Dr. Bene Gábor Papp Lajos professzorral beszélgetett többek között arról, milyen állapotban van Magyarország, milyen hibák vezettek a jelenlegi helyzethez, és mit tehetnek az emberek azért, hogy egy biztatóbb jövő felé induljon az ország.
A beszélgetésben szóba került az oktatás, az egészségügy, a magyar gazdaság, a társadalom megosztottsága, a fiatalok helyzete, a magyar történelem és kultúra, valamint az elmúlt évtizedek politikai tapasztalata is.
„A rendszer általunk változik meg”
Papp Lajos professzor szerint a helyzet súlyosabb annál, mint amit sokan gondolnak. Úgy véli, önmagában már annak felismerése sem elegendő, hogy problémák vannak, mert ha az ember tisztában van a bajokkal, akkor védekezni is képes ellenük.
A professzor szerint a gyűlölet és a harag azonban elaltatja a rosszal szembeni jogos védekezést. Úgy látja, hogy amikor az emberek egymás ellen fordulnak, ahelyett hogy segítenék egymást, akkor éppen azt a közösségi erőt veszítik el, amelyre a változáshoz szükség lenne.
Papp Lajos egyik legfontosabb üzenete szerint a rendszert nem lehet egyszerűen kívülről megváltoztatni.
„Ezt a rendszert csak gyökerestől lehet megváltoztatni, és a megváltoztatás nem más, mint mi változunk meg. A rendszer általunk változik meg.”
A professzor szerint nem azt kell állandóan hangoztatni, hogy másoknak mit kellene tenniük. Mindenkinek saját magának kell naponta megtennie azt, amit a jobbítás érdekében szükségesnek tart. Ennek része a gyűlölet elutasítása, a félelem leküzdése, a saját feladatok elvégzése és az egymás iránti felelősség.
Úgy fogalmazott: az emberek gyakran egymásban keresik a hibát, miközben a valódi változásnak belül kell elkezdődnie.
2006 tanulságai
A beszélgetés során Bene Gábor és Papp Lajos felidézte a 2006-os eseményeket is. Bene Gábor szerint az akkor történtek egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy pusztán az utcán nem lehet megváltoztatni egy rendszert. Szerinte önszerveződésre és szemléletváltásra van szükség.
Papp Lajos személyes tapasztalatait is megosztotta a 2006-os eseményekről. Elmondta, hogy amikor az embereket békességre és imádságra kérte, egy rendőr a sorfalból kiválva hátulról megütötte a pajzsával.
A professzor ennek ellenére arra kérte a jelenlévőket, hogy ne gyűlölettel válaszoljanak, hanem imádkozzanak azokért is, akik őket bántják.
Elmondása szerint ez az élmény megerősítette benne azt a meggyőződést, hogy a társadalomban kialakult konfliktusokat nem újabb gyűlölettel, hanem szeretettel és imával lehet meghaladni.
Nem elég jót tenni
Papp Lajos szerint az elmúlt 16 évben számos olyan dolog történt, amelyet önmagában jónak tart, ugyanakkor szerinte egy politikai közösségnek nem elég jó intézkedéseket hoznia.
Jól is kell viselkednie az emberekkel.
A professzor szerint a magyar társadalom egy része nem érezte azt a szeretetet, közvetlenséget és figyelmet, amelyre szükség lett volna. Úgy látja, hogy a logikus és ésszerű intézkedések mellett is fontos lett volna az emberek felé forduló kedvesség és emberség.
Szerinte a változás egyik feltétele, hogy az emberek szeme mellett a lelkük és a szívük is megnyíljon, és a gyűlölet helyett a szeretet kapjon nagyobb szerepet.
„Elvesztettük a fiatalságot”
A beszélgetésben különösen hangsúlyos téma volt a fiatal generáció helyzete.
Bene Gábor szerint Magyarország elveszítette a fiatalok egy részét, aminek szerinte komoly okai vannak. Papp Lajos egyetértett ezzel, és úgy vélekedett, hogy a fiatalokat nagyon nehéz lesz visszahozni ebbe a közösségi és nemzeti gondolkodásba.
Szerinte nem fordítottak elegendő időt és energiát arra, hogy a fiatalok számára érthető módon mutassák be, mi történik az országban.
A professzor szerint a média feladata nem az lett volna, hogy propagandaszerűen kommunikáljon, hanem az, hogy hétköznapi nyelven magyarázza el az embereknek, milyen döntések születnek, és mi áll azok hátterében.
Magyar föld és nemzeti felelősség
A beszélgetésben jelentős hangsúlyt kapott a magyar föld kérdése is.
