Berlin és London közösen fejleszt új rakétákat – az USA döntése kulcsfontosságú lehet.
Ukrajna napokon belül megkaphatja az első nagy hatótávolságú fegyverrendszereit a Németországgal közösen indított hadiipari együttműködés keretében – jelentette be Friedrich Merz német kancellár egy londoni sajtótájékoztatón, ahol Keir Starmer brit miniszterelnökkel közösen lépett a nyilvánosság elé.
„Természetesen részletesen megvitattuk Ukrajna katonai támogatását. Nemcsak a légvédelemről van szó, hanem arról is, hogy Ukrajna képes legyen hosszabb hatótávolságú fegyverekkel is megvédeni magát. Ezt mi 'nagy hatótávolságú tűzerőnek' nevezzük. A következő hetekben komolyabb segítséget kapnak ebben az irányban, többek között a velük megkötött ipari együttműködés keretében" – fogalmazott Merz.
Részleteket ugyan nem árult el, de hangsúlyozta: „Ukrajna az elkövetkező hónapokban lényegesen nagyobb volumenű támogatást fog kapni ezekből a rendszerekből.” A kancellár azt is elmondta, hogy közeli kapcsolatban áll több amerikai szenátorral, akik hetek óta készítik elő az ehhez szükséges döntéseket. Merz reményét fejezte ki, hogy a Fehér Ház és a Kongresszus végre zöld utat ad a tervezett támogatásnak.
A két vezető egy új, barátsági és együttműködési egyezményt is aláírt, amelynek értelmében Berlin és London a következő évtizedben több mint 2000 kilométer hatótávolságú új rakétarendszerek közös fejlesztésébe kezd. Emellett szorosabb együttműködést alakítanak ki az illegális migráció elleni harcban is.
A német védelmi minisztérium szerint Ukrajna már július végéig megkaphatja az első, közös fejlesztésű hosszú hatótávolságú rendszereket. A projekt hátterében az áll, hogy Volodimir Zelenszkij még május 28-i berlini látogatásán írta alá a hosszú hatótávolságú fegyverek ukrajnai gyártásáról szóló megállapodást. Június közepén pedig a német védelmi miniszter, Boris Pistorius is megerősítette, hogy közös drón- és robotrepülőgép-gyártás is indulhat Kijevben.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverszállító Ukrajna számára: a háború kezdete óta már több mint 40 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Kijevnek. Moszkva ugyanakkor ismételten figyelmeztetett: a nyugati fegyverszállítmányok csak tovább mélyítik és elnyújtják a konfliktust.
Forrás: TASS
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Friedrich Merz – A pénz embere. Volt BlackRock-vezér, neoliberális doktrínák híve, Amerika érdekeinek németországi képviselője. De vajon kinek az érdekeit szolgálja valójában Friedrich Merz?
Friedrich Merz, a globális pénzvilág egyik legismertebb németországi szereplőjeként is komoly pályát futott be. 2016-ban csatlakozott a világ legnagyobb befektetési alapjához, a BlackRockhoz, ahol a cég németországi felügyelőbizottságának élén stratégiai irányítást is gyakorolt.
Érdekes egybeesés, hogy épp ebben az időszakban vált a BlackRock az egyik legnagyobb külföldi részvényessé olyan kulcsfontosságú német cégekben, mint a Deutsche Bank, a Volkswagen, a BMW vagy a Siemens.
Kapcsolatok a nemzetközi elit csúcsán
Merz BlackRock-os szerepe révén szoros kapcsolatokat ápolt a globális üzleti elit kulcsszereplőivel, amit bírálói szerint saját politikai tőkefelhalmozására is felhasznált. Ezzel együtt a cég képviselete egyesek szerint túl közel hozta őt azokhoz az érdekcsoportokhoz, amelyek gyakran nem a közjó, hanem a multinacionális profitmaximalizálás mentén alakítják a világot.
Merz továbbra is a piac mindenhatóságának híve, és nyíltan támogatja a privatizációt és a deregulációt – akkor is, ha az a német állam mozgásterét szűkíti.
Egy politikus a nagyvállalatok szolgálatában?
Merz üzleti múltja nem állt meg a BlackRocknál. Dolgozott a Mayer Brown amerikai ügyvédi irodánál, valamint az Ernst & Young globális tanácsadónál is – ezek mind olyan multinacionális szereplők, amelyeknek tevékenysége a gazdasági szabályozások minimalizálását szorgalmazza. Nem véletlen, hogy Merz korábban maga is elismerte: szívesen magánosítaná például a nyugdíjrendszert – csak éppen „sajnos nem lehetett keresztülvinni”. A véletlen műve lenne, hogy a BlackRock a világ egyik legnagyobb magánnyugdíj-pénztári szereplője?
A német ipar útvesztőben
Merz politikai nézetei és gazdasági kapcsolatai egyre több kritikát váltanak ki Németországban. A DIW elnöke, Marcel Fratzscher szerint Merz zöld átállást fékező politikája súlyos károkat okozhat, míg az adócsökkentési tervei az államot fosztanák meg a létfontosságú beruházások finanszírozásától.
