Dániából érkező beszámolók szerint az elmúlt hetekben több borjú is megbetegedett, illetve elpusztult olyan gazdaságokban, ahol a tehenek Bovaer nevű takarmányadalékot kaptak. Kent Nielsen dán civil újságíró, aki a cikk szerint kapcsolatban áll állattartókkal, arra figyelmeztet, hogy az esetek kivizsgálást igényelnek. Azt is kifogásolja, hogy a dán országos sajtó nem foglalkozik kellő figyelemmel a bejelentésekkel.
A történet komoly kérdéseket vet fel az állatok egészségével, a klímavédelmi intézkedésekkel és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatban. Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a beszámolókban említett megbetegedések és a Bovaer használata közötti közvetlen okozati kapcsolatot független vizsgálati eredményekkel kellene igazolni.
Mi az a Bovaer, és miért adják a teheneknek?
A Bovaer a DSM-Firmenich által forgalmazott takarmányadalék, amelynek hatóanyaga a 3-nitrooxipropanol, röviden 3-NOP. Rendeltetése, hogy csökkentse a szarvasmarhák emésztése során keletkező metán mennyiségét.
A készítményt az Európai Unióban engedélyezték meghatározott felhasználási feltételek mellett. Alkalmazását a mezőgazdasági eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésére irányuló klímavédelmi törekvésekkel indokolják. A tejipar jelentős szereplője, az Arla Foods szintén támogatta a Bovaer alkalmazását beszállítói körében.
A vita középpontjában az áll, hogy a metánkibocsátás csökkentését célzó technológia alkalmazása mellett megfelelően figyelembe veszik-e az állatok egészségét érintő tapasztalatokat, és milyen gyorsan vizsgálják ki az esetleges mellékhatásokat.
Súlyos tünetekről számoltak be a dán borjútartók
Kent Nielsen beszámolói szerint több dán gazda hasonló tüneteket észlelt olyan fiatal borjaknál, amelyek Bovaerrel kezelt tehenektől származó tejet ittak.
Az egyik esetben egy mindössze hétnapos borjú állapota súlyosan leromlott, miután három napon keresztül ilyen tejet kapott. A beszámoló szerint az állat nem akart inni, beesett a szeme, légzési nehézségekkel küzdött, bágyadttá vált, és nem tudott lábra állni. Amikor mégis sikerült felállnia, bizonytalanul, szinte részeg emberhez hasonlóan mozgott.
A gazdaságban végül az állat elaltatása mellett döntöttek. A beszámoló szerint a gazda ezt követően leállította a Bovaer használatát.
Egy másik esetben egy borjúnál súlyos ízületi gyulladásról, hasmenésről és hasi fájdalmakról számoltak be. Az állat a közlés szerint fájdalomcsillapító hatására tudott talpon maradni.
Ezek az esetek a tünetek súlyossága miatt mindenképpen indokolják az állatorvosi kivizsgálást. Annak megállapításához azonban, hogy mi okozta a megbetegedéseket, ismerni kellene az állatok kórtörténetét, takarmányozását, a laboratóriumi eredményeket és az esetleges egyéb fertőzéseket vagy betegségeket is.
A NOPA nevű anyag is a vita középpontjába került
Nielsen a megbetegedések lehetséges okaként a NOPA nevű anyagot említi. A NOPA a 3-NOP lebomlásához kapcsolódó anyagcsere-termék, amelyet a Bovaer hatásmechanizmusának vizsgálata során is tanulmányoztak.
A civil újságíró szerint ez az anyag összefüggésbe hozható a jelentett állategészségügyi problémákkal. Ezt az állítást azonban a bemutatott beszámolók önmagukban nem bizonyítják, és nem áll rendelkezésre olyan ismertetett vizsgálati eredmény, amely egyértelműen igazolná, hogy a borjak tüneteit a NOPA vagy a Bovaer okozta.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA 2021-es értékelése szerint a Bovaer az előírt maximális mennyiségben biztonságosnak tekinthető a tejelő tehenek számára. Az értékelés ugyanakkor arra is kitért, hogy nem sikerült biztonsági tartalékot megállapítani, ezért a szakértők nem tudtak következtetést levonni a készítmény más kérődzőfajok és állatkategóriák esetében biztonságosnak tekinthető adagolásáról.
Ez lényeges különbség: a tejelő tehenekre vonatkozó engedélyezési értékelés nem helyettesíti a borjaknál jelentkező konkrét tünetek kivizsgálását.
Félnek megszólalni a gazdák? Súlyos állítások hangzottak el
A cikk egyik legérzékenyebb állítása, hogy a Bovaert bíráló dán tejtermelő gazdák hatósági ellenőrzésektől tartanak, ezért sokan nem merik nyilvánosan vállalni a véleményüket.
Nielsen állítása szerint egyes gazdák váratlan ellenőrzésekkel szembesültek, miután nyilvánosan bírálták a takarmányadalék alkalmazását. A beszámoló szerint a közzétett felvételeken a borjak füljelzőit is eltakarják, hogy megőrizzék az érintett állattartók és gazdaságok névtelenségét.
Ezek komoly állítások, amelyek ellenőrzéséhez az érintett gazdák vallomásaira, a hatóságok válaszaira és dokumentált esetekre lenne szükség. A rendelkezésre álló szöveg nem mutat be olyan bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az ellenőrzések célja a kritikus vélemények elhallgattatása volt.
Az viszont alapvető közérdek, hogy a gazdák következményektől való félelem nélkül jelenthessék az állataik egészségét érintő problémákat, a hatóságok pedig átláthatóan ismertessék a kivizsgálások eredményeit.
Miért nem kapnak nagyobb nyilvánosságot az esetek?
