A brüsszeli döntéshozók újabb vitatott lépésre szánták el magukat: miközben egyre több gazda kétségbeesetten próbál életben maradni, az uniós vezetés az ukrán mezőgazdaságba pumpál milliárdokat, a saját gazdáikat viszont támogatásmegvonással sújtják. A magyar mezőgazdaság – és vele együtt egész Európa agráriuma – újabb csapás előtt áll.
A vita középpontjában az ukrán gabona áll: génmódosított növények, gyomirtókkal kezelt áruk és lazább ellenőrzések. Ezek az élelmiszerek özönlenek be az uniós piacokra – köztük Magyarországra is –, miközben a hazai termelők egyre inkább háttérbe szorulnak. A kérdés már nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi is: mi kerül a tányérunkra valójában?
Politikai játszma zajlik az agrárium kárára?
A brüsszeli irányvonal látszólag világos: az ukrán mezőgazdasági export megnyitása politikai szövetségek erősítését szolgálja – de vajon milyen áron? Az uniós szabályozások fellazítása, a környezetvédelmi előírások háttérbe szorítása és az import liberalizálása veszélyezteti a hagyományos európai mezőgazdaság jövőjét.
Több millió európai gazda – köztük számos magyar termelő – egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül. A támogatások megvonása, az alacsony felvásárlási árak és a piacot elárasztó olcsó importáruk padlóra küldhetik az egész ágazatot.
Kinek az érdeke ez az egész?
A kérdés, amit egyre többen feltesznek: ki profitál ebből az új irányból? A termelők nem, a fogyasztók sem biztosan. Az olcsó ukrán gabona mögött sokszor nem átlátható gyártási folyamatok, gyengébb minőség és környezeti kockázatok állnak. A döntéshozók szerint ez a szükséges ára a geopolitikai stabilitásnak – a gazdák szerint viszont ez a szektoruk kivégzése.
Az agrárium jövője egyre bizonytalanabb. A magyar gazdák aggódnak, a szakértők figyelmeztetnek, a társadalom pedig jogosan teszi fel a kérdést: Brüsszel tényleg lecseréli a biztonságos, hazai élelmiszert a kétes eredetű, mérgező importtermékekre?