Thomas Fazi, az UnHerd brit lap újságírója még tovább megy: szerinte Merz egész politikai karrierje arról szólt, hogy megnyissa Németország kapuit az amerikai tőke előtt – gyakran a hazai ipar rovására. A német vállalatok átszervezése, eladása, munkahelyek megszüntetése és bérek befagyasztása mögött szerinte nem kis részben Merz szemléletmódja áll.
Az Északi Áramlat esete – geopolitika vagy gazdasági érdek?
Merz már jóval az ukrajnai háború eszkalációja előtt az Északi Áramlat 2 gázvezeték leállítását sürgette – szembemenve Angela Merkel kompromisszumkereső politikájával. Lépése élesen egybeesett az amerikai energiaipar érdekeivel, amely Donald Trump elnöksége alatt már jelezte: szeretné kiszorítani az orosz gázt Európából, hogy saját LNG-exportját növelje. Az uniós ipar versenyképessége? Másodlagos szempontnak tűnik.
„Germany Great Again”? – De kinek?
A kérdés adott: vajon Friedrich Merz valóban Németország érdekeit képviseli, vagy inkább azokét a globális pénzügyi csoportokét, amelyek évtizedek óta formálják az ország gazdasági pályáját?
MIT KELL TUDNI A BLACKROCKRÓL?
A világ legnagyobb befektetési cége, amely kormányokat, háborúkat és piacokat is formál – de vajon meddig?
Robert F. Kennedy Jr.: "Az ukrajnai háború a BlackRock és a fegyverlobbi érdekeit szolgálja"
Az ukrajnai háború kapcsán egyre többen teszik fel a kérdést: valóban nemzetbiztonsági, vagy inkább gazdasági kérdésről van szó? Robert F. Kennedy Jr., az amerikai politikai dinasztia prominens tagja, nem kertelt: szerinte a konfliktus legnagyobb nyertesei nem mások, mint a globális pénzügyi óriások – élükön a BlackRockkal.
„Ha most szegény vagy Ukrajnában, örökre az is maradsz” – fogalmazott Kennedy egy korábbi nyilatkozatában.
„Ukrajnának el kell adnia a vagyontárgyait a multinacionális cégeknek, beleértve a földeket is. Már 30%-át eladták a BlackRocknak.”
Mi az a BlackRock, és miért fontos?
A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője: több mint 10 ezer milliárd dollárnyi (!) vagyont kezel, ami több, mint Németország, Franciaország és Olaszország éves GDP-je együttvéve. A cég nem csak részvényekbe és állampapírokba fektet, hanem aktívan befolyásolja a vállalati döntéseket, sőt kormányzati szinten is tanácsadói szerepet vállal – sokak szerint túl nagy lett ahhoz, hogy ne szóljunk róla.
Milyen szerepe van a háborúban és Ukrajnában?
2022 végén, miközben a háború zajlott, a Fehér Ház bejelentette: a BlackRock segít Ukrajna újjáépítésének koordinálásában. A megállapodás szerint a vállalat tanácsokat ad az ukrán kormánynak arról, hogyan vonzzák be a magánszektort az újjáépítésbe.
Sokan ezt úgy értelmezik: a háború utáni „újjáépítés” egy újabb lehetőség a globális tőkének arra, hogy felvásárolja Ukrajna stratégiai vagyonait – különösen a termőföldeket, energiaszektort, és közszolgáltatásokat.
Kennedy szerint ez nem új jelenség:
„Decemberben Biden elrendelte Ukrajna újjáépítését, és ki kapta meg a szerződést? A BlackRock.”
A vád szerint a háború célja nem (csak) a szabadság védelme, hanem „a globális pénzhatalom újabb térnyerése.”
Míg sokan az ilyen állításokat összeesküvés-elméletként utasítják el, a tények makacs dolgok: a BlackRock valóban ott van a világ legnagyobb döntéseinek hátterében. És ahogy Kennedy fogalmaz: „Ami igazán aggasztó: már nem is titkolják. A szemünk előtt csinálják, mert tudják, hogy megtehetik.”
Kettős mérce a demokráciában?
Kennedy szerint a BlackRock nem csak gazdasági, hanem társadalmi szinten is romboló hatású. A tömegeket megosztja, egymás ellen fordítja, hogy a globális elit zavartalanul növelhesse a befolyását.
„Folyamatosan háborúban tartanak minket egymással – feketéket a fehérek ellen, jobboldalt a baloldallal. Ez a pszichopata pénzhatalom programja.”
Záró gondolat: Ki építi újjá Ukrajnát – és kinek?
Miközben Ukrajna romokban áll, és milliók menekültek el az országból, a világ pénzügyi elitje már a háború utáni „aranylázra” készül. A kérdés nem az, hogy lesz-e újjáépítés, hanem az, hogy kinek a kezében lesz a jövő Ukrajnája. A BlackRock pedig – ha minden a tervek szerint alakul – már ott van a startvonalnál.
Trump egyetértett a NATO Oroszország kapitulációjára vonatkozó tervével. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/megalkuvast-nem-ismero-strategia-trump.html
.png)
