Soros titkos pénzcsatornái: iszlamista hálózatokat finanszíroz Európa szívében?

Kiszivárgott dokumentumok: dollármilliók vándorolnak radikális szervezetekhez a Nyílt Társadalom Alapítványain keresztül

Egy friss jelentés újabb kérdéseket vet fel Soros György globális befolyását illetően: kiszivárgott iratok szerint az amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványain (Open Society Foundations – OSF) keresztül évek óta súlyos pénzekkel támogat olyan szervezeteket Európában és a Közel-Keleten, amelyek iszlamista szélsőséges mozgalmakkal, köztük a Muszlim Testvériséggel állnak kapcsolatban.

A dokumentumokat az amerikai Judicial Watch nevű jogvédő szervezet hozta nyilvánosságra. A jelentés szerint az OSF nem csupán „jogvédelmi” tevékenységekre ad támogatást, hanem politikai nyomásgyakorlásra is alkalmas struktúrákat épít, sok esetben radikális ideológiák mentén.

Álcázott támogatás, valós politikai befolyás

A Soros-alapítvány hivatalosan emberi jogi projektek mögé bújtatja a támogatásokat, a valóságban azonban – a kiszivárgott iratok szerint – ezek a pénzek olyan szervezetekhez kerülnek, amelyek radikális iszlamista nézeteket terjesztenek és aktívan próbálnak befolyást gyakorolni az európai politikai döntéshozatalra.

A Magyar Nemzet is beszámolt róla: a Nyílt Társadalom Alapítványai által támogatott szervezetek közül több is közvetlen kapcsolatban áll a Muszlim Testvériséggel – azzal a csoporttal, amelyet több ország is szélsőséges mozgalomként tart számon.

Kiemelt kedvezményezettek: FEMYSO és ENAR

Az egyik legnagyobb kedvezményezett a FEMYSO (Forum of European Muslim Youth and Student Organisations), amely európai hírszerzési jelentések szerint a Muszlim Testvériség ifjúsági szárnyaként működik. A FEMYSO – miközben fiatalokat szervez és közösségeket épít – intenzív lobbitevékenységet folytat brüsszeli intézmények felé is. A szervezet működése jelentős részben az OSF támogatásaiból valósul meg.

Ugyancsak Soros-forrásokhoz jut az ENAR (European Network Against Racism), amely az antirasszizmus jegyében működik, de szorosan együttműködik a FEMYSO-val és más, a Muszlim Testvériséghez köthető hálózatokkal. A Judicial Watch szerint mindkét szervezet EU-s támogatásokból is részesül.

Pénzcsapok a háttérben: hogyan áramlik a támogatás?

A jelentés szerint a támogatások egy bonyolult, nehezen átlátható rendszeren keresztül jutnak el a célba. A nyilvánosan bejelentett „jogvédő” vagy „civil” célú pályázatok mögött gyakran politikai vagy ideológiai befolyásszerzési célok húzódnak meg. A Gaceta nevű spanyol lap megerősíti: az OSF csatornáin keresztül a Muszlim Testvériséghez köthető szervezetek közvetlenül részesülnek forrásokból – köztük a már említett FEMYSO és ENAR.

Kétes kapcsolatok: palesztin szervezetek, Hamász és a PFLP

A Judicial Watch jelentése kitér arra is, hogy Soros alapítványa nemcsak európai, hanem palesztin szervezeteket is támogatott, például az Al-Haq és Al-Mezan csoportokat, amelyeket több nemzetközi forrás is a Hamászhoz, illetve a Palesztinai Népi Felszabadítási Fronthoz (PFLP) köt. Mindkét szervezetet az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorszervezetként tartja nyilván.

Európa biztonságát is fenyegetheti a Soros-hálózat?

A jelentés rávilágít: ezek a szervezetek nem pusztán emberi jogi tevékenységet végeznek, hanem aktív szerepet vállalnak a radikális iszlamista ideológia terjesztésében, sőt, a muszlim közösségek politikai mozgósításában is.

A Judicial Watch szerint ez hosszú távon komoly biztonságpolitikai kockázatot jelent Európa számára, mivel a radikális szervezetek egyre nagyobb befolyást nyerhetnek a helyi közösségekben, sőt, politikai döntéshozatali szinteken is.

Soros alapítványa tagad – a dokumentumok mást mutatnak

Az OSF korábban többször is tagadta, hogy bármilyen formában is támogatna szélsőséges vagy erőszakos csoportokat. A kiszivárgott iratok azonban azt mutatják: a pénzek mégis eljutnak olyan szervezetekhez, amelyek közvetlen vagy közvetett módon radikális ideológiákat képviselnek – és nem ritkán politikai befolyásszerzésre használják azokat.

Politikai befolyás civil köntösben

A Soros-hálózat működése újra reflektorfénybe került: nem csupán a liberális értékek terjesztéséről van szó, hanem arról is, hogyan épül ki egy befolyásos, ideológiailag motivált nemzetközi struktúra, amelynek célja nem ritkán politikai erőtér formálása – akár az európai közélet radikalizálása árán is.

A kérdés már nem az, hogy zajlik-e ilyen befolyásszerzés – hanem az, hogy ki és hogyan állítja meg.