.png)
Brüsszel politikai gesztussal árulta ki Európa energiapiacát az Egyesült Államoknak? Az uniós vezetés történelmi méretű megállapodást kötött Washingtonnal – kérdés, ki jár vele jól.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, három év alatt összesen 750 milliárd dollár értékű energiaimportot ígért az Egyesült Államoknak – az uniós polgárok pénzén. Miközben 2024-ben ennek alig tizede valósult meg, a megállapodás mögött nincs sem közös uniós stratégia, sem logisztikai megalapozottság. A nemzetközi elemzők szerint politikai gesztusról van szó – amit Donald Trump viszont győzelemként ünnepel. Európa közben elveszítheti energiapiaci önállóságát.
Légvárra épített üzlet: miért nem működhet a 750 milliárdos ígéret?
A megállapodás értelmében az EU évente 250 milliárd dollárért vásárolna cseppfolyós földgázt (LNG), olajat, szenet és nukleáris fűtőanyagot az USA-tól. Csakhogy a 2024-es importérték – minden tételt összeadva – alig 65 milliárd dollárra rúgott. Vagyis az elnöki vállalás tízszeres növekedést feltételez, aminek sem infrastrukturális, sem piaci realitása nincs.
„Ursula von der Leyen egyszerűen eladta Európa energiapiacát Amerikának” – értékelt Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának igazgatója. Az amerikai Energy Aspects tanácsadócég is szkeptikus: szakértőjük, Amrita Sen szerint „logisztikailag lehetetlen” ilyen volumenben bővíteni az importot.
Európa fizet – politikai gesztus lett a gazdasági stratégia helyett
A MarketWatch szerint a megállapodás nem több, mint egy üres politikai nyilatkozat – üzleti terv vagy megvalósíthatósági háttér nélkül. Ráadásul az EU-nak nincs olyan központosított mechanizmusa, amely lehetővé tenné az ekkora volumenű energiaszerződéseket. Az egyes tagállamok továbbra is saját hatáskörben döntenek, sokszor teljesen eltérő energetikai prioritások mentén.
Miközben Brüsszel Amerika felé nyit, Oroszország továbbra is kulcsszereplő maradt: 2024-ben az EU második legnagyobb gázbeszállítója volt. Ausztria például tavaly a vezetékes földgáz 90%-át még mindig Oroszországból importálta.
Az amerikai energia pedig nemcsak politikai, de pénzügyi értelemben is drágább: az alternatív források átállási költségeit az európai lakosság fizeti meg.
Trump ünnepel: „Ez Amerika energiagyőzelme”
Az Atlanti-óceán túloldalán egészen más a hangulat. Donald Trump diadalmasan nyilatkozott az aláírás után: „Ez nemcsak az amerikai ipar, hanem a munkások győzelme is. Ez az amerikai energia győzelme.”
Az amerikai agrárszektor máris látja az új lehetőségeket: a Farm Bureau Federation szerint „az EU bioüzemanyag-piacának nyitása új aranykort hozhat számukra”, különösen az etanol és szójaalapú termékek exportjában.
Zárszó: kié lesz az energiafölény – és ki fizeti meg az árát?
Miközben Washington örül, Európában a szakértők egyre aggasztóbb következményekre figyelmeztetnek. Bár a vámháború ideiglenesen lecsengett, az EU továbbra is gazdasági és energetikai kihívásokkal néz szembe, különösen a mezőgazdasági és ipari szektorban.
Egy dolog biztos: az energiafronton Amerika most nyert, Európa pedig megint fizet – politikai árat és villanyszámlát egyaránt.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Trump diadala, Európa kudarca – Brüsszel aranyáron vásárol, az ipar pánikol. https://www.napitema.com/2025/07/trump-diadala-europa-kudarca-brusszel.html
.png)
.png&description=Von der Leyen 750 milliárdos energiaszámlát írt alá Amerikának – Európa fizet, Amerika ünnepel){kind=link}