„Magyarország a pénzpiacok gyarmata” – Schiffer András szerint a 2027-es költségvetés tervezett hiánycsökkentése olyan megszorításokat vetíthet előre, amelyek mellett a Bokros-csomag is eltörpülhet. A volt országgyűlési képviselő élesen bírálta Magyar Péter gazdaságpolitikai elképzeléseit, az euró bevezetésének tervét, valamint a vagyonadót és a profitvisszaszerzési hivatal ügyét. Szerinte a bejelentések mögött olyan gazdaságpolitikai irány húzódhat meg, amely a magyar kis- és középvállalkozásokat hozhatja hátrányos helyzetbe a multinacionális nagyvállalatokkal szemben.
Két órán át beszéltek a költségvetésről, de hol van a tervezet?
Schiffer András már a 2027-es költségvetés bejelentésének körülményeit is kifogásolta. Felidézte, hogy a rendszerváltás óta megszokott gyakorlat szerint a költségvetési tervezetet a pénzügyminiszter benyújtja az Országgyűlésnek, a dokumentum pedig nyilvánosan is megismerhetővé válik. Szerinte ehhez képest különös helyzet, hogy Magyar Péter több mint kétórás parlamenti beszédben ismertette a jövő évi büdzsé elképzeléseit, miközben a részletes törvénytervezet nem állt rendelkezésre.
Schiffer úgy véli, a látványos politikai bejelentések helyett a konkrét gazdasági folyamatokra kell figyelni. Szerinte a legfontosabb kérdés nem az, milyen ígéreteket tesz a kormány, hanem az, hogy milyen intézkedésekkel kívánja megvalósítani a meghirdetett célokat, és ezeknek ki fogja megfizetni az árát.
„A Bokros-csomag kutyafüle volt” – brutális hiánycsökkentéstől tart Schiffer
A politikus szerint a 4,9 százalékos költségvetési hiánycél az egyik legfontosabb eleme a bejelentéseknek. Úgy látja, hogy a hiány ilyen mértékű csökkentése komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.
Schiffer András szerint az ilyen szigorú hiánycél elsősorban a hitelminősítő intézetek és a pénzpiacok elvárásait szolgálhatja, nem feltétlenül a magyar emberek érdekeit. Azt is hangsúlyozta, hogy aki ekkora hiánycsökkentést tűz ki célul, annak világosan meg kellene mondania, miből teremti elő a szükséges összegeket.
A volt országgyűlési képviselő ennek kapcsán a Bokros-csomagot is felidézte. Értékelése szerint a meghirdetett hiánycsökkentés olyan megszorító intézkedéseket követelhet meg, amelyek a korábbi nagy megszorítócsomagnál is súlyosabbak lehetnek.
A kritika lényege, hogy a költségvetési hiány mérséklése önmagában még nem jelenti azt, hogy javul az emberek helyzete. Ha a cél eléréséhez a lakosságot, a vállalkozásokat vagy a gazdaságfejlesztést érintő kiadásokat kell visszafogni, annak komoly ára lehet. Schiffer szerint ezért nem elég a hiánycélról beszélni: a kormánynak azt is meg kellene mutatnia, milyen terheket jelent majd mindez a magyar társadalom számára.
Euróbevezetés: Schiffer szerint Magyarország a maradék önállóságát is feladhatja
Schiffer András a hiánycsökkentést összekapcsolta az euró bevezetésének tervével. Szerinte a két cél nem választható el egymástól, hiszen az eurózónához való csatlakozás előkészítése szigorú gazdasági és költségvetési feltételek teljesítését igényli.
A politikus úgy véli, hogy az euró bevezetése Magyarország monetáris önállóságának további feladását jelentené. Attól tart, hogy az ország gazdaságpolitikája egyre inkább a pénzpiacok és a nemzetközi pénzügyi szereplők elvárásaihoz igazodna.
