Az olajinfrastruktúra után az ukránok az internet és a műholdas kapcsolat elleni támadásokra tértek át. A legnagyobb moszkvai adatközpont, a Yandex eltalálása után többnapos kimaradás és akadozás volt az orosz interneten, amit a Sberbank központja követett. Az ilyen akciókkal a hadsereg és a kormányzat kommunikációját is megszüntetik, a lakosság nem tud ügyeket intézni, se bankolni, ha nincs internet. Az egyre nagyobb függőség miatt egy hirtelen leállás komoly zavarokat okozhat nemcsak a kommunikációban, hanem az ellátásban, a kereskedelemben, a gazdaságban, a banki szolgáltatásokban – mondhatni, az élet minden területén.
Az oroszok most is tükörtámadással válaszoltak a civileket is érintő terrorakcióra, de valami más is történt: Kijev egyszer csak nem kapta meg a Starlink felderítési adatait, ezért az orosz rakéták mind célba találtak, amitől Zelenszkij dührohamot kapva vádolta Trumpot. A műholdas kapcsolat és internet nélkül a harcoló felek ugyanis nem tudják bevetni az elhárítást, se célba juttatni a drónokat és rakétákat. Míg Ukrajna az orosz adatközpontokat rongálta meg, az oroszok a műholdas kapcsolatot szakították meg. Műholdak nélkül a háborúkat csak a régi, hagyományos módon lehet megvívni, ebben viszont erősebbek az oroszok, de a Starlink rendszer használatát Amerika és az EU államai teszik lehetővé Ukrajnának a saját területükről, amit az oroszok nem tudnak megakadályozni. Ezért a háború az űrbe költözhet, vagy a földi átjátszóállomások és adattovábbító központok ellen folytatódhat.
Trump tavaly bejelentett egy új űrfegyvert a műholdak ellen, ezzel szemben az oroszok nem a fizikai megsemmisítésben, hanem a műholdak adattovábbító képességének leblokkolásában látják a megoldást. A Starlink rendszerről nemcsak a katonai felderítési adatok jönnek, hanem minden más is. A műholdak használatát pedig Musk bérbeadta az államoknak, amivel kiadta a kezéből a le- vagy bekapcsolás lehetőségét. Minél több forgalom megy ezeken a kettős hasznosítású műholdakon keresztül, annál sebezhetőbbé válik a háború miatt az adott állam, amelyik elfogadta Musk ajánlatát.
Az oroszok eleinte a Starlinket hackelték meg saját használatra, de a sebezhetőséget Muskék kijavították, ám ezalatt az idő alatt az oroszok is átálltak egy saját műholdas rendszerre. A kérdés már csak az, hogyan és mivel lehet az űrben megvédeni a műholdakat, ha Amerika a fegyverek űrbe telepítésének tilalmát sem fogja betartani, azaz kilép az egyezményből, mint a START-ból is tette? Vagy arra spekulálnak, hogy a műhold önmagában nem fegyver, ezért a megsemmisítésük nem háborús cselekmény?
Az ukrán titkosszolgálat szorosan együttműködik az angollal. Együtt, és valószínűleg a háborút kiszélesíteni akaró NATO tudtával tervelik ki és hajtják végre a terrorakciókat és szabotázsokat az EU azon államainak területén, amelyek ellenzik Ukrajna támogatását, és nem akarnak az oroszokkal háborúzni. Ezeket a tagállamokat Ukrajna vagy az angolok „figyelmeztetik” a kötelességükre, az engedelmességre a részvételben és a tagállami szavazásokon, ahol Ukrajna érdekeiben kell egyhangú döntéseket hozni. A vétózásért, blokkolásért, de már a háborúellenes kijelentésekért is büntetés jár, aminek ostora minden esetben a civileken csattan.
Ilyen volt az Északi Áramlat felrobbantása, a Barátság vezeték elleni támadások és a finomítókban történt „balesetek”, az LNG-elosztóban a tűz, valamint a kormányzati adatközpontok feltörésével azok működésének leállítása, vagy az iskoláknak, kormányzati részlegeknek a „muzulmán testvériség” nevében küldött fenyegető, zsaroló e-mailek.
A sor most Bulgárián van, amely ellenezte az Oroszországot megtámadni „hajlandók koalíciójának” fegyverkezési és háborús tervét, nem fogadta el az erre szánt háborús költségvetést, és feltehetőleg mást sem, amiért most ők kaptak egy erős figyelmeztetést egy ukrán provokációval: 10-én éjjel a Szófia közelébe telepített 17 Starlink földi antennából 11-et felgyújtott két álarcos, majd a felvételt feltették az internetre. Az ellenzék azonnal, minden információ nélkül az oroszokat gyanúsította meg. A műholdvevő antennák az ukrajnai katonai kommunikációt biztosították.
Az sem kizárt, hogy egy hasonló szabotázs lehetett az oka annak, hogy Kijev nem kapta meg időben az információt az orosz rakétatámadásról, és azok eltalálták a védelmi minisztérium főhadiszállását és egy áramelosztót, amiért Kijev információ és áram nélkül maradt.
