.png)
„Eddig és ne tovább” – üzeni a magyar kormány Brüsszelnek, miután bejelentette: jogi útra tereli az uniós bíróság által kiszabott napi egymillió eurós büntetés ügyét. Az ügy precedens értékű lehet a tagállamok és az uniós intézmények közötti jogi csatározásokban.
Magyarország minden eddiginél élesebb lépésre szánta el magát az Európai Unióval szemben: a kormány nemzetközi ügyvédi iroda segítségével pert indít az Európai Unió Bírósága ellen – erősítette meg Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában.
A döntés hátterében az a bírósági ítélet áll, amely naponta egymillió eurós bírságot ró Magyarországra, amiért a kormány nem teljesítette az EU által elvárt migrációs szabályozási kötelezettségeket. A kabinet azonban ezt nemcsak igazságtalannak, hanem súlyosan szuverenitást sértőnek tartja.
Brüsszeli nyomás – magyar válasz
Bakondi emlékeztetett: az EU évek óta élesen bírálja a magyar migrációs politikát, és több alkalommal is jogi eljárást indított az ország ellen. Az egyik ilyen ügy végül odáig fajult, hogy az uniós bíróság – példátlan módon – napi egymillió euróra büntette Magyarországot. Az ok: Budapest nem engedte, hogy a migránsok Magyarországon nyújtsák be menedékkérelmüket, hanem erre Szerbiát jelölte meg biztonságos harmadik országként.
– Ez gyakorlatilag egy ultimátum arra, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat – fogalmazott a főtanácsadó. Hozzátette: a kormány válasza egyértelmű és határozott. Egy világszerte elismert, komoly nemzetközi ügyvédi csapat fogja képviselni az országot a luxembourgi testülettel szemben. Az iroda két tagja korábban maga is az Európai Unió Bíróságának bírája volt – jegyezte meg.
2015: A fordulópont éve
A beszélgetés során Bakondi felidézte a 2015-ös migrációs válságot, amikor alig két hónap alatt mintegy 400 ezer illegális határátlépő érkezett Magyarország területére. Az ország tranzitállomássá vált, miközben az érkezők többsége nem kívánt itt maradni. A kormány ekkor szembesült a kérdéssel: hogyan lehet hatékonyan kezelni a tömeges bevándorlást?
A kabinet a magyar emberek véleményét is kikérte: a nemzeti konzultációban a válaszadók 83 százaléka támogatta, hogy állítsák meg az illegális migrációt. Ennek nyomán a kormány három pilléres védekezési stratégiát vezetett be: műszaki határzár, jogi határzár, és fokozott rendőri-katonai jelenlét.
Nincs terror, nincs no-go zóna – és nincs visszakozás
– A magyar modell működik – hangsúlyozta Bakondi. Mint mondta, az országban nincsenek terrorcselekmények, no-go zónák, a közbiztonság nem romlott, és a szociális ellátórendszer sincs extrém nyomás alatt – szemben számos nyugat-európai példával.
A főtanácsadó szerint nem véletlen, hogy bár az Európai Unió brüsszeli vezetése továbbra is bírálja a magyar hozzáállást, egyre több tagállam kezd hasonlóan cselekedni. Nemzeti megoldásokat keres többek között Olaszország, Bulgária, Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Spanyolország is.
Jogállami harc vagy szuverenitásvédelem?
A mostani per – amely során Magyarország az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye ellen lép fel – nem csupán jogi, de politikai jelentőségű is. Egyesek szerint ez a jogállamiság határainak feszegetése, mások szerint a tagállami szuverenitás védelme egy egyre inkább központosító uniós bürokráciával szemben.
A következő hónapokban eldőlhet, hogy a magyar állam jogi érvekkel tudja-e visszafordítani a példátlan összegű szankciót – és hogy lesz-e más ország, amely hasonló útra lép.
Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
.png)
.png&description=Magyarország jogi offenzívát indít: pert indít az Európai Unió Bírósága ellen){kind=link}