Október 22-én a hollandiai Leeuwarden városára irányul a figyelem: ekkor tartják annak a polgári pernek a főtárgyalását, amelyet eredetileg hét, COVID-19 elleni oltást kapott felperes indított többek között Bill Gates, Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója, Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök és a holland állam ellen. A keresetet 2023-ban nyújtották be, az ügyben pedig rendkívül súlyos állítások hangzottak el az oltásokkal és az érintettek felelősségével kapcsolatban.
Az eredeti hét felperes közül ketten időközben elhunytak. A keresetet folytató öt ember álláspontja szerint haláluk összefüggésbe hozható a COVID-19 elleni oltások következtében kialakult károsodásokkal. Ezek a felperesek által megfogalmazott állítások, amelyek igazolása és jogi megítélése a bíróság feladata.
Az ügyet Peter Stassen ügyvéd képviseli, aki 2023-ban nyújtotta be a keresetet a Noord-Nederland bíróságon. A felperesek egyik legfontosabb állítása, hogy a COVID-19 elleni oltások jogi és működési szempontból nem különböztethetők meg a biológiai fegyverektől. Emellett azzal vádolják az alpereseket, hogy megtévesztéssel vették rá őket az oltások felvételére, anélkül, hogy ehhez megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezésük lett volna.
A felperesek szerint mindez jogellenes magatartást jelenthet, amely személyes felelősséget is megalapozhat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a keresetben megfogalmazott állítások, nem pedig jogerős bírósági megállapítások.
Bill Gates megpróbálta vitatni a holland bíróság illetékességét
Bill Gates korábban megkérdőjelezte, hogy a holland bíróság jogosult-e eljárni vele szemben. Érvelése szerint amerikai állampolgárként nem tartozik a holland bíróság illetékessége alá.
A bíróság azonban elutasította ezt a kifogást, így Gates továbbra is az eljárás alperese maradt. Albert Bourla és Mark Rutte szintén a per érintettjei, annak ellenére, hogy a beszámoló szerint személyesen egyikük sem lesz jelen a tárgyalóteremben.
A főtárgyalás tétje nem csupán az, hogy a bíróság miként értékeli a felperesek állításait, hanem az is, hogy a felek milyen bizonyítékokat terjeszthetnek elő, és milyen jogi következményei lehetnek az eljárásnak.
Szakértők vallomásai: miért nem szólalhatnak fel a tárgyalóteremben?
A felperesek érvelésük alátámasztására több nemzetközi szakértő írásos anyagait nyújtották be. A négy érintett szakértő:
- Sasha Latypova, a gyógyszeriparban korábban vezető beosztásban dolgozó, minőség-ellenőrzési tapasztalatokkal rendelkező szakember;
- Dr. Mike Yeadon, a Pfizer korábbi alelnöke;
- Dr. Joseph Sansone, pszichoterapeuta, aki a hatalommal való visszaélés kérdésével is foglalkozik;
- Catherine Austin Fitts, az Egyesült Államok korábbi lakásügyi államtitkára és pénzügyi elemző.
A bíróság tavaly novemberben elutasította, hogy a szakértőket a tárgyaláson eskü alatt hallgassák meg. Peter Stassen később ismét megpróbálta elérni a meghallgatásukat, ám a bíróság májusban úgy döntött, hogy a szakértők a tárgyalás során egyáltalán nem szólalhatnak fel, sem eskü alatt, sem anélkül.
A döntés értelmében nézőként jelen lehetnek a tárgyalóteremben, de saját előadást nem tarthatnak.
A felperesek számára ez jelentős korlátozás, mivel álláspontjuk szerint a szakértők személyes meghallgatása lehetőséget adna arra, hogy közvetlenül a bírák előtt ismertessék az általuk összegyűjtött bizonyítékokat és következtetéseket.
A 157-es számú bizonyíték: más úton kerültek az ügyiratok közé a szakértői állítások
A szakértők tárgyalótermi kizárására reagálva a bíróság épületén kívül egy körülbelül négy és fél órás szóbeli meghallgatást tartottak. Ezen mind a négy szakértő ismertette álláspontját, és Peter Stassen kérdéseire is válaszolt.
A beszámoló szerint a szakértők eskü alatt nyilatkoztak, és olyan dokumentumokat, illetve érveket mutattak be, amelyeket a felperesek a bírák előtt is ismertetni szerettek volna.
Az így létrejött anyagot 157-es számú mellékletként szeptember 22-én benyújtották a bíróságnak és valamennyi alperesnek.
A felperesek közlése alapján a bíróság elfogadta az ehhez kapcsolódó írásos szakértői véleményt, a videófelvételt azonban elutasította. A beszámoló szerint a döntéshez nem fűztek indokolást, és az alperesek ügyvédei sem emeltek kifogást a videó ellen.
Peter Stassen tiltakozott a döntés ellen. Álláspontja szerint a bizonyíték kizárása veszélyeztetheti a tisztességes eljárás követelményét, és alááshatja a jogállamiság működését.
Hogy a bizonyítékok milyen súllyal esnek latba, és milyen mértékben befolyásolhatják az ügy kimenetelét, azt a bíróságnak kell megítélnie.
Mit állítanak a szakértők a COVID-19 elleni oltásokról?
A négy szakértő nyilatkozatai a kereset központi kérdéseit érintik. Érvelésük több területre terjed ki, a gyógyszerészeti szabályozástól a lehetséges mellékhatásokon át egészen a világjárvány gazdasági hátteréig.
Sasha Latypova: katonai ellenintézkedésként kezelt készítmények?
