukrajnai háború pénzügyi támogatása elleni vétó is megszűnt, és Peti-kémmel elhárul az akadály Ukrajna EU-csatlakoztatása elől is. Amennyiben Mertz javaslata szerint társult tagként elfogadják a csatlakozást, abban a pillanatban Európa hadban áll Oroszországgal.
A Brüsszeli Birodalom zsarolása a pénzünkért azonban itt nem áll meg. Az Alaptörvényt módosítani kell a migránspaktum és a genderidiotizmus, az „európai értékek” elfogadása mentén, de ezt az államfő, az alkotmánybírók és a főügyész megakadályozhatják, ezért el kell távolítani őket. Az egykori jobbikos Vona Gábor, akinek a pártját a Fidesz körözte le a választáson, „új reformkort” kiáltva követelte néhány követője előtt az államfő lemondását. Átgondolta valaki is, milyen „reformokat” akart volna Vona, ha bejutott volna a Parlamentbe? Vagy csak az történt, hogy ha „jobboldalról” nem tudtak a hatalomba férkőzni a globalisták, hát megtették „balról”, egy nagy adag nemzeti mázzal leöntve? Míg mindenki a maga bajának írját látta megoldani a változásban, nem vették észre, hogy Európában más lett az értékrend.
Az „európai értékek” magyarországi kiterjesztését a magyar gyermekvédelmi és gyülekezési törvény gátolja, ezért keresztény identitásunkkal együtt ezektől is meg kell szabadulni. Az élelmiszerekre vonatkozó árstop és a 13. havi nyugdíj is sok az EU-nak: ugyanis ezt megkülönböztetésként értelmezik a többi tagállam polgáraival szemben. Ebből pedig az következik, hogy az EU-ban megszűnt az államiság, vége a nemzeti önrendelkezésnek, a belső szabályozások és szociális, állami juttatások uniótól független alkalmazása már rasszizmus és diszkrimináció!
A multikra kivetett különadó sem tartható meg, mert rájuk is vonatkoznak az egyenlőség uniós szabályai: a támogatásuk kötelesség, a megadóztatásuk tilos! A következő a sorban az egészségügy átalakítása lesz oly módon, hogy az adó módjára befizetendő járulék ellenében csak egy alapellátás járjon, minden más esetben fizetni kell majd a globális ellátócégeknek kiszervezett szolgáltatásokért, amiket eddig ingyen kaptunk!
Visszajöhetnek az elüldözött magánbiztosítók az egészségiparrá alakítás alatt álló egészségügybe, és a nyugdíjbiztosítók is újra tarolhatnak a napi bejelentéssel vagy anélkül történő foglalkoztatási formák elharapózása nyomán. Aki EFO-ban dolgozik, és nem köt a nyugdíjára magánbiztosítást, öregkorára ellátás nélkül marad, és haláláig dolgoznia kell majd, ha lakni és enni akar!
A telefonálás és internet költségei emelkedni fognak, amit a lakhatási és rezsiköltségek követnek, amik az új energiaadók kivetésével bővülnek. Az albérlet és az autózás hamarosan luxus lehet a közemberek számára. Egy hosszan tartó betegség, kórházi kezelés sokaknál kimerítheti a családi kasszát, de hitelt csak az kaphat, akinek van munkája és saját lakása is! De a migránsok kötelező befogadása úgy növeli a munkanélküliséget, hogy az nem fog látszani a statisztikákban, mert a migránsok „európai állampolgárok”, akiket tilos megkülönböztetni a magyaroktól.
A „visszaszerzett” uniós pénz nem a szegény rétegek vagy a csőd szélén táncoló kisebb magyar vállalkozások megsegítésére, a határvédelemre, a hazai ipar fejlesztésére megy, hanem elviszi az Ukrajnának adott hitel és a hadigazdálkodás, jut belőle a digitális állampolgárság bővítésére, az új minisztériumok fenntartására, a migránsok eltartására és a szivárványos abnormitás újabb menetének és szervezeteinek támogatására.
