Veszélyes fordulat a globális fegyverkezési versenyben: Oroszország hivatalosan is felmondta az önkéntes moratóriumot a közepes és rövid hatótávolságú rakéták telepítésére. A Kreml szerint a Nyugat lépései közvetlen fenyegetést jelentenek az ország biztonságára.
Oroszország többé nem tartja magát korábbi önkorlátozásához, és kész ismét közepes (500–5500 km-es) hatótávolságú rakétákat telepíteni – közölte hétfőn hivatalos közleményében az orosz külügyminisztérium. A döntés indoka: a Nyugat egyre agresszívebb rakétatelepítési gyakorlata Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
„Figyelmeztetéseinket rendre figyelmen kívül hagyták. Az Egyesült Államok INF-kategóriájú rakétái de facto már megjelentek Európában és Ázsiában. Így a moratórium fenntartására többé nincs alap” – fogalmazott a tárca.
Fenyegető fegyverek a határok közelében
A külügyminisztérium szerint már 2023 óta megfigyelhető, hogy az Egyesült Államok földi indítású rakétarendszereket telepít NATO-tagországokba, valamint az ázsiai–csendes-óceáni régióba, gyakorlatozási céllal – ám ezeknek a hadgyakorlatoknak kifejezetten oroszellenes célzata van.
Moszkva szerint ezek a lépések destabilizálják a térség biztonságát, és közvetlen, stratégiai fenyegetést jelentenek Oroszország számára. A minisztérium hangsúlyozta: az ilyen fegyverkezési lépések könnyen eszkalációhoz vezethetnek a nukleáris hatalmak között, ami súlyos következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve.
Putyin dönthet a válaszlépésekről
A lehetséges orosz válaszintézkedések részleteit még nem közölték, de a külügy szerint az orosz vezetés interdiszciplináris elemzés alapján fog dönteni. Ennek során figyelembe veszik majd a nyugati INF-fegyverek telepítésének mértékét, valamint a nemzetközi biztonsági környezet alakulását.
Mi is az INF-egyezmény, és miért fontos?
Az 1987-ben aláírt INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) a hidegháború egyik legjelentősebb leszerelési megállapodása volt, amely megtiltotta a földi indítású, 500–5500 km hatótávolságú rakéták telepítését. Az Egyesült Államok azonban 2019-ben kilépett a szerződésből, válaszul az orosz megsértésére hivatkozva. Moszkva akkor még jelezte: amíg Washington nem telepít ilyen fegyvereket, Oroszország sem fog. Ez a türelem most elfogyott.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban is figyelmeztetett: ha a NATO provokációkkal él Oroszország határai közelében, Moszkva jogosan válaszolhat rakétatelepítéssel. Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov is úgy fogalmazott: a moratórium „elérkezett természetes végéhez”, mivel a Nyugat nem méltányolta Moszkva visszafogottságát.
Forrás: TASS nyomán
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Hazugságra épített orosz-ukrán háború: Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globális érdekeket kiszolgáló politikai elit bármi áron háborút akar Európában. Nem azért, mert az emberek ezt akarják, hanem mert megbízóik ezt diktálják. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html