Nielsen azt kifogásolja, hogy tudomása szerint a dán országos sajtó nem számolt be megfelelően a beteg és elhullott borjakról. Arra szólítja fel a nemzetközi szerkesztőségeket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot, és vizsgálják meg az ügyet.
A cikk szerint hasonló vita már 2025-ben is kialakult a Bovaer használatával kapcsolatban. Nielsen úgy véli, hogy akkor is csak azután kapott nagyobb figyelmet az ügy, hogy külföldi médiumok foglalkoztak vele.
Ha valóban több, egymástól független gazdaságban jelentkeztek hasonló tünetek, akkor indokolt lenne az esetek rendszerezett vizsgálata és az eredmények nyilvánosságra hozatala. A független újságírás egyik fontos feladata, hogy a gazdasági és politikai érdekektől függetlenül ellenőrizze a közérdeklődésre számot tartó állításokat.
Ugyanakkor a sajtó hallgatására vonatkozó állítás megítéléséhez azt is ellenőrizni kellene, hogy mely médiumok foglalkoztak az esettel, milyen információk álltak rendelkezésükre, és kértek-e hivatalos állásfoglalást az illetékes szervektől.
A klímavédelem fontosabb az állatok egészségénél?
A Bovaer körüli vita alapvető kérdése, hogy miként lehet összeegyeztetni a mezőgazdasági kibocsátás csökkentését az állatjóléti követelményekkel.
A készítmény alkalmazását a metánkibocsátás mérséklésével indokolják, ám egyetlen klímavédelmi intézkedés sem mentesülhet az alól, hogy folyamatosan értékeljék a biztonságosságát és a gyakorlati tapasztalatokat.
Ha az állattartók olyan tüneteket észlelnek, amelyek időben összefüggésbe hozhatók egy takarmányadalék alkalmazásával, az eseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ehhez nem elegendő sem a gazdák beszámolóinak automatikus elfogadása, sem azok bizonyítékok nélküli elutasítása.
A kérdés a fogyasztók számára is fontos. A tejtermékek biztonságával kapcsolatban a megalapozott tájékoztatásnak a tényleges vizsgálati eredményekre és az engedélyezés feltételeire kell épülnie.
Az EFSA 2021-es értékelése a meghatározott felhasználási feltételek mellett nem állapított meg fogyasztói biztonsági aggályt a Bovaerrel kezelt tehenekből származó termékek esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a később bejelentett állategészségügyi esetek kivizsgálása szükségtelen lenne.
Az Arla Foods bojkottjára szólít fel a civil újságíró
Kent Nielsen a Bovaer használatának folytatása miatt az Arla Foods bojkottjára szólítja fel a fogyasztókat. Emellett arra kéri azokat, akik beteg állatokról vagy a gazdaságokban tapasztalt problémákról készült felvételekkel rendelkeznek, hogy osszák meg azokat, hogy az esetek szélesebb nyilvánosságot kaphassanak.
A bojkottfelhívás a civil újságíró álláspontját tükrözi, nem pedig egy bizonyított vizsgálati eredményből automatikusan következő megállapítást.
A következő időszakban különösen fontos lehet, hogy az érintett gazdaságok, az állatorvosok, a dán hatóságok és a gyártó milyen dokumentumokkal tudják alátámasztani állításaikat. A nyilvánosság számára a legfontosabb kérdés az, hogy mi okozta a borjak megbetegedését, milyen vizsgálatok történtek, és szükség van-e a jelenlegi alkalmazási gyakorlat felülvizsgálatára.
A Bovaer ügye így nem csupán egy takarmányadalékról szóló vita: az állatvédelem, a klímapolitika, a fogyasztói bizalom és a hatósági átláthatóság kérdéseit is érinti.
Now that calves are dying from the toxic substance from Bovaer—NOPA (3-nitrooxypropionic acid) in Denmark 2026, it seems very strange that media outlets around the world aren’t reporting on this. For journalists or others who may be interested in the Danish Bovaerpoison-scandal, you can contact me at telephone number +45 25112723. Call or write, and you can get all information, videos, and photos completely free of charge. https://t.co/Bh0ZwZ8w38 (find us on Facebook also!) Kent Nielsen 10/5 2026
— Kent Nielsen Denmark (@Kentfrihedniels) October 5, 2026
Bovaer poisoning of cows and calves in Denmark 2026. We have now received the first report of a critically ill calf due to Bovaer poison this year A 7-day-old calf that received Bovaer milk for 3 days has now been euthanized. It had sunken eyes because it would not drink the Bovaer milk, it had difficulty breathing, it was lifeless, it could not stand up, and if it finally got up, it moved as if it were drunk. They've stopped using Bovaer on the farm now Bovaer in Denmark 2026 https://t.co/Bh0ZwZ8w38
— Kent Nielsen Denmark (@Kentfrihedniels) October 2, 2026
This is a calf in Denmark in 2026, that has been poisoned by waste products from Bovaer. NOPA 3-Nitrooxypropionic acid It has stomach pain, diarrhea, and a severely swollen knee, with joint inflammation. It is only standing in this video because it is on painkillers. For the love of God, do not let Bovaer be allowed in the country where you live, because this calf has ended up like this simply because it drank regular milk—the kind we humans are supposed to drink. Please stop this madness and Boycott Arla and climate crasy politicians https://t.co/lHMMuuK7vA https://t.co/sagFRvH71C Kent Nielsen 3/18 26
— Kent Nielsen Denmark (@Kentfrihedniels) March 18, 2026
https://uncutnews.ch/kranke-und-tote-kaelber-nach-bovaer-besorgte-landwirte-schweigen-aus-angst-warum-huellt-sich-die-presse-in-schweigen/
.png)
