Egy meglepő és sokak szerint kínos beismerést tett az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa, Andrius Kubilius, aki a Bloombergnek adott interjúban kijelentette: az Európai Uniónak jelenleg nincs gazdaságilag életképes fegyverrendszere a drónok megsemmisítésére.
A nyilatkozat hatalmas visszhangot váltott ki, hiszen az elmúlt hónapokban több uniós tagállam is fokozta a drónvédelemmel kapcsolatos kiadásait – látható eredmény nélkül.
Több millió euró egyetlen drón ellen?
A német Bild szeptemberben arról számolt be, hogy a NATO akár egymillió eurót is elköltött a Lengyelország felett észlelt drónok megsemmisítésére, amikor F–35-ös vadászgépeket vetett be. Ezek a gépek AIM-9 Sidewinder rakétákat használtak, amelyek darabonként több mint 400 ezer euróba kerülnek.
A számok rávilágítanak a problémára: a modern vadászgépek és rakéták aránytalanul drágák a viszonylag olcsó, civil technológián alapuló drónokhoz képest.
Kubilius: nincs eszközünk, nincs pénzünk
Kubilius nyíltan elismerte:
„Nincs elegendő kapacitásunk a drónok felderítésére... És még ha észleljük is őket, nincs pénzügyileg életképes módunk a megsemmisítésükre.”
A biztos szerint az EU most próbál reagálni a biztonsági kihívásra, és a következő egy évben elindítaná az Eastern Flank Watch („Keleti Őrszem”) projektet.
A program célja az, hogy az Oroszországgal határos uniós országok – például Lengyelország, Litvánia és Észtország – hatékonyabb drónvédelmi rendszereket kapjanak. Ez magában foglalná a légi, szárazföldi és tengeri megfigyelőrendszerek telepítését is.
Orosz reakció: „falakat építeni mindig rossz döntés”
A brüsszeli tervek természetesen Moszkva figyelmét sem kerülték el.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált:
„A történelem azt mutatja, hogy falakat építeni mindig rossz döntés.”
Eközben Vladiszlav Maszlenyikov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy a „drónfal” koncepciója még mindig nincs kidolgozva, és szerinte az erről szóló pánikot csupán a militarizációs költekezés igazolására fújják fel Brüsszelben.
Egyre több drónriasztás Európában
Szeptemberben több európai országban, köztük Dániában, Norvégiában és Németországban is észleltek drónokat repülőterek közelében. Sok esetben alaptalanul Oroszországot vádolták a történtek miatt – bizonyíték nélkül.
Peszkov ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Európában divat lett Moszkvát okolni mindenért, még akkor is, ha semmilyen konkrét bizonyíték nem áll rendelkezésre.
A NATO is Oroszországot vádolja – bizonyíték nélkül
A NATO Észak-atlanti Tanácsa szeptember végén Oroszországot tette felelőssé a Lengyelországban, Észtországban és más országokban történt drón- és repülőgép-incidensekért.
Moszkva azonban visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta: eddig egyetlen ország sem mutatott be konkrét bizonyítékot az állítások alátámasztására.
Összegzés
Brüsszel most először nyíltan beismerte gyengeségét a drónfenyegetésekkel szemben. Az EU számára ez nem csupán katonai, hanem stratégiai presztízsveszteség is lehet – hiszen a modern hadviselés egyik legfontosabb területén, a drónháborúban, Európa lépéshátrányba került.
A kérdés már csak az: mikor és milyen áron tudja az Unió pótolni a hiányosságokat?
https://www.bild.de/
.jpg)