Kritikájában az erős forint kérdése is fontos szerepet kapott. Schiffer szerint az erősödő hazai fizetőeszköz a Magyarországon értékesítő importőröknek és multinacionális vállalatoknak kedvezhet, miközben nehezítheti a magyar exportőrök helyzetét.
A hazai kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági termelők és az exportból élő cégek ugyanis másképp viselik az árfolyamváltozásokat, mint a nemzetközi vállalatcsoportok. Schiffer arra figyelmeztetett, hogy az erős forint a magyar agrárexportot és a turizmust is kedvezőtlenül érintheti.
Szerinte a legfontosabb kérdés az, hogy az euró bevezetésének előkészítése valóban a magyar gazdaság érdekeit szolgálja-e, vagy olyan gazdaságpolitikai pályára állítja az országot, amelyben a hazai vállalkozások egyre nehezebben tudnak versenyezni a multinacionális nagyvállalatokkal.
Vagyonadó: a magyar vállalkozások fizethetik meg az árát?
Schiffer András egyik legélesebb kritikája a vagyonadó tervezetét érintette. Szerinte alapvető hiba összemosni a luxusvagyont a termelővagyonnal, mert a kettő gazdasági szerepe teljesen eltérő.
A politikus szerint más megítélés alá kellene esnie a luxuscélokat szolgáló vagyontárgyaknak, mint annak a vagyonnak, amely egy vállalkozás működését biztosítja. Egy magyar tulajdonú cég ingatlanjai, gépei, forgóeszközei és egyéb vagyonelemei ugyanis a termeléshez, a beruházásokhoz és a munkahelyek fenntartásához szükségesek.
Schiffer úgy véli, hogy ha a vagyonadó ezeket a vállalati eszközöket is érintené, akkor a hazai kis- és középvállalkozások komoly hátrányba kerülhetnének a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben. Egy magyar vállalkozónak a cégében felhalmozott termelővagyon után is többletterhe keletkezhetne, miközben a multinacionális vállalatok tulajdonosi szerkezete és vagyona egészen más módon jelenik meg.
A politikus szerint ez a megközelítés nem a gazdasági igazságosságot erősítené, hanem éppen a magyar tulajdonú vállalkozások versenyképességét gyengíthetné.
Schiffer ugyanakkor hangsúlyozta, hogy támogatja a gazdagok közteherviselését, és nem kifogásolja önmagában az adókedvezmények megszüntetését sem. Szerinte azonban az adóztatásnak a valódi jövedelmi és vagyoni különbségeket kellene figyelembe vennie, nem pedig úgy kellene terheket raknia a vállalkozásokra, hogy közben a termeléshez szükséges vagyont is célba veszi.
A multinacionális nagytőkének kedvezhet a gazdaságpolitika?
Schiffer András kritikájának egyik központi eleme, hogy szerinte a hazai vállalkozások és a multinacionális nagyvállalatok közötti versenyfeltételek egyre fontosabb kérdéssé válnak.
A politikus azt állítja, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok már most is jelentős előnyökkel rendelkeznek a magyar gazdaságban, különösen az állami megrendelések és a beruházások területén. Értékelése szerint a magyar tulajdonú vállalkozások további megadóztatása és a termelővagyon terhelése tovább növelhetné ezt az előnyt.
Schiffer szerint a gazdaságpolitika egészét kell vizsgálni: nem elég külön-külön beszélni az adókról, a hiánycsökkentésről vagy az euró bevezetéséről. Azt kell megnézni, hogy ezek az intézkedések együttesen milyen gazdasági szerkezetet alakítanak ki, és kik lesznek a változások nyertesei, illetve vesztesei.
A politikus szerint a magyar kis- és középvállalkozások megerősítése helyett olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek a nemzetközi nagytőke pozícióit erősítik. Ezt tartja a tervezett gazdaságpolitikai irány egyik legnagyobb kockázatának.
Profitvisszaszerzési hivatal: mi lesz a magyar cégek beruházásaival?
