Miközben a világ figyelme egyre inkább az újabb geopolitikai feszültségekre és biztonsági kockázatokra szegeződik, az Európai Unió csendben, de annál határozottabban dolgozik egy átfogó, egészségügyi vészhelyzeti reagálási stratégián – immár a védelem és a hadsereg bevonásával.
Az Euractiv birtokába került belső dokumentum szerint az EU Bizottsága új „orvosi ellenintézkedési stratégiát” tervez bemutatni, amely radikálisan új megközelítést javasol a jövő járványainak vagy biológiai támadásainak kezelésére. A cél: gyorsabb döntéshozatal, összehangolt védekezés – akár nemzeti hatásköröket is felülíró központi irányítással.
Oltások, maszkok, karantén – újra napirenden?
A stratégia szíve a preventív fellépés: vakcinák, terápiák, diagnosztikai eszközök és védőfelszerelések közös, uniós szintű beszerzése és elosztása. Az EU célja egy olyan rendszer kiépítése, amely szükség esetén központilag rendelhet el egészségügyi intézkedéseket az összes tagállamban – akár a WHO-tól függetlenül is.
A dokumentum alapján az új válságkezelési modell katonai együttműködést is magában foglal. Az EU a NATO-val és a tagállamok védelmi minisztériumaival együttműködve készül arra az eshetőségre, ha egy járvány vagy biológiai támadás katonai válaszlépést is szükségessé tenne.
Digitális kontroll, központi narratíva, cenzúra?
A stratégia fontos része a dezinformáció elleni fellépés. Az úgynevezett DSA – azaz a Digitális Szolgáltatásokról Szóló Törvény – alapján már megkezdődött az „egészségügyi félretájékoztatás” elleni harc, amely gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy a központi állásponttal ellentétes vélemények cenzúrázhatóvá és akár büntethetővé is válhatnak.
A kritikusok szerint ez a gyakorlat nemcsak a véleményszabadságot veszélyezteti, hanem lehetőséget ad arra, hogy az intézkedésekkel szembeni lakossági ellenállást előre elfojtsák. A stratégia hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen egy „tudományosan megalapozott nyilvános kommunikáció” kialakítása – de vajon ki dönti el, mi számít tudománynak és mi dezinformációnak?
Katonai bevetés lakosság ellen? Ez már nem sci-fi
A dokumentumból kiderül, hogy az EU a jövőben civil-katonai együttműködést is szorgalmaz, például logisztikai, adatkezelési és vészhelyzeti reagálási téren. A cél egy egységes adatplatform – „ATHINA” néven – amelyhez a védelmi és egészségügyi szervek közösen férnek hozzá, és valós időben tudják nyomon követni a vészhelyzetek alakulását.
Felmerül a kérdés: egy újabb pandémia idején valóban bevethető lesz a hadsereg akár polgári lakossággal szemben is? A válasz egyelőre nem világos – de a stratégia szerint „fegyveres konfliktusokkal összefüggő egészségügyi vészhelyzetekre” is készülni kell.
WHO-szerződés: július 19. a végső határidő
A háttérben közben közeledik a WHO új nemzetközi egészségügyi szerződésének határideje is: július 19-ig kellene a tagállamoknak aláírniuk azt a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy globális járványhelyzetben a WHO közvetlenül utasíthassa a tagállamokat.
A szerződés elfogadása után a nemzeti kormányok már nem léphetnének ki önállóan a rendszerből – az egészségügyi önrendelkezés jogát végleg átadhatják a nemzetközi szervezetnek. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel az állami szuverenitás és a demokrácia jövőjével kapcsolatban.
Mi jön ezután? Technológia, genetika, társadalmi átalakítás?
A stratégia részeként gyorsított támogatást kapnak az új antibiotikumokat és orvosi technológiákat fejlesztő vállalatok, különösen az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben. Egy 2025 végére induló „Gyorsítóprogram” szolgálná ki őket, ahol a finanszírozás és engedélyeztetés is központosítottá válik.
Közben egyes elemzők szerint a COVID-19 alatt bevezetett kísérleti mRNS vakcinák csak a kezdetet jelentették. Megindultak a spekulációk a génmódosítás, nanotechnológia (pl. grafénoxid) és mesterséges intelligencia lehetséges felhasználásáról az egészségügyi rendszerekben – és a társadalom átalakításában.
Globális terv vagy szükséges óvintézkedés?
Miközben az Európai Bizottság szakmai alapokra hivatkozva a biztonság növelését és az összehangolt reagálást hangsúlyozza, egyre több kritikus emeli fel szavát a demokratikus kontroll gyengülése, a központosított hatalom, valamint a katonai befolyás miatt.
A jövő egészségügyi válságai lehetnek valódi fenyegetések – de az intézkedések, amelyekkel megelőzni akarják őket, átalakíthatják Európa politikai és társadalmi struktúráját is. Hogy ez szükséges evolúció vagy veszélyes kísérlet, az hamarosan kiderül.
Forrás: https://www.euractiv.com/section/health-consumers/news/exclusive-eu-seeks-defence-cooperation-for-future-health-emergencies/
.png)
.png)
