Földi László titkosszolgálati szakértő szerint komoly következményei lehetnek annak, hogy Magyarország egyszerre tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. A szakértő úgy látja, hogy a lépés messze túlmutat egy egyszerű diplomáciai intézkedésen, és politikai üzenetként értelmezhető Moszkva felé.
Földi László a Hangpróba című műsorban arról beszélt, hogy a diplomaták kiutasításának indoklása önmagában is kérdéseket vet fel. Véleménye szerint a kémügyek nem kizárólag szakmai vagy titkosszolgálati kérdések, hanem minden esetben szorosan összefüggnek az adott ország külpolitikai döntéseivel.
A kémügyek mögött mindig ott van a politika
A szakértő szerint a világ számos országában megfigyelhető, hogy amikor két állam kapcsolata feszültté válik, a korábban háttérben maradó titkosszolgálati ügyek hirtelen politikai jelentőséget kapnak. Ezzel szemben rendezett kapcsolatok esetén még a hírszerzési tevékenység sem feltétlenül válik nyilvános konfliktussá.
Földi szerint ezért a mostani helyzetet sem pusztán egy titkosszolgálati ügyként kell értelmezni. Úgy véli, hogy a tíz diplomata kiutasítása elsősorban politikai döntés, amelynek komoly külpolitikai üzenete van.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés valódi hátterét nem ismeri, ezért annak konkrét okairól csak feltételezéseket lehet megfogalmazni.
Az egyensúlypolitikától a konfrontációig?
Földi László szerint Magyarország korábbi külpolitikájának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy igyekezett egyensúlyt kialakítani a világ három meghatározó hatalmi központjával: az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.
Álláspontja szerint ez az úgynevezett egyensúlypolitika Magyarország számára komoly mozgásteret biztosított. Budapest nem kötelezte el magát kizárólagosan egyik nagyhatalom mellett sem, hanem mindhárom országgal a magyar érdekek alapján próbált együttműködni.
Az Egyesült Államokkal a stratégiai jelentősége miatt volt fontos a kapcsolat, Oroszországgal elsősorban az energiaellátás miatt, Kínával pedig a gazdasági együttműködés miatt alakult ki szorosabb kapcsolat.
Földi szerint éppen ez az egyensúly emelte Magyarország külpolitikai súlyát a tényleges gazdasági és demográfiai lehetőségeihez képest.
„Ez gyakorlatilag hadüzenet Oroszország felé”
A szakértő szerint ezért különösen meglepő számára, hogy a magyar külpolitika az elmúlt időszakban szerinte keményebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben.
Földi úgy látja, hogy az orosz diplomaták kiutasítása, különösen tíz diplomata egyszerre történő eltávolítása, már olyan lépés, amely Moszkva számára egyértelmű politikai üzenetet hordoz.
Szerinte a mennyiség is figyelemre méltó. Úgy véli, hogy diplomáciai konfliktusokban általában egy vagy legfeljebb néhány diplomata kiutasítása is komoly jelzésnek számít, ezért tíz ember egyszerre történő eltávolítása jóval erősebb üzenetet közvetít.
Földi szerint a Bécsi Egyezményre való hivatkozás önmagában nem ad választ arra, hogy pontosan milyen konkrét tevékenység miatt történt a kiutasítás, ezért szerinte az ügy indoklása további kérdéseket vet fel.
A magyar diplomácia helyzete is kérdésessé válhat
A szakértő arra is kitért, hogy szerinte problémát jelenthet, ha egy ország külügyi és hírszerzési struktúrái túl szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Véleménye szerint ennek nemzetközi szinten olyan következménye lehet, hogy a külföldi partnerek a magyar diplomaták egy részét is potenciális hírszerzőként kezelhetik.
Földi szerint ez hosszú távon a magyar diplomácia mozgásterét is szűkítheti.
Brüsszel és a magyar-orosz kapcsolatok
A beszélgetésben szóba került az Európai Unióval fennálló konfliktus is. Földi szerint Magyarország egyik komoly problémája, hogy miközben Brüsszellel folyamatosan tárgyal az uniós forrásokról, az uniós oldal újabb és újabb feltételeket támaszthat.
A szakértő szerint az orosz energiával kapcsolatos kérdés ebben a helyzetben különösen fontos. Úgy véli, hogy az olcsó orosz energia korábban komoly gazdasági előnyt jelentett Magyarország számára, ezért annak feladása jelentős terhet róhat a magyar gazdaságra és a lakosságra.
Földi László szerint ezért különösen nehezen érthető, miért lenne szükség egy stabil magyar-orosz kapcsolat további gyengítésére.
Manfred Weber budapesti látogatása is felvet kérdéseket
A beszélgetésben felmerült Manfred Weber budapesti látogatása is. Földi szerint időzítése miatt érdemes vizsgálni, hogy lehet-e bármilyen összefüggés az európai politikussal folytatott tárgyalások és az orosz diplomaták kiutasítása között.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét bizonyíték hiányában erről csak spekulálni lehet.
Oroszország válaszolhat a magyar döntésre
Földi szerint az orosz fél reakcióját sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Kreml a tíz diplomata kiutasítására válaszlépést helyezett kilátásba.
A szakértő úgy látja, hogy egy nagyhatalom kemény nyilatkozatai nem feltétlenül jelentenek azonnali konkrét intézkedést, ugyanakkor szerinte a diplomáciai kapcsolatokat már önmagában is súlyosan terhelheti a konfliktus.
Földi szerint Magyarország számára az egyik legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha elveszítené korábbi jelentőségét Oroszország és más nagyhatalmak szemében.
„Amikor nem vagy fontos, az elképesztően rossz hír” – fogalmazott, arra utalva, hogy egy kis ország számára különösen fontos a külpolitikai mozgástér és az, hogy a nagyhatalmak számoljanak vele.
Az energia lehet a konfliktus egyik legfontosabb következménye
Földi szerint a magyar társadalom számára az orosz-magyar kapcsolatok romlásának egyik legkézzelfoghatóbb következménye az energiaárak alakulása lehet.
Ha az orosz olaj és földgáz helyett drágább forrásokból kellene biztosítani Magyarország energiaellátását, annak szerinte komoly gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek.
A szakértő úgy véli, hogy Oroszország továbbra is érdekelt az európai kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában, ezért szerinte hosszabb távon sem feltétlenül az a célja, hogy teljesen megszakítsa kapcsolatait Európával.
Földi László összességében úgy látja, hogy a tíz orosz diplomata kiutasítása nem elszigetelt diplomáciai ügy, hanem egy olyan politikai döntés, amely a korábbi magyar külpolitikai irányvonal megváltozását jelezheti. Szerinte ennek következményei nemcsak a magyar–orosz kapcsolatokban, hanem Magyarország gazdasági és külpolitikai mozgásterében is megjelenhetnek.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg.
.png)