Schiffer a profitvisszaszerzési hivatal tervét is élesen bírálta. Szerinte nem csupán Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinek helyzetéről van szó, hanem a magyar gazdaság egészéről.
Érvelése szerint számos kis- és középvállalkozás kapcsolódik nagyobb vállalatcsoportokhoz beszállítóként, alvállalkozóként vagy más üzleti partnerként. Ha a cégek attól tartanak, hogy egy későbbi vizsgálat őket is érintheti, visszafoghatják beruházásaikat, elhalaszthatják fejlesztéseiket, vagy óvatosabbá válhatnak a foglalkoztatásban.
Schiffer szerint ez különösen azért jelenthet problémát, mert a nagyobb vállalatcsoportok körül számos kisebb cég működik, amelyek munkahelyeket tartanak fenn, adót fizetnek és részt vesznek a gazdasági termelésben.
A politikus ezért azt kérdezi: ha a vállalkozások a bizonytalanság miatt visszafogják a beruházásaikat, akkor miből lesznek a jövőben munkahelyek és adóbevételek?
Kritikája szerint a gazdasági elszámoltatásnak úgy kellene működnie, hogy a jogszerűtlenül szerzett vagyon feltárása mellett ne bénítsa meg a tisztességesen működő vállalkozásokat. A hivatal tényleges hatásait azonban csak a konkrét jogkörök és eljárási szabályok ismeretében lehet megítélni.
„Fizessenek a gazdagok” – de kiket sújt valójában az adórendszer?
Schiffer András a baloldali gazdaságpolitika egyik hagyományos jelszavát, a „fizessenek a gazdagok” követelését is új megvilágításba helyezte.
Szerinte a XXI. században a gazdasági erőviszonyok jelentősen megváltoztak. Míg korábban a kizsákmányolás elsősorban nemzetállami keretek között jelent meg, addig ma a globális nagytőke szerepe sokkal meghatározóbbá vált.
Schiffer érvelése szerint ezért nem mindegy, hogy az adópolitika milyen vagyont és milyen gazdasági szereplőket céloz meg. Ha a hazai vállalkozásokat sújtják nagyobb terhek, miközben a nemzetközi nagyvállalatok megőrzik versenyelőnyüket, akkor szerinte az intézkedés nem feltétlenül csökkenti a társadalmi igazságtalanságokat.
A politikus úgy látja, hogy a hazai termelővagyon túlzott megadóztatása a magyar vállalkozásokat kiszolgáltatottabbá teheti a nemzetközi nagytőkével szemben. Ezért olyan adórendszert tartana indokoltnak, amely a közteherviselés mellett a hazai termelést és a vállalkozások fejlődését is figyelembe veszi.
Schiffer szerint meg kell akadályozni Magyarország gazdasági kiszolgáltatottságát
A volt országgyűlési képviselő végső következtetése szerint a költségvetési hiány csökkentését és az euró bevezetését nem szabad önmagukban sikerként kezelni. Szerinte az a döntő, hogy ezek az intézkedések milyen hatással vannak a magyar emberek életére, a hazai vállalkozásokra és az ország gazdasági önállóságára.
Schiffer határozott baloldali alternatívát sürget a neoliberális gazdaságpolitikával szemben. Álláspontja szerint meg kell akadályozni, hogy a hiánycélok, a vagyonadó és az euró bevezetésének előkészítése olyan irányba terelje az országot, amely a magyar gazdaság kiszolgáltatottságát növeli.
A vita tehát messze túlmutat egyetlen költségvetési számon. Arról szól, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikai modellt választ, milyen árat hajlandó fizettetni a társadalommal a hiány csökkentéséért, és a hazai vagy a nemzetközi gazdasági szereplők érdekeit helyezi-e előtérbe.
Schiffer András a teljes beszélgetésben részletesen kifejti, miért tartja veszélyesnek a meghirdetett gazdaságpolitikai irányt, és miért ellenzi az euró bevezetését. A videó a cikk végén tekinthető meg.
.png)