Papp Lajos a Szent Korona-eszme alapján arról beszélt, hogy a föld birtoklásához szerinte nemcsak jog, hanem komoly felelősség is társul. Úgy véli, a birtokosnak a közjót kell szolgálnia, és a magyar föld védelme olyan kötelesség, amely nem választható el a nemzeti felelősségtől.
A professzor szerint a fiatalokat is arra kellett volna nevelni, hogy büszkék legyenek Magyarország minden egyes négyzetméterére.
Bene Gábor és Papp Lajos egyaránt arról beszélt, hogy a nagy vagyonnal és jelentős birtokokkal rendelkező embereknek példát kellene mutatniuk a társadalom számára.
Hol vannak a példaképek?
Papp Lajos szerint a gyermekeknek célokra, hősökre és követhető mintákra van szükségük.
Úgy látja, hogy számos olyan magyar ember és történelmi példa létezett, amelyet érdemes lett volna a fiatalok elé állítani, mégsem kaptak megfelelő figyelmet.
A professzor szerint a társadalom egyik problémája, hogy nem mindig azokat az embereket mutatta be példaként, akik valóban sokat adtak az országnak és a közösségnek.
„A gyerekeknek cél kell. A gyerekeknek hősök kellenek. Minta kell.”
A magyar történelem és kultúra szerepe
A beszélgetés során az oktatás hiányosságait is szóba hozták. Bene Gábor szerint komoly hiba volt, hogy nem kapott megfelelő hangsúlyt a magyar történelem és az ország saját történelmi öröksége.
Papp Lajos arról beszélt, hogy az elmúlt 16 évben 1150 gyermeket látott vendégül családja a tanyán. Elmondása szerint az ország különböző részeiről, köztük az elszakított területekről és szegényebb családokból érkező gyermekekkel is találkozott.
Tapasztalatai szerint a fiatalok megfelelő környezetben nagyon gyorsan magukba tudják szívni a magyar kultúra és a nemzeti összetartozás gondolatát.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a magyar történelmet és a történelmi személyiségeket szerinte más szemszögből kellene bemutatni, és nagyobb figyelmet kellene fordítani azokra a példákra, amelyek valódi értékeket közvetítenek.
„Nem a nyugati és nem a keleti mintát kell fölvenni”
A beszélgetés egyik fontos gondolata az volt, hogy Magyarországnak nem feltétlenül egy nyugati vagy keleti modellt kellene követnie.
Papp Lajos szerint mindenből lehet tanulni, a hibákból éppúgy, mint a jó példákból. Ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarországnak saját utat kell kialakítania.
Az 1956-os forradalom kapcsán a függetlenség, a semlegesség és egy sajátos gazdasági út gondolata került elő. A professzor szerint nem a tisztán szocialista vagy tisztán kapitalista modellt kellene követni, hanem azt kellene megkeresni, hogy az egyes rendszerekből milyen értékeket lehet átvenni.
A kínai példát is ennek kapcsán említette: szerinte ott megpróbáltak a régi rendszer bizonyos elemeire építve újat kialakítani.
Papp Lajos szerint Magyarországnak nem másokat kell másolnia, hanem ki kell dolgoznia a saját, magyar útját.
„Amit megkövetel a haza”
A beszélgetés végén Bene Gábor méltatta Papp Lajos munkásságát és azt a nemzeti értékrendet, amelyet szerinte a professzor képvisel.
Papp Lajos azonban arra kérte, hogy ne dicsérje őt, különösen ne kamerák előtt. Úgy vélte, hogy amit Bene Gábor elmondott, az nem dicséret, hanem a tények ismertetése.
Bene Gábor erre felidézte Papp Lajos 2012-ben írt „Volt egy álmom” című írását, amely szerinte fontos szerepet játszott a nemzetegyesítő mozgalom elindulásában.
A beszélgetés végén végül egy olyan gondolat fogalmazódott meg, amely az egész beszélgetés lényegét összefoglalja: a valódi változás nem pusztán egy politikai rendszer leváltását jelenti. Ahhoz, hogy Magyarország helyzete tartósan megváltozzon, az embereknek saját magukon is változtatniuk kell.
A gyűlölet és a megosztottság helyett együttműködésre, felelősségvállalásra, szeretetre és hiteles példaképekre van szükség.
Itt az ideje megismerni és élni alkotmányos jogainkkal, mert ez az egyetlen, ami garantálja a szuverenitásunk és emberi méltóságunk megőrzését, és védelmet tud nyújtani a globális pénzhatalmi elit pusztító tervével szemben. Minden más kísérlet illegitim, önkényt és diktatúrát valósít meg Magyarországon, és semmilyen szinten nem a magyar érdekeket szolgálja, hanem az emberek és az ország kiszolgáltatottságát, kifosztását és eladósítását teszi lehetővé. Részletek
.png)
