Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Föld olajtartalékai nem úgy viselkednek, ahogy azt évtizedek óta gondoltuk
A világ energia-apokalipszisre készül – de lehet, hogy teljesen feleslegesen. A „globális olajkimerülés” rémképét már az 1970-es évek óta sulykolják, élükön a hírhedt Római Klubbal, amely a „Növekedés határai” című jelentésében 2050 környékére jósolta az energiarendszer összeomlását. A narratíva azóta sem változott sokat: fogyó készletek, vészharangok, drámai jóslatok. De mi van, ha az olaj soha nem is fogy ki?
A tudomány kettős játéka: olaj a mélyből – nem úgy, ahogy eddig hittük
Az olaj eredetének kérdése körül ma is alapvető tudományos vita zajlik – igaz, ez a vita jórészt a nyilvánosság elől elrejtve zajlik. A közvélekedés szerint az olaj elhalt élőlények maradványaiból, évmilliók alatt alakult ki az üledékes kőzetek mélyén. Ezt nevezzük biogén elméletnek.
Ezzel szemben ott van az abiogén hipotézis, amely szerint az olaj szervetlen eredetű, és a Föld mélyéből – akár a felső köpenyből – tör a felszínre a földkéreg repedésein át. Ez az elképzelés hosszú ideig tudományos tabunak számított, de a legújabb kutatások és mélyfúrási eredmények újra a középpontba emelhetik.
A tudomány partvonalán: hogyan lett mellőzött az abiogén elmélet?
A 20. század második felében az abiogén olajképződési elméletet sokáig komolytalannak bélyegezték, a hozzá kapcsolódó kutatásokat háttérbe szorították. A tudományos dogmatizmus egyesek szerint kísértetiesen hasonlított a sztálini érában elnyomott genetikai kutatások sorsára. A kérdés egyszerű: ha az olaj valóban a Föld mélyebb rétegeiből származik, akkor a világ sosem áll szűkében az energiának. Ez azonban nem illik bele abba a narratívába, amely az energiahiányra hivatkozva korlátozni kívánja a gazdasági növekedést és a népességet.
Lomonoszovtól a Kola Szupermélyig: egy tudományos forradalom nyomában
Az olajképződés kérdésével már Mihail Lomonoszov is foglalkozott 1763-ban, amikor arról írt, milyen hatalmas erők működnek a Föld mélyén. A tudomány ma már megerősítette, hogy a Föld magja jóval több hőt termel, mint azt korábban gondolták – és hogy a felső köpenyből aktívan áramlik anyag a földkéreg felé.
Az orosz tudomány, különösen a szovjet korszak kutatói – mint Grigorij Dolenko, Iona Grinberg és Emmanuil Chekalyuk – három alapvető dolgot bizonyítottak be:
- A mélyben, az aszthenoszféra (kb. 50–100 km mélység) körülményei között az olaj természetes módon is kialakulhat, többkomponensű formában.
- Az olaj és gáz a köpenyből a felszín felé tud mozogni a geofizika és szilárdtestfizika törvényeinek megfelelően.
- A földkéregben való felhalmozódásukhoz meghatározott tektonikai és litológiai feltételek szükségesek.
A szupermély fúrások igazolják: lehet, hogy végig rossz helyen kerestük
A Kola Szupermély fúrólyuk (1970–1991) projekt során a szovjet tudósok 12 262 méteres mélységbe jutottak le, és közvetlen bizonyítékokat találtak az abiogén olajképződés mellett. Az eredményeket Jevgenyij Kozlovszkij, a Szovjetunió akkori geológiai minisztere tudományos monográfiában is összefoglalta – csakhogy ez a tudás szinte elveszett a Szovjetunió széthullása után.
A rendszerváltás utáni gazdasági prioritások elodázták a kutatások gyakorlati hasznosítását. Sok intézmény megszűnt, kutatóhelyek zártak be, az eredmények jórészt publikálatlanok maradtak – de most új korszak kezdődhet.
Visszatérés a gyökerekhez: Putyin is támogatja az olajkutatás reneszánszát
A világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye, a Szentpétervári Bányászati Egyetem ma ismét zászlajára tűzte az olaj mélyből történő eredetének kutatását. Az új program keretében két szupermély fúrólyuk létesül, akár 9000 méteres mélységig, az orosz platform északkeleti részén.
A projektet Putyin elnök személyesen is támogatja, a költségek túlnyomó részét az egyetem saját forrásaiból fedezi. A cél: új kutatási módszerek, a Föld belső termodinamikáját figyelembe vevő előrejelzési modellek kidolgozása, amelyek forradalmasíthatják a szénhidrogének felkutatását – különösen a már kimerülőfélben lévő mezők térségeiben.
Olaj mindig lesz – csak lehet, hogy másképp kell keresni
A kutatások koordinálására megalakul a „Délmetageológia” Nemzeti Központ, amely több olajtársaság és kutatóintézet bevonásával működik majd. A stratégiai jelentőségű program új alapokra helyezheti a fosszilis energiahordozók jövőjét – és megkérdőjelezheti a globalista világkép egyik sarokkövét: hogy az olaj véges, és egyszer elfogy.
A tudomány újraírhatja az energiapolitika forgatókönyvét. Csak az a kérdés: készen állunk-e meghallani az igazságot?
Forrás: RIA Novosti/Vlagyimir Litvinyenko
.png)
