Hossó Andrea szerint a nyugati országok, különösen az Európai Unió, már régóta kritikusak az Orbán-kormánnyal szemben. Ennek fő oka, hogy Magyarország nem igazodott a nyugati állásponthoz az ukrajnai háború ügyében, valamint eltérő politikát képviselt a migráció és a genderkérdések terén.
Úgy látja, hogy a nyugati média hosszú ideje egy „rezsimváltás” szükségességét sugallta, és a választási eredményt ennek beteljesüléseként ünnepli. Állítása szerint a kormányt gyakran szélsőséges jelzőkkel illették, és a leváltását kívánatos politikai célnak tekintették.
Egy általa idézett Financial Times-cikk szerint az Európai Unió a Magyarországnak járó, mintegy 35 milliárd euró kifizetését feltételekhez köti. Ezek között szerepel a migrációs politika megváltoztatása, az Ukrajnával kapcsolatos álláspont átalakítása, a szankciók támogatása, valamint az intézményrendszer – beleértve a bíróságokat és állami vezetői pozíciókat – átszervezése.
A közgazdász ezt súlyos beavatkozásként értelmezi, mivel szerinte külső szereplők így közvetlen hatást gyakorolhatnak a magyar belpolitikára. Ebből arra a következtetésre jut, hogy a politikai változás nem pusztán belső folyamat, hanem részben külső érdekek által is vezérelt.
Saját véleménye szerint a kialakult helyzet „puccsszerű” jellegű, amelyben a belső elégedetlenséget – például a korrupció, a vagyoni különbségek és a gazdasági problémák miatti kritikákat – külső erők is felhasználták.
Gazdasági szempontból bírálja azt a modellt, amely a külföldi nagyvállalatokra épül, és kiemeli a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket. Szerinte a rendszerváltás utáni privatizáció során Magyarország jelentős gazdasági önállóságot veszített, és fennáll a veszélye annak, hogy hasonló folyamat ismétlődik meg.
Az EU-s pénzek kapcsán úgy véli, hogy azok megszerzése komoly politikai engedményekhez kötött lehet, különösen az ukrán háború támogatása és az energiapolitika átalakítása terén. Felveti azt is, hogy az ország kiszolgáltatottá válhat, ha lemond az orosz energiahordozókról.
A forint erősödését nem tekinti valós gazdasági teljesítménynek, hanem a nemzetközi politikai és befektetői reakciók következményének tartja. Szerinte a piacok pozitívan reagáltak a politikai fordulatra, ami rövid távon árfolyam-erősödést okozott.
Összességében úgy látja, hogy a jelenlegi folyamatok komoly kockázatokat hordoznak Magyarország gazdasági és politikai szuverenitására nézve, és kérdéses, hogy az ország hosszú távon nyertese vagy vesztese lesz ennek az átalakulásnak.
