Brüsszelben újra forr a levegő. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előtt új karrierlehetőség körvonalazódik – és ez nem kevesebbet jelenthet, mint a hatalmi viszonyok teljes átrendezését az EU csúcsán. De vajon miért engedné el az Unió egyik legbefolyásosabb vezetőjét? És kinek készítik elő az utat?
Berlini visszatérés – elnöki ambíciókkal
Bár mandátuma még négy évig tartana, Berlinben már most keresik Ursula von der Leyen jövőbeli szerepét. A német sajtóban egyre erősebben tartja magát a hír: Friedrich Merz kancellár szívesen látná őt Németország államfőjeként.
A német köztársasági elnöki poszt inkább szimbolikus, mintsem hatalmi központ, ám hatalmas presztízzsel bír. Ráadásul a német történelemben még soha nem töltötte be nő. A döntést nem a választók hozzák meg, hanem a Bundestag és a tartományi parlamentek küldötteiből álló szövetségi gyűlés – vagyis elég a politikai alkuk eredménye. Frank-Walter Steinmeier mandátuma 2027-ben lejár, és sokan úgy vélik, Ursula lehet az esélyes utód.
Miért épp Ursula?
Németországban bőven akadna más női jelölt: Ilse Aigner bajor parlamenti elnök, Karin Prien családügyi miniszter vagy Julia Klöckner Bundestag-elnök – csak hogy néhányat említsünk. Mégis, Ursula neve került előtérbe. Nem véletlen: már Angela Merkel idején is „elnökjelöltként” és potenciális kancellárként emlegették.
Von der Leyen európai pályafutása eddig krízisek soráról szólt: a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, az energia- és gazdasági válság mind az ő ciklusára estek. Brüsszelben megszokott arc, de sokak szerint ideje új lendületet adni az Uniónak. Így a berlini „előléptetés” egyszerre jelentene elismerést és ügyes politikai helycserét.
A nagy kérdés: ki ülhet Ursula székébe?
És itt jön a valódi szenzáció. Nem Ursula személye az igazi tét, hanem az, ki kerülhet az Európai Bizottság élére. A brüsszeli kulcspozíció ugyanis jóval nagyobb hatalommal jár, mint a legtöbben gondolják: az elnök éveken át formálhatja Európa politikáját.
Egy név pedig máris felmerült: Emmanuel Macron. A francia elnök 2027-ben távozik az Élysée-palotából, és az időzítés tökéletesnek tűnik. Ha Ursula akkor költözik Berlinbe, a brüsszeli szék felszabadul – és Macron, 49 évesen, akár egy teljes évtizedre Európa első számú vezetője lehet.
Politikai játszma vagy valóra vált terv?
Nem először segíti egymást a két politikus. Emlékezzünk: 2019-ben Ursula jelölését épp Macron támogatása tette lehetővé, amikor Merkel koalíciós partnerei ellenálltak. Most fordulhat a kocka: Macron veheti át az Európai Bizottság kormányrúdját.
A terv logikus, de akadnak buktatói. Ursula népszerűsége Németországban gyenge, miközben az Alternatíva Németországért (AfD) szárnyal. Franciaországban pedig a 2027-es elnökválasztás után jó eséllyel Marine Le Pen vagy Jordan Bardella költözhet be az Élysée-palotába. Vajon egy Macron–Merz-tengely képes lenne kordában tartani egy jobbra tolódó Európát?
Európa előtt új korszak?
Egy biztos: ha a forgatókönyv beválik, 2027 után az európai politika súlypontja teljesen átrendeződik. Ursula von der Leyen történelmet írhat Berlinben mint Németország első női államfője, Emmanuel Macron pedig Brüsszelből diktálhatja Európa irányát.
A kérdés csak az: vajon a választók és a politikai valóság is engedi, hogy ez a „mesterterv” megvalósuljon?
Forrás: RIA Novosti nyomán
.jpg)