Sasha Latypova azt az álláspontot képviseli, hogy az mRNS-alapú injekciókat nem egyszerű gyógyszerként, hanem katonai ellenintézkedésként kezelték. Értelmezése szerint ez lehetőséget teremthetett arra, hogy megkerüljék a hagyományos felelősségi szabályok egy részét.
Latypova emellett az egyes oltási tételekhez kapcsolódóan bejelentett mellékhatások közötti különbségekre hívja fel a figyelmet. Szerinte az eltérések mintázata nem magyarázható pusztán a véletlennel.
Ezek a szakértő értelmezéséből származó következtetések, amelyek tudományos megalapozottságát és jogi jelentőségét külön kell vizsgálni.
Mike Yeadon: mit kellett volna előre látniuk a szakembereknek?
Mike Yeadon korábbi gyógyszerkutatási és toxikológiai tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy az immunológiában jártas szakembereknek előre fel kellett volna ismerniük az injekciók által kiváltható bizonyos immunreakciókat.
Értelmezése szerint az oltási kampányok folytatása ilyen körülmények között szándékos magatartásnak minősülhetett.
Ez az ő álláspontja, nem pedig olyan ténymegállapítás, amelyet a jelen ügyben már jogerős bírósági döntés igazolt volna.
Catherine Austin Fitts: pénzügyi érdekek és a világjárvány összefüggései
Catherine Austin Fitts tágabb pénzügyi és gazdaságpolitikai összefüggésbe helyezi a világjárványt. Egy úgynevezett „resetre”, vagyis a pénzügyi rendszer átalakítására utal, amelyről állítása szerint nyugati jegybankárok már 2019 augusztusában, a wyomingi Jackson Hole-ban is tárgyaltak.
Fitts ezt többek között a fedezetlen nyugdíjkötelezettségek kérdésével kapcsolja össze, és felveti azt a hipotézist is, hogy a várható élettartam csökkenése ilyen körülmények között pénzügyi következményekkel járhat.
Ezek az összefüggések az általa felvázolt értelmezés részét képezik. Önmagukban nem bizonyítják, hogy a világjárvány vagy az oltási kampányok mögött ilyen pénzügyi szándék állt volna.
A szakértők kijelentéseinek bizonyító erejéről és az ügyben betöltött jogi szerepéről a bíróságnak kell döntenie.
Élőben közvetíthetik az október 22-i tárgyalást
A beszámoló szerint a Leeuwardenben tartandó október 22-i főtárgyalást élőben közvetítik, így a nyilvánosság közvetlenül követheti az eljárást.
Az alperesek között szerepel a holland közszolgálati NOS televízió főszerkesztője, valamint a De Telegraaf korábbi főszerkesztője is. Mindketten kérték, hogy ne jelenjenek meg a livestream képi anyagában.
Azt is indítványozták, hogy a felszólalásaik hangját se közvetítsék, ezt azonban a bíróság elutasította. Ugyanakkor arról döntött, hogy az élő közvetítésben egyik peres fél sem lesz látható.
Agnes Kant, a holland gyógyszer-mellékhatásokat nyilvántartó és vizsgáló Lareb központ igazgatója szintén kérelmet nyújtott be. Azt szerette volna elérni, hogy otthonából, videókapcsolaton keresztül vehessen részt a tárgyaláson, így ne kelljen személyesen megjelennie a bíróságon.
A bíróság ezt a kérelmet is elutasította.
Az élő közvetítés lehetősége azért lehet jelentős, mert az eljárás iránt érdeklődők a sajtóbeszámolók mellett közvetlenül is figyelemmel kísérhetik a tárgyalás menetét, amennyiben a közvetítés a tervek szerint megvalósul.
Mérföldkő lehet a holland per, vagy eljárási döntéssel zárulhat?
Peter Stassen és ügyfelei arra is felkészültek, hogy a bíróság akár eljárásjogi okokból is elutasíthatja a keresetet. Álláspontjuk szerint azonban egy ilyen döntés sem feltétlenül jelentené az ügy végét: elutasítás esetén fellebbezni kívánnak.
Céljuk saját megfogalmazásuk szerint túlmutat az elsőfokú ítéleten. Azt szeretnék, hogy érveik, dokumentumaik és a szakértői nyilatkozatok tartósan az ügy hivatalos iratanyagának részét képezzék, és így később is megismerhetők legyenek.
Az eljárás jelentősége ezért nem kizárólag abban áll, hogy a bíróság helyt ad-e a felperesek keresetének. Az is kérdés, hogy milyen bizonyítékok kerülhetnek az ügyiratok közé, miként értékeli a bíróság a bemutatott anyagokat, és milyen további jogi lépésekre nyílik lehetőség.
Október 22-én tehát fontos szakaszához érkezhet a holland COVID-19-oltásokkal kapcsolatos polgári per. A tárgyaláson derülhet ki, hogy a bíróság milyen érveket és bizonyítékokat vesz figyelembe, miként reagálnak az alperesek a súlyos vádakra, és milyen irányban folytatódhat az egyik legnagyobb figyelmet kiváltó hollandiai, oltásokkal kapcsolatos jogvita.
Az ügyben megfogalmazott vádak egyelőre a felperesek és az általuk idézett szakértők álláspontját tükrözik. Nem tekinthetők bizonyított ténynek vagy jogerős bírósági ítéletnek.
További információk az eljárásról a The Netherlands Case weboldalán találhatók.
https://www.youtube.com/watch?v=FOBGYSyTz2E
.png)
