Világszerte példátlan ütemben veszítjük el az édesvizet – és ez nem csak a klímaváltozás egyik mellékhatása, hanem egy globális válság főszereplője lett.
A földfelszínről eltűnő vízkészletek egyre nagyobb része kerül az óceánokba, miközben a szárazföldek rohamosan kiszáradnak – figyelmeztet egy friss nemzetközi kutatás. Az Arizonai Állami Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint az emelkedő hőmérséklet, a tömeges talajvíz-kitermelés és az olvadó jégtömegek együttes hatása már most is drámai változásokat okoz: a kontinensek vízkészletének csökkenése mára a tengerszint-emelkedés egyik legfőbb hajtóereje lett.
800 ezer négyzetkilométernyi szárazság évente
A kutatók 2002 és 2024 között készült műholdas gravitációs mérések alapján elemezték a Föld víztömegének eloszlását – beleértve a folyókat, tavakat, felszín alatti víztartó rétegeket, gleccsereket és jégtakarókat. Az eredmények megdöbbentőek: évente átlagosan több mint 800 ezer négyzetkilométerrel nő a kiszáradó területek nagysága – ez nagyjából az Egyesült Királyság és Franciaország együttes területének felel meg.
A kutatás négy úgynevezett „mega-kiszáradási” régiót azonosított, ahol a vízveszteség már összefüggő szárazsági övezetet alkot. Ilyen terület például Kanada északi része és Oroszország, ahol a gleccserek és a permafroszt olvadása okozza a problémát. A másik két óriási régióban – az USA délnyugati államaiban, Közép-Amerikában, illetve Nyugat-Európától Észak-Afrikán és Indián át egészen Kínáig – a fő ok a túlzott öntözési célú talajvíz-kitermelés.
A kutatók szerint a felszín alatti vízkészletek csökkenése felelős az összes vízveszteség mintegy 68 százalékáért. A hőség és az aszály pedig tovább fokozza a bajt: minél kevesebb a felszíni víz, annál nagyobb nyomás nehezedik a földalatti vízkészletekre.
A kontinensek vize az óceánokat emeli
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a kontinensekről elszivárgó édesvíz – a gravitáció révén – már most is nagyobb mértékben járul hozzá a tengerszint-emelkedéshez, mint a Grönlandról vagy az Antarktiszról származó olvadékvíz. A kutatók szerint 2015 óta évente közel egy milliméterrel nőtt a tengerszint pusztán az édesvíz kontinensekről való eltűnése miatt.
„A kontinensek kiszáradnak, az édesvízkészlet zsugorodik, a tengerszint pedig gyorsuló ütemben emelkedik” – fogalmaz drámaian a tanulmány, hozzátéve: ez lehet a klímaváltozás eddigi legkomolyabb figyelmeztetése.
Globális krízis, ami nem is vízhiány – hanem vízátrendeződés
Bár a regionális szárazodás jelensége már eddig is ismert volt, a mostani kutatás újdonsága abban rejlik, hogy globálisan mutatja meg a tendencia valódi súlyát. „Nem arról van szó, hogy eltűnik a víz – csak épp rossz helyre kerül” – mondja Manoochehr Shirzaei, a Virginia Tech kutatója.
A következő lépés – mondja Benjamin Cook, a Columbia Egyetem klímakutatója – annak pontos meghatározása lesz, hogy hol húzódik a határ az éghajlatváltozás és az emberi vízhasználat hatásai között. Egy dolog azonban biztos: az emberiség egyre kevesebb édesvízre számíthat – épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Forrás: New Scientist nyomán
.png)
