Brüsszel–Kijev tengely kontra magyar rezsicsökkentés – forrósodik az európai energiaháború
Luxembourgban hétfőn az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén robbant a politikai bomba: Magyarország és Szlovákia közösen vétózta meg azt a javaslatot, amely az orosz energiahordozók uniós kivezetését sürgette. A tervezet – amelyet a Von der Leyen–Zelenszkij-tervként emlegetnek – gyökeresen átalakítaná az unió energiapolitikáját. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli bejelentéssel élve leszögezte: Magyarország mindent megtesz, hogy megvédje a lakosság rezsiköltségeit és elkerülje az energiaellátás ellehetetlenülését.
"Brüsszel lefeküdt Kijevnek" – éles szavak Szijjártótól
A tárcavezető éles kritikával illette az Európai Bizottságot, mondván: „Brüsszel lefeküdt Kijevnek”, és a tagállamok többsége is vakon követi az ukrán érdekeket, figyelmen kívül hagyva a közép-európai országok valóságos energiaellátási kihívásait. Az új brüsszeli javaslat célja, hogy ellehetetlenítse az olcsó orosz gáz és olaj beszerzését – ez viszont Szijjártó szerint „többszörös rezsiemelkedést” eredményezne a magyar háztartásokban.
„A magyar embereknek a mostani rezsiköltségek kétszeresét, háromszorosát, akár négyszeresét kellene fizetniük” – figyelmeztetett a miniszter.
Szuverenitás kontra szolidaritás: Brüsszel átlépi a vörös vonalat?
Szijjártó Péter szerint a javaslat súlyosan sérti Magyarország szuverenitását, ugyanis az uniós alapszerződés világosan rögzíti: az energiapolitika nemzeti hatáskör. A külügyminiszter hangsúlyozta: a döntés, hogy egy ország honnan és milyen áron vásárol energiahordozót, kizárólag saját kompetenciája – ebbe sem Brüsszelnek, sem más tagállamnak nincs beleszólása.
Földrajzi valóság kontra politikai illúziók
„A földrajz számít” – szögezte le Szijjártó, rámutatva: egy nyugat-európai, tengerparttal rendelkező ország nem összehasonlítható egy kontinentális elhelyezkedésű, csővezetékekre utalt közép-európai állammal. A magyar kormány szerint az energiapolitikai döntések nem lehetnek ideológiai alapúak, különösen nem egy háborús helyzet árnyékában.
A terv egyoldalú függőséget okozna – és óriási nyereséget másoknak
A tárcavezető hangsúlyozta: ha a Von der Leyen–Zelenszkij-terv átmegy, Magyarország kiszolgáltatottá válna az egyetlen megmaradó kőolaj-útvonal, a horvát vezeték irányába – amelynek használatáért Zágráb már most is ötszörös tranzitdíjat számol fel. A gázellátás terén sem jobb a helyzet: a Török Áramlat kiiktatása és az ukrán vezetékek leállása után alig maradna biztonságos opció.
„Ha kettő vezetékből egy marad, attól fogunk függeni. Ez nem csökkenti, hanem növeli a függőséget.”
Brüsszeli képmutatás: amikor a szolidaritás csak szólam
A miniszter szerint Brüsszel képmutató módon hivatkozik szolidaritásra, miközben a valóságban Magyarország nem kapott támogatást, amikor Ukrajna elzárta a gázvezetéket, vagy amikor Horvátország brutálisan megemelte a tranzitdíjakat. „A tettek nem igazolják a szavakat” – fogalmazott Szijjártó.
Brüsszel 800 milliárdos terhet pakolna a magyar gazdaságra
A Von der Leyen–Zelenszkij-terv bevezetése évi 800 milliárd forintos pluszkiadást róna Magyarországra – figyelmeztetett a külgazdasági miniszter. Ez a vállalhatatlan költség azonnal begyűrűzne a lakossági rezsiszámlákba is.
„Ezért vetettünk be minden eszközt, és ezért vétóztunk Szlovákiával együtt.”
Feszültség a Közel-Keleten – de Brüsszel újabb válságot gerjeszt
A luxembourgi tanácsülés idején már érezhetőek voltak a Közel-Keletből induló izraeli–iráni konfliktus globális hatásai, különösen az energiaárak alakulására nézve. A magyar álláspont szerint ebben a bizonytalan helyzetben nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek tovább növelik az ellátásbizonytalanságot és az inflációs nyomást.
Magyarország: Ukrajna kulcsfontosságú energiaszolgáltatója
A külügyminiszter kiemelte: jelenleg Ukrajna áramimportjának közel fele – 40–42 százaléka – Magyarországról érkezik. Ha hazánk energiaellátása sérül, az nemcsak a magyar családokat, hanem Ukrajna ellátásbiztonságát is súlyosan érintené.
Orbán Viktor is bekapcsolódik: megkezdődött a politikai csata
Szijjártó Péter szerint a mostani tanácskozás csak a kezdet: a következő hetekben és hónapokban kemény tárgyalások és politikai csaták várhatók, nemcsak miniszteri, hanem miniszterelnöki szinten is.
„Orbán Viktorral együtt készen állunk a harcra – addig fogunk küzdeni, ameddig csak kell.”
Jogállamisági eljárás Brüsszel ellen?
A magyar kormány nem zárja ki, hogy a Von der Leyen–Zelenszkij-terv miatt jogi lépéseket is tesz az Európai Bizottsággal szemben. A külügyminiszter szerint a javaslat jogi értelemben is támadható, mivel szankciós intézkedésnek minősül, amit kereskedelempolitikai csomagként próbálnak elfedni.
Eldőlhet a jövő: Magyarország nem hátrál
Szijjártó Péter világossá tette: a magyar kormány nem hajlandó elfogadni, hogy más országok döntsék el, milyen forrásból és milyen áron biztosítják hazánk energiaellátását. A következő hónapokban minden lehetséges európai fórumon harcba szállnak, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását – és a magyar családokat az elszálló rezsiköltségektől.