A bolgár kormány elhallgatta az esetet, ami csak négy nap múlva került nyilvánosságra egy helyi kiadvány jóvoltából. A reakció a szabotázsra hasonló terelés volt, mint amikor a MOL százhalombattai telepén történt hasonló: Orbán is csak annyit nyilatkozott, hogy a nyomozás érdekében nem nyilatkozik, de minden erőt bevetnek a tettesek felderítésére. Azóta sincsenek meg, ahogy a bulgáriai szabotázs tetteseit sem fogják egyhamar megtalálni, aminek több oka is lehet: hogy Trump titkosszolgálati emberei voltak, akik Zelenszkijt figyelmeztették rá, hogy ha ellenszegül Trumpnak, Kijevet kiszolgáltatják az oroszoknak, mert ahogy a bolgároknál, úgy bárhol máshol is bármikor ki tudják iktatni a műholdas kapcsolatot Ukrajna és a NATO között.
A másik lehetőség Zelenszkij saját ukrán ellenzéke. A Kijev elleni támadások nemcsak a kormányzati és katonai parancsnokságok és hivatalok ellen szólnak, hanem az internet, az áram-, a fűtés- és a vízszolgáltatás leállása után maga az ottani lakosság fogja leghangosabban követelni Zelenszkij lemondását és a választások megtartását, mert a háborúnak csak így lehet véget vetni, a békemegállapodást csak legitim elnök és kormányzat írhatja alá.
Az sem kizárt, hogy ezeket a drónos és gyújtogatásos akciókat a kormányok tudtával maga az EU szervezi, hogy ráfoghassák az oroszokra, mert valamivel igazolniuk kell a lakosságtól a háborújukra elvont milliárdos kiadásokat, és a háború ukrán áldozataiért le kell mosniuk magukról a gyanú árnyékát is. Az antenna elleni szabotázst a bolgárok is, mint mindenki más, azonnal és gondolkodás nélkül az oroszokra fogták. Az EU politikusait sikerült olyan szinten oroszfóbiássá tenni, hogy képtelenek lettek észrevenni a nekik állított csapdákat, az ukránok és angolok hamis zászlós akcióiról ne is beszéljünk. Legyenek azok drónok, adatközpont-feltörések vagy antennák és radarok elleni támadások.
Lengyelországban is történt egy eset a múlt hónapban. A tűz az alállomáson ütött ki, a feltételezett elkövetőket a Reuters meg nem erősített híradása szerint a német rendőrség fogta el.
Az effajta szabotázsok mögöttes célja az oroszellenes hangulat szítása vagy felerősítése is lehet, ezért a figyelmeztetés a bolgár kormánynak is szólhatott: ha nem hajlandók segíteni Ukrajnát és támogatni a háborúra hajlandókat, akkor hasonló szabotázsokkal leblokkolhatják a kormányzat műholdról működő adatközpontjait, ami zavart okoz a hivatalok működésében, ezzel pedig kormányellenes reakciót válthatnak ki a lakosságból.
Bármelyik ok is áll a háttérben, a bolgár kormánynak mindenképpen el kell titkolnia az igazságot. Ebben az őrült háborús hisztériában az sem jelent biztonságot, ha az államok akár csak látszólag is, de támogatják az EU-t, de az sem, ha ellene vannak. Ezért Európa egy része inkább beletörődik a helyzetbe, hallgat és tűr, kivár, míg a háborús hiénák az öngyilkosságra való hajlandóságukkal őket is háborúba sodorhatják, amiért a felelősség a magukat gyáván meghúzókat ugyanúgy terheli, mint a harci dobokat verőket.
Orbán megpróbált kívül tartani minket a háborútól, annak ellenére, hogy ő is agresszornak nevezte az oroszokat, de a háborús, ellenséges retorika és az értelmetlen szankciók miatt elítélte a brüsszeli gittegyletet. A békét és a „szeretet országát” hirdető, hazugságok és teljesíthetetlen ígéretek garmadájával a magyarokat Orbánék ellen uszító hazaáruló Peti-kém kormánya viszont lepaktált az igazi ellenségeinkkel, és a Birodalom császárnőjének hajbókolva visz minket az önmegsemmisítésbe Oroszország ellen.
Amiért elődeink az életüket és vérüket adták: a szabadságot és a függetlenséget, azt mostanra a magyarok fele megtagadta, mert nekik a haza már Európát és nem Magyarországot jelenti. Az EU egyre nyíltabban és határozottabban fejezi ki háborús szándékát Oroszországgal szemben. A helyzet hasonlóvá vált, mint az első két világháború előtt. A sémák azonosak, a cél ugyanaz, a háttérben bujtogató angolszászok és szabadkőművesek is ugyanazt a tervet követik, mint az elődeik.
Most az Oroszországtól elszakított Kalinyingrádot szemelték ki casus bellinek, hogy az oroszokat védekezésre provokálva támadással vádolhassák meg, vagy hadüzenetet csikarjanak ki belőlük, hogy a felkészített haderőt ellenük fordíthassák. De Amerika és Izrael újabb nagy háborúját sem ők fogják megvívni és megfizetni az árát, hanem megint Európa, és vele együtt mi is.
A békéből háború lett. A szeretetből gyűlölködés. Az elszámoltatásból fosztogatás. A szabadságból hűbéri viszony és szolgaság. Az önrendelkezésből kiszolgáltatottság. A diktatúra demokráciának nevezi magát.
Mi pedig még mindig egymás ellen harcolunk, mert nem vesszük észre, kik az igazi ellenségeink, és milyen jövőt szántak nekünk.
/ G. Ági /
.png)