Mindezek után egyértelmű, hogy az új kormány feladta a magyar alkotmányosságot és államiságot, a szuverenitásunk teljes megszüntetése volt a „nép által írt és elfogadott alkotmány”, az eus pénzek hazahozatala és a korrupció megszüntetése, a „bűnösök” elszámoltatására tett csodaszép ígéreteivel! De kitől is „lopták el” a pénzt Orbánék? Tán csak nem a külföldi, globalista befektetők és beruházók orra elől csípték el a jól profitáló vagyonrészeket? A migránsok kiebrudalása is csak az EU által illegálisnak minősített bevándorlókról szólt, amit senki sem vett észre! A „jogállamiság” sem a nemzeti, hanem az „uniós” jog elsőbbségét jelentette a magyar érdekekkel és törvényekkel szemben!
Ilyen hatalomátvétel, tisztogatás, gyűlölködés és diktatúra ebben az országban utoljára 1918-ban volt, amit Horthy még meg tudott szüntetni, de 1946-ban újrademokratizált minket a Nyugat. Ekkora pusztítást, mint amit a „rendszerváltás” utáni kormányok és az EU csinált az országunk iparával és gazdaságával, a világháború, de a szovjethatalom sem csinált. A maradékot pedig most veszik el tőlünk az alkotmányos rendszerünket leváltó reformglobalista piócák, akiket egy arrogáns lehallgatóművész juttatott hatalomra felettünk.
Az államfő úgy döntött, marad, de ez még nem jelent semmit. Egy „demokratikus” diktatúra kialakulását kell megakadályoznia, mert az Alaptörvény szerint, amire esküt tett, ez nemcsak jogában áll, de kötelessége is. Ha lesz hozzá elég bátorsága, az alkalmatlan és méltatlan trónbitorló falba ütközik, nagyot koppan, és azután örökre száműzhetjük a politika közeléből is ezt a megvett lakájbérencet. A rezsimváltással félreállított többség, mint máshol is, az utcákon fejezi ki ellenszenvét a nemzetvesztőkkel szemben. Tiltakozások szerveződnek a migránsok ellenében és a főméltóságok védelmében, a Mi Hazánk politikai lehetőséget lát az LMBTQ elleni fellépésben és az elszakadt részeken élők jogainak védelmében. Csakhogy ez még kevés lesz, mert ezt a kormányt se érdekli, hogy a többség nem őket akarta az ország házában látni.
A diktatúra akkor is diktatúra, ha látszólag a „nép” akaratából jött létre, az Alaptörvény akkor sem engedi, hogy kialakuljon. Ám ha erre hivatkozva ezt most megszüntetné az államfő, kitörne a lázadás az imádott új vezér elvesztéséért. A köztársasági elnök lemondatása is ellentétes a „jogállamisággal”, de a diktatúra sem alakulhat ki, mert egy jogállamban ez nem megengedett. Vagy mégis? A Birodalom hallgat, márpedig a hallgatás beleegyezés…
Az államfőnek pedig jó egészséget, bátorságot és kitartást kívánunk a feladat megoldásához!
/ G.Ági /
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Rossz hír azoknak a politikusoknak, akik évtizedek óta, egymást váltva úgy gondolják, hogy egy illegitim rendszer folytonosságával, az emberek becsapásával szerzett hatalmukkal a végtelenségig lehet megosztani, egymás ellen felhasználni, majd élősködni, megalázni, kiszolgáltatni, kifosztani és eladósítani a magyar embereket. Ennek kell véget vetni, és erre megvan minden jogunk, sőt kötelességünk is, ha elegünk van a megosztó, gyűlöletkeltő politikai cirkuszokból, és nem akarunk belepusztulni a hitelekbe és az uzsorakamatokba, valamint ha nem akarunk tovább egy illegitim rendszerben „rabszolgák” maradni. Részletek
