Végleg elfogyhat a víz Európában – az Európai Bizottság riadót fújt, és drámai lépéseket sürget a kontinens vízkészleteinek megóvása érdekében. A frissen bemutatott uniós vízügyi stratégia szerint 2030-ig legalább 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfogyasztást – nemcsak kormányzati, hanem lakossági szinten is. A cél: elkerülni az egyre súlyosabbá váló aszályokat, megerősíteni az infrastruktúrát és változtatni a pazarló vízhasználati szokásokon.
„A víz nem ismeri a határokat” – figyelmeztet Brüsszel
Az uniós döntéshozók szerint a vízhiány már nem csupán a mediterrán országok gondja – egész Európa vízválság felé sodródik. Az Európai Bizottság történelmi lépésre szánta el magát: először tűz ki közös vízmegtakarítási célt az összes tagállam számára.
„Még a zuhany alatt is el kell gondolkodnunk, hogyan használjuk a vizet” – fogalmazott Jessika Roswall környezetvédelmi biztos a Financial Timesnak. A cél nemcsak a takarékoskodás, hanem a vízellátó rendszerek ellenállóbbá és hatékonyabbá tétele, mivel a klímaváltozás miatt a száraz időszakok egyre hosszabbak és súlyosabbak.
Válsághangulat: több ország már a tűréshatáron van
A vízhiány már nem jövőbeli rémkép – valós és azonnali fenyegetés. Görögország legnagyobb vízszolgáltatója szerint Athén akár két éven belül kifogyhat a vízből, Ciprus pedig zsinórban harmadik aszályos évére készül. Franciaországban és Spanyolországban már most társadalmi feszültségek alakultak ki a vízhasználat körül. Svédországban locsolási tilalom van érvényben.
Elöregedett vízhálózat, pazarló rendszerek – évente 23 milliárd euró kellene a javításra
Az EU vízhálózatainak állapota lesújtó: a víz mintegy negyede elvész az elöregedett vezetékek miatt, Bulgáriában ez az arány eléri a 60 százalékot. Az Európai Beruházási Bank 2025 és 2027 között 15 milliárd eurós támogatási programot indít a korszerűsítésre. A bizottság szerint évente legalább 23 milliárd euróra lenne szükség a vízvezetékek, szivattyúk és tisztítótelepek megújítására.
Újrahasznosítás: az EU szégyenkezhet – mindössze 2,4 százalék
Bár a technológia rendelkezésre áll, az EU-ban csupán a víz 2,4 százalékát hasznosítják újra. Ez riasztóan alacsony, és a bizottság szerint sürgősen változtatni kell rajta. A 10 százalékos vízmegtakarítás nem lesz kötelező, de elvárt, hogy minden tagállam saját célokat állítson fel, és pontosabban mérje a vízfogyasztást – jelenleg ez az egyik legnagyobb hiányosság.
Gazdasági hatások: már az eurózónás GDP-t is fenyegeti a vízhiány
A vízválság nemcsak környezeti, hanem gazdasági kockázatot is jelent. Az Európai Központi Bank szerint a felszíni vízkészletek szűkössége akár az euróövezeti GDP 15 százalékát is veszélyeztetheti. Bár az idei tavaszi esők Dél-Európában átmeneti enyhülést hoztak, a szakértők szerint ez csak rövid lélegzetvételnyi szünet a tartós vízhiány előtt.
Társadalmi egyeztetés indul – most minden országon múlik, mi lesz Európa vízjövője
A bizottság hamarosan társadalmi vitára bocsátja az új vízügyi tervezetet. A cél világos: a víz nem korlátlan erőforrás, és ha nem változtatunk azonnal, a következmények drámaiak lehetnek – társadalmi, gazdasági és környezeti szinten egyaránt.
